Sztrájkol a Lóden Posztógyár, Rómában Magyarország és a Szovjetunió fölveszi a diplomáciai kapcsolatokat, a magyar ipar és mezőgazdaság Németország egyik legfontosabb beszállítója. Dolfuss osztrák kancellár Bidapesten tárgyal a magyar-olasz-osztrák hármas szövetség ügyében: az ország sorsa még nem dőlt el. Németh László vezeti a rádió irodalmi osztályát, a mozikban a Meseautót vetítik.

Európától távol kínai kommunisták százezrei menetelnek. Vezetőjük Mao Ce-tung. aki egyesült és vörös Kínát akar. E célt szolgálja a Hosszú menetelés, mely 1934 nyarán veszi kezdetét. A maoisták tizenegy tartományon verik át megukat, tízezer kilométeren át küzdenek nacionalista ellenfelükkel. Tizennyolc hóborította hegyi hágón kelnek át, vékony cipőkben, szalmaszandálban. Csak minden tizedik hithű kommunista éli túl.

A sztyeppéken borzasztóan éheztünk - meséli a filmben egy veterán. - Vadnövényeket, gyökereket és füvet ettünk.

Tizennégy havi menetelés után Mao csapatai elérik Észak-Kínát. Az egykori segédkönyvtáros megírja a néptömegek egyesítéséről szóló művét. Megalkotja a kínai marxizmust: a folyamatos forradalmat.

A kínai átalakulás 1911-ben kezdődik, amikor a katonaság államcsínyt követ el a császár ellen, s Kína köztársaság lesz. Igaz, sajátos, mert a helyi hadvezérek uralják. Csang Kaj-sek összefogja a nacionalistákat és a kommunistákat, s legyűri őket. De ezután több ezer kommunistát kivégeztet, mert nem bízik a vörösökben.

A túlélők délen szovjet típusú köztársaságot hoznak létre Mao vezetésével. Ő maga is paraszt volt. Ismerte mentalitásukat, értette a nyelvüket. Tehetséges volt, tudta, hogyan kell mozgósítani a parasztvilágot.

1937 nyarán Japán megtámadja Kínát. Ez jó időre feledteti a belső ellentéteket. A gyilkolás csak 1945 után folytatódik az amerikai támogatású csekisták és Mao hívei között. 1949-ben Csang Kaj-sek kormánya Tajvanra menekül. Ezzel Mao győzelmet arat.

Peking, Mennyei Béke tere, 1949. október 1-je: Mao Ce-tung kikiáltja a Kínai Népköztársaságot. Minden kínait kommunistává kíván tenni. A folyamatos forradalom valósággá válik.

A nagybirtokokat fölosztják 120 millió kisparaszt között. Aztán a vezér az értelmiség kritikájára szólít föl:"Hagyjatok virágozni száz virágot". 1957-ben a mindössze 5 millió értelmiségi közül Mao félmilliót bélyegzett ellenforradalmárnak. A propaganda Vörös Napként emlegeti a vezért.

1958-ban Kína Nagy ugrást hajt végre a szocializmusból a kommunizmusba. De ez túl nagy ugrásnak bizonyul, mert a hatvanas években az ipar mélypontra süllyed, s 30 millió ember hal éhen. A hibákat azzal magyarázzák, hogy az irányvonal jó volt, csak rosszul hajtották végre.

Maot nem zavarják meg a hibák, előkészíti a kulturális forradalmat. Létrejön az Ifjú Gárda, a fanatikus fiatal hadsereg azt üvölti kis vörös könyvecskével a kezében: Éljen soká az elnök!

A félistenként tisztelt Mao ("a Nagy Kormányos") átússza a Jangce folyót, hogy eloszlassa egészsége megromlására vonatkozó tévhitet. 1976. szeptember 9-én azonban róla is kiderült, hogy halandó.