Lakoma helyett közétkeztetés. Tehát nem történelmi olajnyomatban lesz részünk, fiatalos frivolitással oldják meg nemzeti tragédiánkat. Közhelyszaggató előadás lesz. Kilép az üres szavalósdiból. Pedagógiai gyakorlatot látunk a történelmi élőképek méltóságteljes festőiségének és operaiságának összezúzásával. Közelíteni akar a köznapi viselkedés természetességéhez. A szereplők néha a szín közepén álló mikrofonba beszélnek.

Ez nem túl sikeres. Más akusztikai minőséget ad, bár előnye, hogy bensőséges középhangú közléseket nyer az előadás. A halk közlés dramaturgiailag nem igazán indokolt. Nem emel ki gondolatokat. Nem súlyosítja a közlést. Akusztikus cifrázat csupán, ahogy a cintányérpergetés, vagy a groteszkül beillesztett és néha kínosan felhangzó dalok.

A rendezés - Daróczi Sándor díszletében és köznapi viseleteivel - megszabadítani igyekszik Katona József tragédiáját a színjátszási ballasztoktól, a fentebb dagálytól, az üresen döngő szavalósditól. A főszereplők fontos drámai jelenetekben háttal fordulnak a közönséggel. Fehér Tibor hátat fordítva ugyanolyan kifejező, mint szemközt álló, égő tekintetű, fiúhangú nádorként. Belső feszültsége meggyőz a rája szakadt felelősség őszinte drámai erejéről. Belülről sugárzó dinamikája nyílegyenesen kergeti végig elrendelt útján.

Földi Ádám Biberach, a lézengő ritter. Kibújik a szerep áskálódó intrikai közhelyei alól. Könnyed, színészi lazasággal végzi cselvetéseit. Ármányos gonosztévő helyett a cseljátékot élvezettel bonyolítja. Bízik magában, hogy előrelátóbban okosabb az udvar embereinél.

Átlátszó úszómedence az előszínpad. Mutatós rendezői-tervezői ötlet. Mivel azonban nem a dráma központi eszmerendszeréből fakad a víz, csupán formalista rendezői rátét, több figyelmet von magára, mint amennyi haszna van. Kinek-kinek bele kell esnie, ugrania, ploccsannia. A medencéből kikászálódva hosszan csöpögnek a tragédia szereplői. Kevesen ússzák meg szárazon. Melinda fekete törölközője bennmarad a bazin fenekén. Izeg-mozog. Mozgatja a víz. Néha cápauszonynak látszik. Eleven főszereplő. Az üvegtárló felett könnyedén sikló stég. Sok mutatós mozgásra szolgál alkalmatosságul. A vízi revünél értékesebb látnivaló, ha jut idő színészetre.

A színháztörténet zömében a színészi pillanat mindig érdekesebb a technikánál. Amikor a sötétben ólálkodók jelenetének végén, a szín baloldalán Fehér Tibor nádorának teste kifeszül a székek fölött, ereje átlósan keresztülszeli a teret, a jobb felső sarokban megtorpantja a felhevülten kirontani készülő Petur bánt: nagy és lényeget sugárzó drámai kép. Talán az előadás legerősebb látványa. A megmerevedő Makranczi Zalán itt - háttal a közönségnek - a legjobb. Feledteti a jól beszélő színész forszírozott deklamálását és a szöveget érthetetlenné kásásító hangoskodását. Makranczi dikciója képviseli azt az ómódi színjátszást, ami ellen fordul elméletileg a rendezés. Mintha a rendezői utasítás kritikai idézőjelbe tenné Petur heveskedéseit. Ezzel csökkenti a Bánk és Petur közötti drámai harcot.

Melindaként Radnay Csilla jól ússza mellen a hosszakat. Igazán megnyerő víz alatti tempózása, ha nem is győz meg úszógyakorlatainak ismétlődő drámai szükségességéről. Bánfalvi Eszter királynéja polgárian lefokozott. Indulatosan jobbra rúgja a színen felhalmozódó ülőalkalmatosságot, újabb nekilendülésével balra is kitakarítja székektől a teret. A kiürült szín közepére akaratosan lecövekel egy irodai széket, trón gyanánt. Keresztterpesztett lábbal az ülés hátára pattan (Sally Bowles a Kabaréból).

Stork Natasa Bendeleiben Izidóra, turingiai leány szerepének erősen megstuccolt maradékában álmélkodva lábatlankodik a királyi őrültekházában.
Szabó Kimmel Tamás, mint előtte két évszázada színháztörténetünkben oly sokan áldozata lett II. Endre kókadt kódaként értelmezés nélküli szerepének, ahelyett, hogy a Nagy Megalkuvás, a nemzeti Kiegyezést testesítené meg.

Szatory Dávid elmosódott Mikhálja, Mátyássy Bence kiérlelten mozgó, verekedő, gyorsúszó, tesze-tosza Ottója, mellett László Attila Solom mestere mintha a királyi palota villanyszerelője volna: teng-leng a térben, bár intenzív tekintetével, szerves figyelemmel mindvégig bekapcsolódik a történésekbe, csakúgy, mint Orth Péter Simon bánja. Farkas Dénes kiéhezetten vékonyka Tiborca nylonzacskókba gyűjti az ételmaradékokat. Miután a felhevült Bánk a medencébe dobja kisgyermeke babakocsiját, Tiborc a gépileg remekül rívó bábút a nádor utasítására megmenti. Az előszínpadon úgy tologatja a babakocsit, mint a Három nővér Ferapont, elöljárósági szolgája Natasa kisdedét.