A kiváltó ok: a tavalyi megtorpanás után máris jelentős a visszaesés a könyvpiacon. - A 10-15 százalékos forgalomcsökkenés mellett az árfolyamváltozás, a választék szélesedésével járó költségek, a fogyasztási szokások változása mind újabb terheket ró ránk - magyarázza Walitschek Csilla, a Libri ügyvezető igazgatója a megemelt, 60 százalékos részesedésről szóló szerződésmódosító ajánlatot. Így folytatja: - Feladatom a Libri problémáinak megoldása. Nincs prométheuszi küldetésünk, csak úgy kell működtetnünk egy vállalatot, hogy az eredményt termeljen. A hivatalosan rendelkezésre álló adatok szerint a kiadóknak ez nem jelent problémát...

A jelek szerint mégis. - Egyre képtelenebb követelésekkel állnak elő a nagyterjesztők, gazdasági erőfölényüket kihasználva - állítja Csordás Gábor, a Jelenkor Kiadó igazgatója. A Litera.hu-n megjelent nyílt levelében kifejti: a vezető könyvkereskedő cégek évek óta esztelen beruházási versenyt folytatnak (mind több boltot nyitnak meg), és ezt a kiadókkal akarják megfizettetni. Miközben a környező országokban a kereskedelmi árrés (a könyv árának a kereskedőt megillető része) 40 százalék, nálunk már jó ideje 50 százalék fölötti. A bizományosi rendszer miatt a kereskedőknek egy fillért sem kell az áruba fektetniük, csak az eladott példányok után számolnak el. A kiadók eddig mindig "lenyelték a békát", az emelést. "Jelentem, nem nyelek több békát. A legnagyobb árrés, amit nagyterjesztőknek adunk, 46 százalék".

Nyílt levelére csatlakozó válaszok özöne érkezett. De a Jelenkor vezetője azt is hangsúlyozza, nem csak a könyvárból való részesedést, a hazai könyvpiac egész rendszerét kellene megváltoztatni, hogy mind kiadói, mind kereskedői oldalon érvényesüljenek kockázatok és felelősségek. Attól tart, kiadók tucatja fog "bedőlni", akár nagyterjesztő is csődbe mehet, ami a könyvpiac lavinaszerű összeomlását idézheti elő.

- Megértem a reakciókat - jegyzi meg a Libri igazgatója. - A megközelítést illetően konstruktívabbra számítottam, de megtanultam, hogy ez egy "emocionális szakma". Lesz néhány kiadó, akivel nem fogunk tudni megállapodni. Indokaikat tiszteletben tartjuk, és tudomásul vesszük, hogy az ő műveiket nem forgalmazhatjuk a jövőben. Ezek üzleti döntések, melyek kockázatával számolnunk kellett, még ha személyesen sajnáljuk is a jó munkakapcsolat megszűnését - teszi hozzá.

Kolosi Tamás, a csaknem 70 üzletet működtető Líra Könyv Zrt. elnök-vezérigazgatója viszont úgy véli, nincs értelme a kapkodásnak sem az árrés, sem a bizományosi rendszer változtatása kapcsán. Mindenekelőtt tisztázni érdemes - hangsúlyozza -, mitől van könyvszakmai válság, mik a rövid távú és a strukturális tennivalók. Álláspontját publikációban szeretné kifejteni, addig csak annyit jegyez meg, az egész könyvszakma számára előnyös a bizományosi rendszer. Az árrés emelését az alacsony jogdíjas tömegkönyveknél tartja elképzelhetőnek, egyébként az átlagosan 50 százalék körüli árrést támogatja.

Matyi Dezső, az Alexandra-hálózat feje cáfolja, hogy ők is emelni akarnának, de szerinte most a könyvkereskedelem van nehezebb helyzetben, ezért nagyobb megértést érdemel. Ugyanakkor át kell gondolni a további terjeszkedést is. Az Alexandra egy-két boltját becsukta, ám hamarosan új, reprezentatív üzletet nyit a pesti Divatcsarnokban.

Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése igazgatója ugyancsak megkérdőjelezi az árrésemelést, az egyesülés szakmai egyeztetést kezdeményez. Pénteken, a kiadói tagozat alakulásakor is napirendre tűzik a témát.

A mind bővebb választék is növeli a költségeket