Szörényi László irodalomtörténész, a Mészöly Miklós Egyesület elnöke méltatásában azt mondta: Mészöly országegyesítő egyéniség volt, aki nagyon jól tudta, hogy az ország a Kárpátokig ér, és Zalán Tibor is sokat tett az erdélyi, felvidéki, délvidéki, nyugati magyar irodalomért.

Zalán Tibor kiterjedt életműve azonban kevés lett volna ahhoz, hogy megkapja a díjat - jegyezte meg -, kellett hozzá egy olyan mű, a Göncölszekér című kisprózakötete, amely "elképesztette" az embert.

A Palatinus Kiadónál 2010-ben megjelent kötet bibliai utalásai kapcsán az irodalomtörténész Mircea Martin román esztétát idézte, aki Mészöly Saulus című regényéről azt írta: Mészöly Miklós azért volt képes mindenkinél erőteljesebben megmutatni a kommunizmus rettenetét, mert képes volt újszerűen olvasni a Bibliát.
Zalán Tibor a díj átvétele után megtisztelőnek nevezte, hogy bár költőként és drámaíróként tartják számon, prózai műre kapta az elismerést. A díjazott Mészöly Miklóst úgy jellemezte, mint aki "mindig egyenes gerinccel tudott létezni, de ebből soha nem kovácsolt esztétikai tőkét magának".

A Mészöly Miklós Egyesület hetedik alkalommal adta át a díjat, amelyet korábban Márton László (2005), Darvasi László (2006), Macsovszky Péter (2007), Cserna-Szabó András (2008), posztumusz Baka István (2009) és Péterfy Gergely (2010) kapott meg.

Zalán Tibor 1954-ben született, 1982-től jelennek meg verses és prózai kötetei. Több irodalmi folyóirat szerkesztője volt, jelenleg színházi dramaturgként is dolgozik. Költői munkásságát több díjjal ismerték el, 1981-ben Radnóti-, 1987-ben József Attila-díjat kapott.

A Mészöly Miklós-emléknapon átadták a Kossuth-díjas író nevét viselő emlékplakettet is, amelyet a Mészöly-életmű terén végzett kutatásaiért ezúttal N. Horváth Béla irodalomtörténész, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Karának főigazgatója vehetett át.