Több éve szenvedett az ALS (amyotrophiás lateralsclerosis) gyógyíthatatlan, lassú idegbénulással járó betegségben, amely azonban nem akadályozta meg abban, hogy még idén is alkosson és publikáljon. Haláláról szombaton munkaadója, a New York University adott hírt.

Egyik legjelentősebb könyvében, a magyarul is megjelent Háború után című művében Európa 1945 utáni történelmét dolgozta fel. A 2005-ben publikált, 900 oldalas könyvben azzal foglalkozik, miként alakult ki a második világháború romjain Kelet- és Nyugat-Európa.

Ha van tipikus európai, Judt az volt. Londonban nőtt fel, szülei zsidó származásúak voltak, családi gyökereik Belgiumba, Litvániába és Oroszországba nyúltak vissza. Kezdetben rabul ejtette a cionizmus, ám szakított vele, és - szemben a közel-keleti béke két államon alapuló megoldásának ma uralkodó nézetével - úgy vélte, hogy Izraelnek a zsidók és arabok közös államává kell átalakulnia. Írásaiban többször is figyelmeztetett az amerikai zsidó lobbi befolyására, amiért sok támadás érte, sőt, antiszemitizmussal bélyegezték meg.

Az év elején Éjszaka címmel jelentetett meg egy esszét a New York Review of Books lapjain, amelyben így ír betegségéről: "Szemben csaknem minden más súlyos vagy halálos betegséggel, ebben megadatik az embernek, hogy könnyedén és minimális kényelmetlenséggel szemlélje, miként zajlik le visszafordíthatatlanul önmaga leépülése."

Legutolsó művét már tollba mondta. A márciusban megjelent Fáradt országban a "jellemzően európai jelenség", a szociáldemokrácia mellett szállt síkra.