Koncertek, csak a promóció kedvéért
A Billboard magazin nemrég közétette a zenészek turnébevételeinek toplistáját: tavaly a Bon Jovi Lost Highway című koncertkörútja hozta a legtöbbet: 221 millió dollárt, a 99 koncertre 2,1 millióan váltottak jegyet világszerte. Bruce Springsteen 205 millióval szorult a második helyre, százmillió fölött keresett Madonna és a The Police.
Itthon nincs hasonló lista, igaz, turnék se nagyon, hiszen kicsi az ország: a koncertek között a zenészek általában hazautaznak, vagyis nincsenek folyamatosan úton. Nem kedvez nekik az sem, hogy kevés a fellépésre alkalmas helyszín, rendezvény. Így turné helyett inkább lemezbemutató koncertek sorozatáról beszélhetünk, de erről is csak néhány zenész esetében - mondja Czutor Zoltán zenész, a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesületének elnöke.
Szerinte ezeket a koncerteket is inkább promóciós céllal adják a zenekarok, nem a bevételért. Ma már ugyanis inkább a fix tiszteletdíjas fellépéseket vállalják el az előadók, fesztiválokon, rendezvényeken játszanak. Itt ugyan nemcsak a saját rajongóiknak zenélnek, de legalább nem kell a szervezéssel bajlódniuk. Klasszikus koncertek esetében ellenben az előadónak kell kibérelnie egy helyszínt, megszerveznie az eseményt, gondoskodni a technikai háttérről, bevételt pedig csak az eladott jegyek árából remélhet. Mivel azonban megcsappant a koncertlátogató közönség (egy vidéki nagyvárosban is alig ötvenen-százan váltanak belépőt), a zenekarok nagy része felhagyott ezzel.
Természetesen vannak kivételek. Ilyen például Kovács Ákos, aki húsz éve turnézik, legutóbb negyvenedik születésnapja alkalmából adott tizennégy koncertet országszerte. Azt mondja, a turné rengeteg kockázattal jár, itthon nem lehet biztosra menni: támogató hiányában nagyot lehet bukni még komoly érdeklődés esetén is. Ritka a stabil közönség, amely képes kifizetni a valós költségeket fedező jegyárakat. Nehezebb ma eljuttatni egy koncert hírét az érdeklődőhöz, mint tizenöt évvel ezelőtt. Ákos ugyanolyan nagy stábbal, technikai felszereléssel turnézik, mint egy átlagos nemzetközi produkció: a legutóbbi, Ákos 40 című turnén, amelyet egy évvel korábban kezdtek el szervezni, 63 fős személyzet dolgozott, minden helyszínre teherautókkal és buszokkal szállították a saját díszletet, a komplett technikát és a stábot. Néhány új építésű helytől eltekintve (a debreceni Főnix Csarnok, a Kölcsey Központ, a szombathelyi Arena Savaria) általában rossz állapotú sportcsarnokokkal találkoznak. - Idén folytatjuk a jubileumi akusztikus turnét Ákos 40+1 címmel. Több város is van, ahova szívesen menne az ember, de ehhez az elegánsabb előadáshoz nincs mindenhol megfelelő helyszín - mondja.
Czutor szerint kivételt jelentenek azok a koncertek, ahol különleges esemény várja a nézőket - egy szimpla koncert már nem éri el a tömegek megemelkedett ingerküszöbét. Több nézőt vonzanak mostanában azok a turnék, amikor néhány hasonló stílusú zenekar közösen indul koncertsorozatra. És természetesen kivételt jelentenek a "nagy öregek" is: Presser Gábor, a Kispál és a Borz vagy a Tankcsapda koncertjei, koncertsorozatai mindig több embert vonzanak, de az utóbbi tizenöt évben indult zenekaroknak nem sikerült olyan stabil rajongói bázist létrehozniuk, amelyre turnékat lehetne alapozni.
