Három ujjamon meg tudom számlálni, kit beszéltem rá drámaírásra. A többség nem biztatandó, ír az, ha nem kell, vagy ha fölösleges, akkor is.

Parti Nagyot erősen kérleltem az Emlékmű után: írjon drámát, komédiát. Elzárkózott. Nem ért hozzá. Nem érdekli. Irodalmilag más a dolga. Azóta hozott anyagból átdolgozik, átír, föléír, beleír, újraír. Ha visszakancsítunk az elmúlt színi évadra, úgy rémlik, minden darabot Parti Nagy Lajos dolgozott át. Vagy ha nem: megbukott az előadás. Parti Nagy a sánta színművek lódoktora, fél-tehetségek mentőangyala, invenciótlan rendezők járókerete. Messziről jött segítség. Mentőkötél zátonyra futásnál. Utolsó szalmaszál rutinban fuldoklóknak. A legpetyhüdtebb párbeszédekbe is életet lehel. A kókadt frázisokat megújítja.

Veszélye: túl jó. Elviszi a tejszínt. Övé lesz a siker. A Nemzetibeli Caragiale főszereplője nem a színész volt, nem a rendező, hanem a fordító. Ha nevettünk: Parti Nagy Lajosnak nevettünk. Bebújt Caragiale szerepébe, Caragialet pedig áteresztette magán. Fordítói remek hozott létre, holott a nagy román komédiaszerző kifogott valamennyi magyar fordítóján Benedek Marcelltől kezdve. Parti Nagy Molière-t magáévá tette. Revizionálta a Tartuffe utolsó felvonását. Ez már saját darabja lett.

A 48 éves amerikai Ivan Menchell Sírpiknik darabja előtt tisztelettel készített magyar szöveget. A Thália Színház új korszakának - Zimányi Zsófia igazgatónak - ezzel indul saját programja. A Sírpiknik első bemutatójuk.
Ilan Eldad rendezte a darabot, ami három szakmából kivénült színésznőnek ad egyenrangú főszerepet. A három élni vágyó mamuskát New Yorkban, Brook Atkinson Színházban Doris Belack (Doris Silverman), Elizabeth Franz (Ida Silverman) és Eileen Heckart (Lucille Rubin) játszották. Eredetileg A temető klub címmel bemutatott (1990) színmű három zsidó özvegy tea előtti rendszeres havi férjlátogatását beszéli el. Iványi Árpád díszlete katolizálta a temetőt. Parti Nagy nyelvi leleménye a címben jelzi, hogy a pityeregtető életbúcsúhoz némi iróniát csaptak hozzá.

A sírkertben összetalálkoznak Sammel, a csemegeboltossal. Mindhárman rástartolnak.
Az elözvegyült hentest Gálffi László játssza elegánsan. Nemcsak öltönyei és szmokingja mutatós, hanem kultúrált finomsága, játékintelligenciája. Gálffi zakós szerepekben mindig sikeres. Megbízhatóan megbízhatatlan. Ingatagon szilárd férfitámasz. Kulturális fékjei finoman működnek. Humorérzéke megóvja őt a durvább színészi fogásoktól. Eszményi magánszínházi színész, a jelző régi értelmében. Értve ezen, hogy könnyedén vállára vesz egy egész kommerszdarabot. Őszinteséget mutat a rutin helyén. Igazi kedvességet a színészi magakelletés helyett. Színészi személyiséggel kitölti a comics-szerepeket is.

Egri Márta a fodrászszalon tulajdonosa. Báj, bölcsesség és humorérzék alá rejti bánatát és szorongásait. Estélyruhájában olyan szép, hogy Egyed Zoltánnak a két háború közötti szállóigévé vált jelzője jut eszünkbe, amit Egyed Náray Terire, Egri Márta édesanyjára ragasztott rá: „a vontcsövű Náray".

Bánsági Ildikó nekivadult férjvadászt ad. Minden komikai fogást megragad. A hatás érdekében rikítóan túloz is. Margitai Ági álnoksága és álságossága alatt könnyes érzelmesség patakzik. Létay Dóra aprócska szerepében hatásos.

Jánoskúti Márta női ruháiról sokáig azt hisszük, hogy rosszindulatból tervezett Bánságinak és Margitainak előnytelen jelmezeket, de amikor estélyre beöltözötten színre jönnek, a közönség hálásan megtapsolja nagyestélyis megjelenésüket, amit Ilan Eldad kiszámított ritmusérzékkel játszik ki a nézőknek. A közönség a bemutatót igen hálásan megtapsolta.

Kapcsolódó cikkek: Thália kegyeltjei | Jókait ünneplik Révkomáromban | Négyből választ új arculatot a Vígszínház | Az ember, aki nyúlnak képzelte magát | Trükközik a Gólem