Az eseményekről, programokról a www.unnepikonyvhet.hu című hivatalos hopnlapon talhatók információk.

Majdnem minden idők legsikeresebb könyvhete volt

Bár pontos adat nem áll a 80. Ünnepi Könyvhetet szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) rendelkezésére, Zentai Péter László, a szervezet igazgatója szerint a mostani volt az elmúlt évek legsikeresebb rendezvénye. Ha nem jött volna vasárnap az eső, akkor "biztosan állítanám, hogy ez volt mindenidők legsikeresebb ünnepi könyvhete, így viszont csak találgatni tudok" - mondta az MTI-nek az MKKE igazgatója, aki 19 éve vesz részt a rendezvény szervezésében.
Zentai Péter László úgy becsüli, szombaton minden eddigi látogatói csúcs megdőlt.

"Szúrópróbaszerűen körbekérdeztem a kiadókat, és sokan állították, hogy már szombat délre megdöntötték a tavalyi eladásaikat" - tette hozzá. Az igazgató az elmúlt napok programjai közül kiemelte a 8. Gyermekkönyvnapokat és könyvklubot, ahol a könyvhét 365 újdonságából kaphattak a látogatók ízelítőt, valamint a könyvek éjszakáját.
"Szinte már kötelezettségnek érezzük, hogy jövőre is megrendezzük a könyvek éjszakáját, mert annyi pozitív visszajelzést kaptunk. Olyan volt, amilyennek Supka Géza a könyvhetet megálmodta: közvetlen és bohém" - mondta Zentai Péter László.
Az igazgató megemlítette, hogy sikeres volt a könyvhéttörténeti vetélkedő, amelyet a középiskolások számára találtak ki, valamint a kortárs magyar írók portréit bemutató kiállítás is.

Az igazgató a vasárnapi özönvízszerű esőre utalva elmondta: "Supka Géza sok mindenre gondolt, amikor a könyvhetet megálmodta, de sajnos a Medárdra, arra hogy ilyenkor gyakran esik az eső, nem". Az igazgató felidézte, próbálkoztak már a rendezvény előbbre vagy későbbre helyezésével, de egyik időpont sem volt a kiadók számára megfelelő.
"Amikor május végére helyeztük a könyvhetet, többen kifogásolták, hogy ilyenkor még nem kapják meg az olvasók a fizetésüket, ezért kevesebbet vásárolnak. A későbbi időpontot, például június második hetét pedig azért nem fogadták el, mert akkor már befejeződik az iskola és sokan elkezdik nyári szabadságukat" - tette hozzá Zentai Péter László .

John Lukacs új, önéletrajzi könyvét dedikálta

John Lukacs egyszerre író és történész is, nehezen beskatulyázható ember - jellemezte Isten velem című kötetének pénteki bemutatóján az Egyesült Államokban élő magyar szerzőt Barna Imre, a könyvet megjelentető Európa Kiadó igazgatója. A 80. Ünnepi Könyvhéthez kapcsolódó könyvbemutató beszélgetésen a szerző eddig csaknem másfél tucat munkáját kiadó könyves cég vezetője elmondta: az életének nagyobbik részét a tengerentúlon leélő John Lukacs sem nem jobb, sem nem bal, nem liberális, de nem is konzervatív ember, aki saját definíciója szerint "reakciós", de a kifejezés amerikai értelmében.

"Életművében új definíciót ad a +történészségről+ is: az ő szemléletmódjában a történelem elsősorban eszmetörténet, a gondolat válik történelemformáló erővé. De író is, aki személyes benyomásait rögzíti, ezek a benyomások azonban maguk is történelmi tényezővé válnak" - szólt a Barkóczi András által fordított kötet szerzőjéről.

Barna Imre elmondása szerint az Isten velem John Lukacs a húsz éve megjelent Egy eredendő bűnös vallomásai című rendhagyó önéletírásának folytatása, amely az elmúlt két évtizedet dolgozza fel, hatalmas tudásmennyiséget közvetítve.

A beszélgetést vezető M. Nagy Miklós, a kiadó főszerkesztője szerint az időskori alkotásban "egy kikristályosodott filozófia összefoglalását" lehet olvasni, egy "új, radikális, földközpontú filozófiáét".
Kérdésére, miszerint szükséges-e a historiográfusnak magát az emberi természetet ismernie, John Lukacs igennel felelt: "a történelem az ember emberrel való kapcsolatának története" - hangoztatta.

Az író meglátása szerint a történetírás és a regény az ötvenes évek óta egyre közelebb kerül egymáshoz, de ez nem annyira meglepő, ha tudjuk, közel egy időben alakultak ki a XVIII. században, a történelmi tudat kifejlődésének korában.

A regényíróknak persze nagy előnyük, hogy olyan emberekkel is dolgozhatnak, akik soha nem léteztek, de ezeknek a figuráknak is plauzibiliseknek kell lenniük, olyanoknak, mintha valóban éltek volna - jegyezte meg, hozzátéve: "az Öt nap Londonban című könyvem például azért érdekelte az olvasókat, mert előtte természetesnek vették, hogy Churchill legyőzi Hitlert, a kötetből azonban kitűnt, hogy a német diktátor milyen közel állt a győzelemhez".

Mint John Lukacs elárulta, ez a könyv bizonyult legkelendőbb munkájának azért is, mert a 2001. szeptemberi merényletek után egy televíziós interjúban Rudolph Giuliani, New York akkori polgármestere ezt a kötetet felmutatva jelentette ki: az amerikaiaknak olyan bátraknak kell lenniük, mint a londoniaknak az 1940-es bombázások idején. "Igazából a könyvben egy szó sincs bombázásokról, de utána mindenki el akarta olvasni" - emlékezett a történész.

A beszélgetés után Barna Imre az MTI-nek elmondta, a kiadó további John Lukacs-kötetek megjelentetését is tervezi, ez azonban elsősorban a szerzőn múlik.
Isten velem című munkáját a könyvhét alatt John Lukacs az Európa Vörösmarty téri standjánál dedikálta szombaton 17 és 18 óra között.

Kilencvenkét könyvet olvasott idén a szegedi kis Könyvkirály - Az év szegedi könyve Gregor Józsefről

Hollósi Zsolt Gregor című exkluzív albuma lett az Év könyve Szegeden; az elismerést péntek este adták át a városháza dísztermében az Ünnepi könyvhét keretében, emellett bemutatták a XII. Szeged Antológiát és megválasztották a város kis Könyvkirályát.

A Kossuth-díjas operaénekesről, Gregor Józsefről, Szeged egykori díszpolgáráról tavaly tavasszal jelent meg a kétszáz oldalas kötet. A könyv a művész pályafutása mellett interjúkat tartalmaz Gregor Józseffel és hozzátartozóival, ismerőseivel, és fotókon is végigkövethetik életét az olvasók.

A kiadványt hét benevezett, Szegedhez kapcsolódó munkából választotta ki az öttagú szakmai bíráló bizottság. Emellett huszonkét leendő könyvet adtak be azért az alkotók, hogy a város támogassa kiadásukat. Ezek közül hatnak a megjelentetésében nyújt segítséget a jövőben az önkormányzat.

Az eseményen bemutatták az immár tizenkettedik Szegedtől Szegedig Antológiát, a városhoz kapcsolódó irodalmat bemutató gyűjteményes kiadványt. Mintegy kétszáz szegedi vagy a városhoz kötődő író, költő és esszéista művei láttak napvilágot a sorozatban egy évtized alatt több mint négyezer oldalon. Tandi Lajos szerkesztő korábban az MTI-nek elmondta: az immár tizenkettedik alkalommal megjelenő kiadványban csaknem száz Szegeden élő vagy a városhoz kötődő alkotó mutatkozik be. A négy - prózai műveket, költeményeket, esszéket és fiatal tehetségek alkotásait összegyűjtő - fejezetben főként a 130 éve történt nagyárvízhez és a Radnóti-centenáriumhoz kapcsolódó írások olvashatók.

Az Ünnepi könyvhéthez kapcsolódóan a szegedi Városházán délután megkoronázták a Könyvkirályt is. A címet az a gyermek kaphatta, aki egy év alatt a szegedi Somogyi-könyvtár által ajánlott könyvek közül a legtöbbet olvasta. Az idei győztes Rácz Zsuzsanna, a Tisza-parti Általános Iskola hatodik osztályos tanulója lett. A Könyvkirály kilencvenkét könyv elolvasásával lett első. Már tavaly is versenyben volt, és miután néhány könyvvel lemaradt a trónról, akkor Főkönyvhercegnői címet kapott.

A tavalyi győztes viszont szinte ugyanannyi könyvvel maradt le idén és nyerte el a másodiknak járó elismerést. A Könyvkirály Birodalmába bekerülni egyébként tíz könyv elolvasásával lehet, ez idén egy óvodásnak is sikerült, bár a versenybe ketten is beszálltak.

Az általános iskolások közül csaknem száz olvasott a koronáért. Jelentős részük több mint hetven könyvet ismert meg, ami nagyon jó eredmény - mondta az avatást követően a Somogyi-könyvtár Gyermekkönyvtárának vezetője, Kulcsár Marianna az MTI-nek.

Az Utolsó Kentaur és a Nehéz kutya - két könyv a rendszerváltásról és Budapestről

Két fiatal szerző művét, Szécsi Noémi Utolsó Kentaur és a Teslár Ákos Nehéz kutya című könyvét mutatták be pénteken Budapesten Seres Mária, a képviselők költségtérítéséről szóló népszavazás kezdeményezője jelenlétében; a kötetek az Ulpius Ház gondozásában jelentek meg.

Teslár Ákos elmondta: a 600 oldalas könyvön hét évig dolgozott.

"2002-ben az ország két politikai táborra szakadt, ám hiába adtuk össze a két politikai tábor szavazóit, nem jött ki a tízmillió állampolgár. Érdekelt, mi van azzal a négy-ötmillió emberrel, akit egyik nagy párt sem tudhat a táborában" - közölte Teslár Ákos, aki szerint azóta a politikai erőviszonyok jelentősen megváltoztak, ezért "a könyvet némiképpen túlhaladta az idő".

A szerző szerint a középen lévő pártok egy kicsit olyanok, mintha nem is lennének. Mint a 29 éves író fogalmazott, "aki középre megy, meghalni megy". Huszti Gergely, a kiadó főszerkesztője az MTI-nek elmondta: fejlődésregénynek, igazságkereső regénynek is lehet olvasni a Nehéz kutya című kötetet, amely a rendszerváltás után öntudatra ébredt fiatalokról és azok szüleiről, nagyszüleiről szól.

Szécsi Noémiról, aki a könyvbemutatón személyesen nem jelent meg, Huszti Gergely elmondta: ez az első kötete az Ulpius Ház kiadónál. "Nagyon sokat fordít, már megjelent egy novelláskötete és három regénye is" - jegyezte meg a főszerkesztő, aki szerint az Utolsó Kentaur nagyon erős Budapest-regény, ami beemelte anyagába a napi politikát is.

A könyv főhőse négy fiatal, aki "nagy heccre" készül.

"A rendszerváltás utáni generáció életérzéséről, egy nagyváros mindennapjairól szól ez a könyv. A négy főhős az internetről talál magának jól csengő neveket - híres anarchistákét - noha ők maguk nem ismerik a történelmet" - mondta Huszti Gergely, aki szerint ennek ellenére az elmúlt húsz-harminc év történései is tükröződnek a könyvben, köztük olyan aktualitások, mint a közelmúlt október 23-ai megemlékezései vagy egyéb politikai demonstrációk.
A kötetbemutatón megjelent Seres Mária is, aki az általa kezdeményezett, a képviselők költségtérítéséről szóló népszavazás előkészítéséről beszélt. Mint elmondta, sokat köszönhet annak, hogy négy gyerek mellett belevágott az aláírások összegyűjtésének, hiszen így megtudta, mire képes.
"

Rájöttem, hogy nem akarok másokra várni. Mindenki egyfolytában panaszkodik, de a panaszáradatot a politikusok nem hallják meg, túlságosan lefoglalja őket, hogy pártjuk és maguk érdekeit védjék" - fogalmazott. Hozzátette: most már tudja, hogy a jelenlegi politikai helyzetben nem sok értelme volt aláírást gyűjteni, hiszen miután összegyűlt a szükséges mennyiség, egy párt sem akadt a parlamentben, amelyik szavazásra bocsátotta volna a kérdést, "hogy ne költsünk el feleslegesen négymilliárd forintot népszavazásra". Hangsúlyozta: a képviselők nem jöttek rá, hogy ezt maguk is megszavazhatnák.

Seres Mária a civil kezdeményezéseket képviselte a könyvbemutatón. A politikai helyzet kapcsán Teslár Ákos is borúlátásának adott hangot, mondván, pesszimista, de meg kell próbálni, lehet-e politikai közepet létrehozni.

Ortutay Gyula naplója

Ortutay Gyula néprajztudós, politikus, közéleti személyiség életében naplót vezetett, és ezt végrendelete szerint csak halála után 30 évvel engedte kiadni. Az Alexandra Kiadó gondozásában az Ünnepi könyvhétre megjelent Napló 1. 1938-1954 az első rész, amelyet pénteken Budapesten mutattak be a sajtó képviselőinek.

Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató elmondta, hogy Ortutay Gyula (1910-1978) a professzora volt, és tíz éven keresztül a vezetése alatt működő MTA Néprajzi kutatócsoportban dolgoztak együtt. Megjegyezte: Ortutay nem tűrte a szószátyárságot, a bőbeszédűséget, a fiatal kutatóknak segített, de elvárta tőlük a tömörséget.

Sajnálatosnak nevezte, hogy a rendszerváltás után a néprajzosok elfelejtették Ortutay Gyulát, ami politikai okokra is visszavezethető volt. A néprajztudós 1946 és 1956, majd 1958 és 1978 között volt a Magyar Néprajzi Társaság elnöke, vezette a néprajzi kutatócsoportot, amely szinte menedékhelye volt a "számkivetetteknek". Tátrai Zsuzsanna példaként említette, hogy ott dolgozhatott Göncz Zsuzsa, amikor férje, Göncz Árpád börtönben volt.

Ortutay nevéhez kötődik az ötkötetes Magyar Néprajzi Lexikon, a Magyar Néprajz Nyolc Kötetben című sorozat elindítása és a nemzetközi kapcsolatokat is ő alapozta meg, és szintén ő kezdte el a Magyar Rádióban a Kis magyar néprajz című adást. Tátrai Zsuzsanna bejelentette: jövőre, 2010-ben Ortutay Gyula születésének 100. évfordulójára kötetet készítenek elő elméleti kutatásairól és a néprajztudományt népszerűsítő munkásságáról.

Vida István történész azt emelte ki, hogy Ortutay Gyula néprajzos múltja okán kisgazda és balos beállítottságú volt, érzékeny ember, előre látott bizonyos politikai folyamatokat, de tanáros mentalitása miatt a politikai életben nem volt sikeres. Hozzátette, hogy "kettős párttagságú" embernek tartották, holott csak a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártnak volt 1943-tól tagja, a kommunista pártba soha nem lépett be, de tárgyalt és bizonyos dolgokban együttműködött velük.

Ortutay munkásságából büszke volt az egyházi iskolák államosítására, a múzeumi hálózat kiépítésére és a Hazafias Népfront újraszervezésére - jegyezte meg a történész. Ortutay Tamás, a néprajztudós szobrász fia elárulta, hogy erőteljes apa volt, "ha rosszalkodó gyerekeire kiáltott, a szomszédban megrezdültek az üvegpoharak". Otthon politikáról soha nem beszélt, a hazaszeretetről azt tanította, hogy az az emberben van: mély volt a magyarságtudata, mentalitásában keresztény humánum volt benne. Arra is kitért, hogy apja könnyen tudott kapcsolatot teremteni és közvetlen volt mindenkihez.

A Napló terjedelmes, több mint 800 oldalas első kötetét fia írása vezeti be, majd Töredékes emlékek Ortutay Gyuláról címmel Tátrai Zsuzsanna és Paládi-Kovács Attila a tanítványok, Roboz Ágnes nemzetközi hírű koreográfus és Dusan Simko szlovák néprajztudós a család barátai nevében emlékezik. A kötetet Markó László szerkesztette és látta el jegyzetekkel, név- és földrajzinév-mutatóval. Ortutay Gyula születési centenáriumára a Napló másik két kötete is megjelenik - ígérte az Alexandra Kiadó képviselője.

Szabad mikrofon és bemutatók a Ráday utcában

Könyvbemutatókkal, verspódiummal, felolvasással, beszélgetéssel, mesesátorral és filmvetítésekkel várták a 80. Ünnepi Könyvhéthez kapcsolódva péntektől vasárnapig a fővárosi Ráday utcában a közönséget.

A könyvheti események, amelyek idén a Református Zenei Fesztivállal és a Papírvarázs fesztivállal egy időben zajlottak, már kora délután megkezdődtek A 12 legszebb magyar vers pódiumán, ahol az azonos elnevezésű mozgalomhoz csatlakozva szabad mikrofont adtak mindenkinek, aki tiszteletét akarta tenni a könyvek ünnepén a magyar költészet előtt.

A pódium azonban számos más programnak is helyet adott: itt köszöntötték pénteken délután Kányádi Sándor írót, költőt, aki májusban ünnepelte 80. születésnapját, és akinek tiszteletére Kaláka koncertet is rendeztek este a Bakáts téri templomban. A pódiumon műfordítók felolvasó estje is várta pénteken a közönséget.

A Ráday utcában található különböző helyszíneken számos könyvbemutatót is rendeztek a három nap alatt. Az érdeklődők megismerkedhettek például Buza Péter Kalapdoboz című kötetével, amely egy véletlenül előkerült kalapdobozban talált iratanyagnak köszönhetően született, s egy illem- és tánctanár életútját kíséri végig a harmincas évektől 1956-ig, Vámosmikolától a szlovákiai Párkányon át Balatonfenyvesig és tovább New Yorkig.
A rendezvényen bemutatkozott könyvheti kiadványaival a Koinónia Kiadó, valamint a Régió című kisebbségi, politikai, társadalmi folyóirat és a szlovákiai Somorján működő Fórum Kisebbségkutató Intézet is, de Maláta antológia címmel a sör irodalmáról is rendeztek beszélgetést.

Az Európai mesék sátrában a három nap alatt számos nyelven hallhattak meséket az érdeklődők: pénteken szerb és francia, szombaton ukrán, angol és horvát, vasárnap pedig német, görög, örmény és roma történetek szerepeltek a programban.

A Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesülete pedig nemcsak sehol máshol nem kapható dokumentumfilmekkel és a műfajról szóló könyvekkel, hanem a Filmesházban dokumentumfilm-vetítésekkel is várták a közönséget.

Magasabb kereskedői árrés ellen tiltakoznak a szépírók

Nyílt levélben fordult több mint hetven szépíró a három legnagyobb hazai könyvterjesztő cég vezetőjéhez, tiltakozásul a terjesztői bizományosi árrés tervezett emelése ellen. A Libri nevében a független kiadókkal tárgyaló Dietrich Tamás azonban az MTI-nek nyilatkozva úgy vélte: még júniusban meg fog születni a minden felet kielégítő megállapodás.

A Libri Könyvkereskedelmi Kft., a Bookline.hu Nyrt. és a Pécsi Direkt Kft. igazgatójának címzett - az Élet és Irodalom című hetilap pénteki számában is közreadott - levél 75 aláírója sajnálkozásának ad hangot amiatt, hogy a három cég a terjesztési szerződés felbontásával fenyegeti azokat a kiadókat, amelyek nem tudják megadni a terjesztők által kért, a könyv bolti árának felét is meghaladó terjesztői árrést.

"Eltekintve attól, hogy ilyen magas árrés kikötése önmagában is nehezen indokolható, a magyar kultúra és művelődés jövőjét súlyosan veszélyezteti, hogy ezáltal éppen azok a kis- és középkiadók kerülnek súlyos helyzetbe, amelyek a magyar irodalom, ismeretterjesztés és általában a szellemi élet fontos műhelyei" - olvasható a nyílt levélben, amelynek aláírói között szerepel például Nádas Péter, Parti Nagy Lajos és Závada Pál.

Az írók szerint a három nagy könyvterjesztő cég üzletpolitikája azzal fenyeget, hogy számos magyar író és gondolkodó művei nem lesznek megtalálhatók a könyvkereskedelem egyik jelentős szektorában, ezért azt kérik az igazgatóktól: fontolják meg, hogy az általuk vezetett, az ország legbefolyásosabb kulturális termékeket forgalmazó vállalatai közé tartozó cégeknek nem kellene-e üzletpolitikájukban figyelembe venniük a magyar kultúra és művelődés érdekeit is.

A Jelenkor Kiadót vezető Csordás Gábor, aki a levél megírását a Szépírók Társaságának közgyűlésén kezdeményezte, felidézte, lassan második hónapja tart az árrésvita, amelynek lényege: a terjesztők a nehezedő gazdasági helyzetre azzal reagálnak, hogy megpróbálják a könyvekből származó bevételt újraosztani, maguknak nagyobb részt megtartani.

Csordás Gábor szerint ha a terjesztőknek mégis sikerül kikényszeríteniük az árrés emelését, akkor a kiadóknak 27-30 százalékkal meg kell emelniük áraikat ahhoz, hogy bevételeiket legalább szinten tartsák, de "ezt nem biztos, hogy az olvasók ki fogják bírni".

Sokkal bizakodóbb volt azonban Dietrich Tamás, aki elmondta, a független kiadókat tömörítő szervezet vezetőivel két hét múlva ülnek le legközelebb tárgyalni.

A szakember, akit a Libri - amelynek árrésemelési szándéka nyomán robbant ki a nyilvános vita - a megbeszélések lebonyolításával megbízott, május 1. óta folytat tárgyalásokat a témában. "Jó pár dologban elléptünk a korábbi álláspontról, és azt hiszem, június folyamán mindenkivel meg fogunk egyezni" - fogalmazott.

Mint kiemelte, a Libri egyik kis kiadóval sem fog szerződést bontani, és az árrések tekintetében is hajlik a kompromisszumra a könyvterjesztő cég, a megbeszélések során azonban számos más kérdés is előkerült. A közös cél az olvasók kiszolgálása - hangsúlyozta Dietrich Tamás, hozzátéve: a gazdasági válságban a kiadók és a kereskedők még inkább egymásra vannak utalva.

A szakember, aki korábban a Libri és a Bookline könyvterjesztő cégeket is vezette, a krízis hatásairól is szót ejtett. Mint elmondta, a könyvpiaci forgalom az utóbbi időben 10-15 százalékkal visszaesett, így jelenleg fejlődés helyett csak a veszteségek minimalizálásáról lehet beszélni.

Nem szerencsés, hogy idén is elcsúszott "a költségvetés számára filléreket jelentő" könyvszakmai hitelprogram, másrészt a keretösszeget is csökkentették - vélekedett Dietrich Tamás, elmondása szerint azonban nagyon hasznos volna, ha beindulna a magyar irodalmat és minőségi könyvkiadást támogató Márai-program, és az állam jobban támogatná a szépirodalom, a tudományos és szakkönyvek megjelentetését, "amelyek nélkül a magyar kultúra szegényebb lenne".

Baka István író, költő életmű sorozatának utolsó darabja

A könyvhétre megjelent Műfordítások III. című kötettel teljessé vált az 1995-ben elhunyt Baka István író, költő, műfordító, szerkesztő életműsorozata.
A hatalmas életmű feldolgozásába 2003-ban kezdtünk bele, s azóta évente egy-egy könyv jelent meg - mondta a hatodik, záró kötet pénteki szegedi bemutatója előtt az MTI-nek Bombitz Attila irodalomtörténész, a sorozat szerkesztője.

A Szegedi Tudományegyetem Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszékének docense megjegyezte: a hazai életműsorozatok többségével ellentétben a kötetek nem egy centrumban álló nagy kiadó, hanem a Baka István műveit életében is rendszeresen közlő Tiszatáj gondozásában készültek el.
Bár Baka Istvánnak életében csak vékonyka könyvei jelentek meg, a sorozat egyenként négyszáz oldalas kötetei jól mutatják az életmű nagyságát - tette hozzá.

Az első kötetben a Baka életében megjelent költemények mellett mintegy félszáz oldalnyi, hagyatékból előkerült vers is olvasható. A második könyv az író prózáit és drámáit tartalmazza, míg a harmadik kötetben találkozhat először a közönség az alkotó publicisztikai tárgyú írásainak gyűjteményével, amely a vele készített beszélgetésekkel egészül ki.

A negyedik és ötödik kötet az orosz nyelvből készült műfordításait tartalmazza. A most megjelent könyvben a svéd klasszikus költő, Bellmann művein kívül elsősorban Kelet-Közép-Európa, a Balkán, illetve a balti államok kortárs költőinek versei találhatók meg Baka István tolmácsolásában, a kötetet ugyanakkor kiegészíti a szerző két orosz drámafordítása is.

Baka István Szekszárdon született 1948. július 25-én. A szegedi egyetemen magyar-orosz szakon szerzett diplomát. Első versei a Tiszatájban jelentek meg 1969-ben. Költészetének meghatározó eleme az orosz irodalom, a komolyzene és tanára, Ilia Mihály, akinek figyelme egész életén át követte.
Két év szekszárdi tanárkodás után 1974-ben került vissza a csongrádi megyeszékhelyre, ahol a Kincskereső című, gyermekeknek szóló irodalmi lap munkatársa, főmunkatársa, majd főszerkesztő-helyettese lett.
Szerkesztőségi szobája az idők során Szeged egyik fontos szellemi műhelyévé vált. Megfordult itt a magyarországi és a határon túli kultúra sok-sok jelentős személyisége: írók, költők, zeneszerzők, színészek, festők. 1993 őszén nagy sikerű műfordítás szemináriumot indított a szegedi egyetemen. Az orosz líra egyik legjelesebb műfordítója volt.

Életműve nagy utat futott be, amelyet 1995. szeptember 20-án bekövetkezett korai halála tört ketté. Sírja a szekszárdi temetőben található, síremlékének alkotója Farkas Pál szobrászművész. Szülőházát 2001-ben avatták irodalmi emlékhellyé Szekszárdon.

Rockenbauer Zoltán könyve Csinszkáról

Az ünnepi könyvhétre jelentette meg Rockenbauer Zoltán A halandó múzsa című, Csinszkáról szóló kötetét a Noran Könyvkiadó. A könyv alcíme Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese - a hármas szerepről beszélt az MTI-nek a szerző.

A mű első mondata: "Csinszka vitt Márffyhoz." De mi vitte Rockenbauer Zoltánt Csinszkához? A kulturális antropológus elmondta: jó tíz évvel ezelőtt a múzsaszerep érdekelte, először Alma Mahlerről (a zeneszerző, majd Walter Gropius építész, Franz Werfel író szerelméről, illetve feleségéről, sok művész ihletőjéről) írt tanulmányt.
Később látott egy Márffy Ödön-festményt, amely Boncza Bertát, azaz a híres-hírhedt Csinszkát ábrázolta. A kép felkeltette érdeklődését Csinszka iránt, az Európai Utas című folyóiratban tanulmányt szentelt neki is.

A kép irányította figyelmét Márffy Ödönre, a XX. század egyik legjelentősebb, ám még ma is kevéssé ismert festőjére, monográfiát és életmű-katalógust, doktori disszertációt írt róla. (A könyv címlapján lévő, utolsó Csinszka-portré látható a Magyar Nemzeti Galériában.)

Kiderült, hogy jelentős számú festmény - portré, akt, pasztell - készült Csinszkáról.

"Milyen érdekes, gondoltam, van egy nő, akihez verseket ír az első férje, Ady Endre, és roppant híres lesz. Rövid, ám furcsa kapcsolat fűzi Babits Mihályhoz, majd hozzámegy kora egyik legérdekesebb festőművészéhez, aki talán nem ér föl Ady szellemi magaslatához, de tagadhatatlanul a magyar piktúra egyik legfontosabb, külföldön rangján kezelt figurája" - mondta Rockenbauer Zoltán.

"Ez a történet temetéstől temetésig tart: Ady ravatalától Csinszka koporsójáig" - áll az előszóban. A házasság Márffyval 14 évig tart, és e csaknem másfél évtized alatt csupa kiváló alkotás kerül ki a festő ecsetje alól.
Csinszkáról sok botránykönyv, cikk jelent meg életében és halála után. A legfőbb vád az volt enne, hogy túl korán dobta el az özvegyi fátylat, megkörnyékezte - sikertelenül - Babits Mihályt, igyekezett kisemmizni Ady szüleit és szeretetlen házasságban élt Márffyval.

"Csinszka írásos hagyatéka, a kortársak visszaemlékezései egyáltalán nem bizonyították e vádak igazát" - állítja Rockenbauer Zoltán. Neki nem volt semmiféle prekoncepciója Boncza Bertával kapcsolatban. Olvasta Robotos Imre Csinszka-könyvét, érezte, hogy rosszindulatú, de lehet benne igazság is. Úgy vélte, hogy néhány kortárs jelzője, mely szerint Csinszka "hisztérika", érvényes lehet.

"Ahogy mélyebben beleástam magam a dokumentumokba, radikálisan megváltozott a véleményem" - jegyezte meg Rockenbauer Zoltán. Csinszka nagy levelező volt, ez korjelenségnek mondható.

"Mi e-mailezünk és sms-ezünk, én magam is. Ezek az üzenetek szerencsére - mivel nyelvi szempontból értéktelenek - elvesznek. De a XX. század elején a levelezés napi tevékenység és irodalmi műfaj volt. Csinszkában élt irodalmi hajlam, páratlanul művelt volt és úgy érezte, hogy ebben kiteljesíti az énjét."

Kifejtette: az Adyval 1915-ben kötött, 1919. január 27-ig tartó rövid házasság irodalomtörténeti szempontból csodálatos dolog, valójában betegápolásból állt, "szerintem ez idő alatt lett Boncza Berta felnőtt."

Rockenbauer Zoltán a tárgyilagosság érdekében elsősorban a Csinszka és kortársai által írottakat szó szerinti idézi. "Ezekhez fűzöm hozzá saját értelmezéseimet. Tisztában vagyok vele, hogy a korabeli levelek, nyilatkozatok, álláspontok is szubjektívek, talán még inkább, mint az utókor, éppen ezért ütköztetem a véleményeket."
Márffy Ödönné fiatalon, 40 évesen hunyt el 1934. október 24-én. Márffyt erősen megviselte a halála. Élete sok művész számára volt ihlető forrás - derül ki a kötetből. A kor irodalmi és művészeti világa is megjelenik a lapokon, akik közül kutatásra érdemes lehet Böhm Aranka.

"Rendkívül érdekesnek találom az Adyt is megkísértő Arany, azaz Böhm Aranka, később Karinthy Frigyes felesége összetett, femme fatale típusú személyiségét. De nem lesz időm rá, most még a Márffy és köre foglalkoztat, egy teammunka keretében jó ideig a Nyolcak művészcsoport kutatása kör le" - mondta terveiről Rockenbauer Zoltán.

Paizs Miklós újraírta Homéroszt

Homérosz Iliászát és Odüsszeiáját a modern kor nyelvén, meglehetősen szabadszájú felfogásban értelmezte újra az eddig főleg a zene világából ismert Paizs Miklós; az Odüsszeiász a Jaffa kiadó gondozásában az ünnepi könyvhétre jelent meg.

"Középiskolás koromban nehezen olvastam az ókori drámákat, mindig meg kellett nézni, éppen ki beszél, amit nagyon nem szerettem. Az Odüsszeia a következetes hexameterrel nagyon darabos, túl sok a jelző és a legnagyobb indulatokban is körmondatokban beszélnek, ami mára egy meghaladott állapot" - fogalmazott Paizs Miklós az MTI-nek.

Mint mondta, a könyv megírása nem az ő ötlete volt, néhány évvel ezelőtt a Tápszínház kérte fel, hogy kezdjen el ezzel a témával foglalkozni, de nem határozták meg, mire is gondolnak pontosan. A Devecseri Gábor-féle fordítás alapján kezdett dolgozni és már az elejétől nagyon szabadon kezelte az alapszöveget. Aztán úgy alakult, hogy a Tápszínház-projektből kilépett, később viszont megkereste a Jaffa kiadó.

Paizs nemcsak az Odüsszeiászt, hanem a Don Giovanni opera librettójának átiratát is odaadta a kiadónak, amely végül az előbbi megjelentetése mellett döntött.

"Eleinte korrekt hexameterben írtam, aztán ez átment kvázi hexameterbe, majd az egész struktúra felborult. A hatos lüktetés végig megvan benne, csak közben vannak alternatív ritmusok is, ami feladatot ró az olvasóra. Törekedtem például arra, hogy a szó közepén legyen a sortörés" - mondta a formai koncepcióról.

Az Odüsszeiászban keverve fordul elő az archaikus szöveg és a modern, szlenges beszéd.
"A kettőt úgy hoztam össze, hogy ha az egyik szereplő okoskodni kezd, akkor az rögtön átcsúszik archaikusba" - tette hozzá.

A szerzőnek az is célja volt, hogy az Iliászban és az Odüsszeiában feltűnő névtelen szereplők jobban fókuszba kerüljenek; közülük néhánynak nevet adott, megszólalt, történetet került köréje - volt, akiket Paizs Miklós a Küklopsszal etetett meg...

Hosszú monológot kapott például az eredetiben meg sem szólaló Kalüpszó.
Paizs a Bëlga együttes egykori tagjaként, később szólóban mint Sickratman, és egyéb megnyilatkozásaiban is szabadszájúságáról volt ismert; az Odüsszeiászban szintén meglehetősen szabadosan írja le a szexualitást.

"Nagyon meglepődnék, ha ebből botrány lenne. Aki köpködni szeret, az majd köpköd, nem hiszem, hogy ezekre érdemes figyelni. Számomra nagyon kevés csúnya szó létezik, csak azok, amelyek valóban sérteni tudnak embereket. Hogy a testrészeket, illetve a szaporodás tevékenységét milyen néven nevezem, azt maga a szöveg dönti el, melyik fér oda. Ezen szavak kimondásukkal, elolvasásukkal nem válnak pornográffá. Egy-egy szöveg magát építi" - fejtette ki.

Az Odüsszeiászt nyilván nem fogják majd tanítani középiskolákban, de Paizs Miklós megfogalmazása szerint "szakkörben még felbukkanhat".

Ami Paizs Miklós zenész életét illeti, Sickratmanként elkészítette második rockalbumát, igaz, még kiadót keres hozzá. Mint mondta, ezen a szövegek továbbra is meglehetősen provokatívak. Alapvetően torokénekesként tagja a Korai Örömnek, amelynek idei új lemeze kedvező fogadtatást kapott. Emellett benne van az Ipomea formációban is, amelyet Cserepes Károllyal hozott létre; a projekt különböző kultúrák elképzelt találkozása.

Steinbeck és Capa könyve Oroszországról magyarul is megjelent

Az idei ünnepi könyvhét egyik különlegessége az Orosz napló, John Steinbeck és Robert Capa 1947-es szovjetunióbeli utazásának dokumentuma. Az amerikai író együttérzéssel és humorral lejegyzett megfigyeléseit és 70 Capa-fotót felvonultató kötetet, amely eddig csupán angolul és oroszul jelent meg, a Park Könyvkiadó gondozásában veheti kézbe magyarul a közönség.

A neves amerikai író és a világhírű magyar származású fotóriporter a második világháború vége után két évvel, nem sokkal a vasfüggöny "leereszkedését" követően, 1947 júliusa és szeptembere között tett utazást a Szovjetunióban. Jártak Moszkvában és Sztálingrádban, Ukrajnában, Grúziában és a Fekete-tengernél. Tapasztalataikat - Robert Capa mintegy négyezer útközben készített felvételéből hetvennel együtt - A Russian Journal címmel az Egyesült Államokban 1948-ban megjelent kötetben adták közre.

A Park kiadó tájékoztatása szerint a Lukács Laura fordította magyar kiadás azért is számít különlegességnek, mert az angol mellett eddig csak oroszul - 1990-ben - jelent meg az Orosz napló.

A kötet tanúsága szerint már az is meglepte a baloldalinak, sőt sokszor kommunistának titulált amerikai írót és a haditudósítóként híressé vált fotóst, hogy egyáltalán beutazhattak a Szovjetunióba (amelyet Steinbeck következetesen Oroszországnak nevez, akkor is, amikor Kijevben vagy Tbilisziben figyelik meg a háború után éppen csak magához térő birodalom eszmélését).

Azzal bizonyára tisztában voltak, hogy csak azokat a városokat, területeket látogathatják meg, amelyeket vendéglátóik engedélyeznek, de ez is óriási információs és képanyagot jelentett éppen arról, amiről Amerikának és a világnak fogalma sem volt: az ott élő emberek mindennapjairól.

Bár 1947-ben már béke volt, valójában egyfajta háborús könyvnek is számít az Orosz napló, hiszen a szerzők lépten-nyomon szembesültek a második világháború pusztításával. Sztálingrádban például Steinbeck azt írta: "ablakaink törmelékhegyekre, darabokra tört téglára, betonra, porzó vakolatra néztek és a roncs borította tájon furcsa, sötétzöld fű tenyészett, az a fajta, amelyik, úgy látszik mindenhol gyökeret ver a pusztulásban. Egy helyen ürgelyukra emlékeztető földhányás látszott, amelyből mindennap, korán reggel egy fiatal lány mászott elő.".
Az, hogy a nők egymással táncolnak, hogy falun cipőre keveseknek telik, nem működik a szállodaszobában a vízvezeték, a legegyszerűbb zöldségekből áll a vacsora, ugyanúgy megörökítődik a naplóban, minthogy a vendéglátók mindenütt órákig tartó hatalmas eszem-iszomokkal fogadják az amerikaiakat.

Kontrasztok könyve a napló: a szerény vacsorától a lakomáig, a fényes légi parádéktól a rémes állapotban lévő polgári repülőgépekig hatalmas ellentétek jellemzik, csakúgy mint magát a Szovjetuniót. Ellátogatnak az operába, Csajkovszkij szülőházába, piacokra, állami gazdaságba, és megfigyelik azt is, hogyan élnek - szinte fogolyként, hiszen minden lépésüket követték - a nagykövetségen luxus körülmények között lakó és dolgozó amerikaiak.
Az Orosz napló tele van humorral, őszinteséggel, megragadó képekkel, ám a szerzőktől távol áll a naivitás: tudják, hogy miközben ők írnak és fényképeznek, őket is fényképezik. Mindez azonban nem változtat azon, hogy sikerül megismertetniük az olvasót a háborús sebektől szenvedő Szovjetunió hétköznapjaival. (MTI)

A válság ellenére sem csökkent a közönség érdeklődése

Teljesen megtelt érdeklődőkkel szombaton a budapesti Vörösmarty tér, a 80. Ünnepi Könyvhét és a hozzá kapcsolódó 8. Gyermekkönyvnapok központi helyszíne, ami alátámasztani látszik az MTI által megszólaltatott szakemberek állítását: a közönség érdeklődése a válság ellenére sem csökkent a könyvek iránt.

Mint Sárközy Bence, az elsősorban kortárs magyar szépirodalmat megjelentető Magvető főszerkesztője elmondta, kiadójuk 14 új kötettel érkezett a könyvhétre, és tapasztalataik szerint újdonságaik címszáma mellett az érdeklődők tábora sem csökkent. "Az áprilisi könyvfesztivál is azt bizonyította, hogy a nagy könyves eseményeken a vásárlási kedvvel semmi gond nincs" - fogalmazott.

A szakember szerint fontos a könyvhét fiatalítása, ezért nagyon jó ötletnek tartja a szombaton első alkalommal megrendezett Könyvek Éjszakáját, melynek során a legtöbb kiadó egészen éjfélig különleges programokkal várja olvasóit.

Este 8-tól éjfélig félóránként a Magvető más-más szerzője látja vendégül egy pohár sörre mindazokat, akik a kiadó standjánál 5000 forint felett vásárolnak. A hordót Esterházy Péter veri csapra, majd többek között Darvasi László, Grecsó Krisztián, Fehér Béla, Király Levente, Kovács András Ferenc, Spiró György, Tóth Krisztina és Závada Pál fog sört csapolni és könyvet ajánlani - árulta el a Magvető munkatársa.

A Kossuth Kiadót vezető Kocsis András Sándor is úgy vélte, "a könyvhét mindig egy örömünnep, és külön szerencse, hogy talán az időjárás is megkegyelmez". A tizennégy újdonsággal jelentkező kiadó vezetője elmondta: az új kötetek közül kettő emelkedik ki az eladott példányok tekintetében: Paul Lendvai Magyarok és Bereményi Géza Jézus újságot olvas című munkája.

"Eddig az a tapasztalatunk, hogy sokat vásárolnak az emberek, de inkább az alacsonyabb árkategóriájú könyveket keresik. Az én személyes meglátásom azonban az, hogy pénteken ennyien talán még soha nem voltak" - vont gyors mérleget.

Megjegyezte, a Kossuth Kiadó is várakozással tekint a Könyvek Éjszakája elé: este 8 órától minden vásárlójukat egy pohár borral és pogácsával látjuk vendégül.

Tapasztalt könyvheti szerző létére a Kocsis András Sándor mellett dedikáló Csányi Vilmos író, etológust is magával ragadta a rendezvény hangulata: "ez egy rítus, hogy lássák azt a pacákot, aki ilyeneket irkál" - fogalmazott. A szépíróként is egyre gyakrabban jelentező kutató elmondta: a Kossuth pavilonja előtt Bukfenc mindent tud és Jeromos című hangoskönyveit dedikálja, de előtte a szomszédban, a Kalligram Kiadónál a Bábosok című regényét írathatták vele alá az olvasók.

Elmondása szerint a Csányi Vilmos után dedikáló Bereményi Gézához érkezett Sándor Pál. A filmrendező azt mondta: "ebben a kulturális vákuumban, ami manapság van, boldogság itt lenni".

Hozzáfűzte, hogy a könyvünnepre természetesen akkor is kilátogatott volna, ha Bereményi Géza éppen nem dedikálna, de - anélkül, hogy további részletekről beszámolt volna - elárulta: az íróval egy közös filmre is készülnek.

Újdonságként találkozhatott a közönség a könyvheti olvasóklubbal. Mint a "sátorkönyvtár" munkatársai elmondták, ott a könyvhétre megjelent szinte összes újdonság megtalálható; az érdeklődők egy igazolvány leadása után bármelyik kötetet kiválaszthatják, és leülhetnek olvasni a sátorban. "Délelőttönként még kevesebb a látogató, délután már sokkal több, este pedig alig lehet elzavarni az embereket" - számoltak be a kezdeményezés sikeréről.
Míg a szabadtéri standokon folytak a dedikálások, és a színpadokon zajlottak a műsorok, a Partvonal kiadó a Vörösmarty téri Gerbeaud cukrászdában mutatta be Sass Sylvia Az álmok éneke című új kötetét.

A világhírű operaénekesnő saját elmondása szerint egy komoly betegség után kezdte írni második könyvét, először csupán "önmaga rendezésére". A munkával egy év alatt készült el, de a kötet hosszú évek lerakódott gondolatait tartalmazza. Az álmok énekében Sass Sylvia képzőművészként is feltűnik, a kötet illusztrációit maga szerző készítette.

Iszlám kulturális lexikon jelent meg

Hiánypótló, egyben rendhagyó kötet az Iszlám kulturális lexikon, amelyet az idei Ünnepi könyvhétre jelentetett meg a Corvina Kiadó; a szerző Simon Róbert orientalista, egyetemi tanár.

A kötet azért is különleges, mert egyszerzős: készítője egyedül írta a címszavakat, a mintegy harminc esszét, és ebből állította össze a tekintélyes, 416 oldalas kötetet.

Az iszlamista tudós az MTI-nek elmondta: az a jó lexikon, amelyben az egyik cikk utal, mutat a másikra, az összetartozó kulturális mozzanatokat egybefűzi; ő ezt egyedül tette meg. "Több évtizedes munkálkodás után lehet ilyen kötetet az asztalra tenni" - hangsúlyozta.

A címszavakat és a személyeket, akik szerepet játszottak az iszlám kultúrában, Simon Róbert választotta ki. A tudós többek között Dante és az iszlám kapcsolatáról is esszét írt a lexikonba, de értekezik iszlám értelmiségi típusokról és az iszlámmal összefüggő téveszmékről is.

Cikkszó például a mohamedán, "ezt a kifejezést soha nem szabad használni, mert az iszlám középpontjában Allah áll, és nincs közvetítő közte és a hívő között, mint ahogy Jézus a katolikus vallásban közvetítő az Isten és a hívő között". A muzulmán szó a muszlim perzsa formája; a helyes kifejezés a muszlim, jelentése iszlámot valló hívő.
A fátyolviselésről a szerző elmondta: Mohamed próféta a Koránban, az iszlám szent könyvében eredetileg csak az ő asszonyai számára írta elő, hogy ékszereiket, díszeiket ne mutogassák. A fátyolviselés a XX. századtól az előkelő és a városlakó nők között terjedt el, és legalább tízféle formája van, a beduin asszonyok azonban nem hordanak fátylat.

A professzor beszélt a képtilalomról is, ami lassan, sokszínűen alakult ki az iszlám világban; alapja az, hogy Allah az egyedüli teremtő, nem lehet megkettőzni.

A szertartásokat is leírja a lexikon, például a lábmosást. Ezt csak akkor kell elvégezni a mecset kertjében levő kútnál, ha istentiszteletre érkezik a hívő, egyébként a mecsetbe lábmosás és cipő nélkül lehet belépni.
Simon Róbert a kötetben azt is elmagyarázza, hogy a kert az iszlámban fundamentális, a gyönyörök gyönyöre Belső-Ázsiától Indiáig. Mint az MTI-nek megjegyezte, azért fontos a kert, mert az iszlám világban a legtöbb helyütt mostohák a földrajzi viszonyok és a szép kert ezen a tájon az egyik legfőbb jótéteménynek számít: ezért is megragadó a Paradicsom leírása a Koránban.

Bob Dent: Budapest egy nagy szoborpark

Budapest szobrait vizsgálja meg Bob Dent, Magyarországon élő angol újságíró legújabb könyvében, a Mesélő szobrokban, amely az Európa Könyvkiadónál jelent meg.

"A könyv megírása több mint egy évig tartott, de természetesen mindazok a tapasztalatok benne vannak, amelyeket az elmúlt húsz évben Magyarországon szereztem" - mondta Bob Dent az MTI-nek új könyve kapcsán. A nemzetközileg is elismert szerző számos beszámolót, könyvet készített már Magyarországról, tavaly jelentette meg például a Magyarország kívülről, belülről című könyvét, illetve 2006-ban egy 1956-os bédekkerrel lepte meg az olvasóközönséget; Budapest 1956. A dráma színterei. Mi történt? Hol? Miért? - című kötetben a forradalmat rekonstruálja számos, gyakran egymásnak ellentmondó beszámolók alapján.

"A Mesélő szobrok első felében híres személyiségek szobrait vizsgálom, különválasztva a politikusokét és a művészekét. Külön-külön fejezeteket kaptak a tematikus szobrok, ebben a török időktől a Dózsa Györgyön át a második világháborúig veszem sorra például a háborús tematikájú szobrokat. Külön foglalkozom a holokauszt és az 1956-os forradalom emlékét őrző alkotásokkal, valamint a szocialista realista szobrokkal. A könyv utolsó fejezete pedig azokról a műalkotásokról szól, amelyek egyik kategóriába sem fértek bele" - mondta el Bob Dent az M. Nagy Miklós fordításában megjelent 330 oldalas kötetről

"Meglehetősen széles merítésre vállalkoztam, azokat a szobrokat is bemutatom, amelyek például központi helyük miatt jól ismertek, és a teljesen ismeretleneket is" - tette hozzá a szerző, aki minden alkotást személyesen is felkeresett. "Beutaztam egész Budapestet, Adyligettől Csepelig, Újpesttől Rákoscsabáig" - mesélte Bob Dent, akinek ennek ellenére sincsen "kedvenc" köztéri alkotása.

"Kedvenc szobrom ugyan nincs, de vannak kedvenc történeteim" - tette hozzá. Az egyik ilyen például a Kossuth téri Kossuth Lajos-szoborcsoporthoz kapcsolódik. "Az eredeti alkotást az 1920-as évek végén állították fel. Hasonlított a mostanihoz, hiszen annak is a Kossuth magasodott a közepén, viszont körülötte a reformkor nagy alakjai, például Széchenyi István, Deák Ferenc, Batthyány Lajos álltak. Mindnyájan maguk elé néztek a földre, mutatva a forradalom bukása felett érzett bánatukat". A szobrokat aztán az ötvenes évek elején eltávolították, és a szocialista realizmus szabályaihoz mérten újat készítettek". (Az eltávolított alkotások ma dombvári szoborparkban láthatók.) "Kossuth, mint teszi azt Lenin is, felemelt karra mutat a jövőbe. Ezt az alkotást koszorúzzák meg a miniszterek, pártok a rendszerváltás óta minden évben" - magyarázta Bob Dent, aki szerint nagyon tanulságosak a Raul Wallenberg-szobrok kálváriájához kapcsolódó történetek is.

A szerző elmondta, sokszor a szobrok többet elárulnak a politikai környezetről, a "megrendelőről", mint magáról az ábrázolt személyről. "A vizsgált alkotásoknál például olyan kérdésekre kerestem a választ, mint hogy ki rendelte meg a munkát, miért, ki volt a szobrász, miért épp oda került, eltávolították-e, és ha igen, akkor amikor visszakerült, megváltozott-e?" - tette hozzá Bob Dent, aki elárulta azt is, ő kinek állítana szobrot Budapesten.
"Ha lenne hozzá pénzem - és a politikai konszenzust is sikerülne megteremteni hozzá - én Schwimmer Rózsikának (Bédy-Schwimmer Rózsa) állítatnék szobrot. Tudom, senki sem ismeri az ő nevét, noha illene. Nagyon izgalmas személyiség volt, feminista és pacifista, ráadásul ő volt Károlyi Mihály egyik nagykövete. Ő volt az első női nagykövet, és nem az orosz Alexandra Kollontaj!" - tette hozzá. Bod Dent felidézte, hogy miután Schwimmer Rózsika a Horthy-korszakban politikai üldöztetésnek lett kitéve, az Egyesült Államokba emigrált, de soha nem volt hajlandó felvenni az amerikai állampolgárságot. "1947-ben Nobel-békedíjra is jelölték, de sajnos meghalt mielőtt megkaphatta volna" - tette hozzá a szerző.

Kukorelly Endre könyve volt a legkelendőbb a Kalligram standján

 A 80. Ünnepi Könyvhétre jelent meg Kukorelly Endre Ezer és 3, avagy a nőkben rejlő szív című könyve, amely a kiadó vasárnap délutáni gyorsjelentése szerint a legkelendőbb volt a Kalligram Kiadó standján.

Botránykönyvnek harangozták be ugyan Kukorelly Endre új könyvét, azonban a regényt a szerző egyáltalán nem tartja annak. - "Nem tartom magam botrányhősnek, inkább az döbbent meg, hogy a női-férfi kapcsolatokról való őszinte beszéd egyesek szerint még mindig botrányos lehet" - mondta Kukorelly Endre az MTI-nek, aki szerint furcsa, hogy azok a könyvek, amelyekben gyilkosságokról, vagy egyéb erkölcsileg kifogásolható dolgokról írnak, "sokkal kevésbé csapják ki a biztosítékot", mint amelyekben a szexualitás a téma. "Ezen sajnálkozom, de hát ilyen kultúrában élünk, amelyik alapjában véve prűd" - tette hozzá a szerző.

Kukorelly Endre ugyanakkor magát is "prűdnek" tartja, de mint elmondta, külön tudja választani "magánemberi szemérmességét" az írói énjétől. "Prűd vagyok, mert én is ebben a viktoriánus erkölcsre épülő kultúrkörben szocializálódtam, de ezt íróként zárójelbe kellett, hogy tegyem" - tette hozzá.

A 272 oldalas regényt a kiadó az Anna Karenina című Tolsztoj-mű radikális újraírásaként értelmezte. A híres regényről Kukorelly úgy vélekedett, hogy az "nagyszerűen van megírva, de csak a lelki dimenziókban erős, a testiséget egyáltalán nem ábrázolja". "Idézőjelben és ironikusan mondom, az én könyvem kiegészíti az Anna Kareninát" - tette hozzá nevetve.

A kötetet bírálói szerint a férfi nézőpont jellemzi, ám Kukorelly Endre szerint "aki harag és előítélet nélkül" olvassa a regényt, annak látnia kell annak női aspektusait is. "Semmi más nem érdekel jobban, mint a női nézőpont. Sőt azt kell mondanom, azért írtam ezt a könyvet, mert rájöttem, nem értem a nőket. Ezt sokáig tagadtam, de ennyi idősen be kellett látnom, hogy így van" - vallott az író, aki szerint "a benne lévő női princípium hallatja hangját" a könyvben.

Kukorelly Endre a könyvhétről elmondta: nagyon sok olyan kiadvány látott napvilágot, amelyet mindenképpen el akar majd olvasni. Példaként említette a szintén a Kalligramnál megjelent Csaplár Vilmos Hitler lánya című új regényét, illetve Kőrösi Zoltán Szerelmes évek - Gyávaság című kötetét. Hozzátette, természetesen más kiadóktól is szemezget majd, Darvasi László Virágzabálók és az eddig költőként ismert Kemény István Kedves Ismeretlen című regényét feltétlenül elolvassa majd. "Van még egy könyv, a Jelenkornál megjelent Horváth Viktor Török tükör című regénye, ami nagyon érdekel" - tette hozzá Kukorelly. (MTI)

Robin Cook Pécsen dedikált

Robin Cook világhírű amerikai író, orvoskrimik szerzője az Ünnepi Könyvhét ideje alatt szombat délután több mint másfél száz rajongónak dedikálta könyveit Pécsett, az Alexandra könyváruházban. Cook már többször járt Magyarországon - legutóbb éppen egy évvel ezelőtt -, ezúttal vasárnapig volt az ország vendége.

Az 1940-ben született Cook orvosnak tanult, diplomáját a Columbia Egyetemen, illetve a Wesleyan Egyetem orvostudományi karán szerezte, posztgraduális tanulmányait a Harvardon fejezte be. A mai napig úgy gondol magára, mint egy orvosra, aki ír, és nem úgy, mint egy íróra, aki történetesen éppen orvos. Néhány éve még praktizált egy klinikán, csak szabadidejében írt. Az írást ma is kihívásnak tartja. Első könyve, A gyötrelem éve 1972-ben jelent meg. Főszereplője maga az író, aki a saját bőrén tapasztaltak alapján hitelesen mutatja be a medikusok első, gyakornoki évét. Ez a könyv jelentősen meghatározta további írói pályafutását, illetve kialakította történeteinek jellegzetes, borzongató, orvosi hátterét. Regényeiben igyekszik aktuális problémákkal foglalkozni. Az elsők között - ha nem elsőként - írt regényeiben olyan, a maguk idejében újdonságnak számító, pikáns témákról, mint a szervadományozás és a szervátültetés, vagy a géntechnológia. Népszerűségének okát abban látja, hogy bárki beteg lehet; a cápáktól hemzsegő tengert, a kísértetházakat elkerülheti az ember, de a kórházak olykor kikerülhetetlenek. Könyvei a filmrendezők figyelmét is felkeltették, és az 1977-ben megjelent Kóma című kötetéből már 1978-ban elkészítették az első adaptációt. Ezt követték a Szfinx, a Műhiba, a Halálfélelem, a Járvány, a Haláltusa, az Invázió és a Halálos félelem televíziós és moziváltozatai. Közel harminc regénye jelent meg eddig, magyarul az utolsó a Halálcsapda volt, amelyet 2008 őszén adott ki az Alexandra. Angol nyelven tavaly jelent meg Critical című regénye, amelyet hamarosan magyarul ad ki az Alexandra.

Egy nagyiparos önéletírása

Az Ünnepi Könyvhéten, hétfőn 18 órakor mutatják be Pécsett, a Várkonyi Nándor Könyvtárban Jánosi Engel Adolf Életemből című könyvét és az ahhoz kapcsolódó írásokat is az író leszármazottai és a könyv szerzői, szerkesztői: Stein Anna, Jánosi Engel Ilona, Jánosi Engel Péter, Szikla Gábor, Jakab Józsefné, Szirtes Gábor. Jánosi Engel Adolf (1820-1903) a 19. század küzdelmes utat bejáró sikeres vállalkozója, a polgárosodó Pécs jelentős személyisége, a dél-dunántúli faipar megteremtője, a komlói kőszénbányászat elindítója, a hazai és a nemzetközi gazdasági versenyben egyaránt sikeresen helytálló hazai vállalkozók kiemelkedő képviselője. Neve (a nemesen csengő Angster, Littke, Zsolnay névvel egy sorban) ott van a század utolsó harmadának polgári panteonjában. Bár egykori neves cégét, családját és leszármazottait az 1945 utáni történelmi-társadalmi változások súlyosan érintették, mindenekelőtt szellemi öröksége, erkölcsi tanítása, személyiségének példája tovább él utódaiban és a könyv megjelenésével remélhetően most már másokban is, mindenekelőtt sikereinek egykori helyszínén: Pécsett, Komlón, a Dél-Dunántúlon és általában az újrapolgárosodó Magyarországon.

Nagy Bandó madaraskönyve

Szintén az Ünnepi Könyvhét keretében a pécsi Ambassador Club közreműködésével mutatják be Nagy Bandó András két új gyermekkönyvét. Ami a bögyünkben van című mű 142, főként hazánkban fészkelő madár verses, humorral átitatott önvallomásait tartalmazza a szerző rajzaival illusztrálva. A másik könyv a nagyszülőket égbe emelő, több kis részből álló nagy mese, melyben egy kis unoka mesél a vidéki élet szépségeiről, örömeiről. A kötetet Medveczky Ágnes meseszép illusztrációi ékesítik, címe: Nagyapám, nagyanyám és a vakond.

Könyvhét