100 millió a Budai Vigadóra
Az összeget a rendkívüli kormányintézkedésekre szolgáló tartalékból különítették el. A kultúráért felelős államtitkár – aki szerint nem elég az intézmények kulturális-művészeti tartalommal való megtöltése, az államnak a megfelelő és méltó infrastruktúráról is gondoskodnia kell – egyúttal bejelentette: javában folyik az eljárás, amelynek lezárultával a teljes épület a HH kezelésébe kerül; jelezte azt is: a Művelődési Intézet átalakul, és Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézet néven folytatja munkáját.
A Hagyományok Házát igazgató Kelemen László elmondta: a pénzből mindenekelőtt vissza akarják építeni az 50-es években elbontott liftet, de hasonlóan sürgető feladat az akadálymentesítés, az erős- és gyengeáramú rendszer rekonstrukciója, a festés, a mosdók átépítése. A szecessziós félemeleti közösségi teret is megszépítenék, egyebek mellett el akarják bontani az üvegablakokat fedő, rossz hangulatú pannókat. Utoljára a hetvenes években végeztek érdeminek nevezhető felújítási munkákat az épületben – jegyezte meg.
A tájékoztató utáni terepszemlén a sajtó is szembesülhetett a házban uralkodó állapotokról. A könyvtárban itt-ott a csupasz tégláig lepusztult a vakolat, a raktárként hasznosított pince beázik, a falak omladoznak, a belső folyosókon futó villamos vezetékek életveszélyesek. A ház fűtése is igen távol áll az eszményitől: lassan negyvenévesek a kazánok.
Kérdésünkre, hogy a frissen kapott százmillóból elvégzendő feladatokat mikorra végzik el, Kelemen közölte: június 30-ig, mindenképpen. „Nem lesz nehéz elkölteni a pénzt” – tette hozzá.
A Budai Vigadó története
A török hódoltság idején áru-, később fegyverraktár állt itt. A XIX. század végére a polgárságban megfogalmazódott az igény, hogy Budán is legyen a Pesti Vigadóhoz hasonló kulturális palota.
1897-ben a főváros közgyűlése nyilvános pályázatot írt ki, a nyertes pályamű Kallina Mór (Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, volt honvédelmi minisztérium a Várban) és veje, Árkay Aladár (fasori református templom, városmajori római katolikus templom, győri színház) közös munkája lett. Az építkezés 1898 tavaszán kezdődött, két évvel később pedig már állt is a korra jellemző eklektikus stílusban készült színházi, könyvtári és egyéb kulturális célokat kiszolgáló épület. A viszonylag egyszerű eklektikus külsőt pompás szecessziós belső díszítés ellensúlyozta. A földszinten kávézó, az emeleten 400 fő befogadására alkalmas étterem, olvasó- és játéktermek, valamint egy 350 négyzetméteres díszterem kapott helyet. Az utcákkal párhuzamos szárnyakban további kistermek, a belső udvarra néző folyosókon társalgók, klub- és olvasóhelyiségek, kártyaszobák nyíltak. A felsőbb szinteken négy magánlakást alakítottak ki. Ezek mellett itt működött a Budai Könyvtár Egylet és a Budai Anyakönyvi Hivatal. 1900. január 20-án nagyszabású farsangi bállal nyitották meg a Vigadót, melynek fővédnöke Klotild főhercegasszony volt, a bevételt a budai szegények javára ajánlották fel.
Az épület ma a Magyar Művelődési Intézet, valamint a Hagyományok Háza otthona. Az épületet külső felújítása során 2006–2007-ben eredeti állapota szerint állították helyre (a világháború okozta súlyos károk helyreállítására a negyvenes években, 1945 után került sor). Visszakerültek a párkányra és a timpanon fölé az onnan eltűnt szobrok, melyek zeneszerzőket és mitológiai alakokat ábrázolnak.
