Bóják a nyílt tengeren
Klasszikusok és kortársak, elegáns vagy épp rikító külcsín, ínyencségek vagy betonbiztos, nemzedékeket túlélt értékek. Szinte mindent bevetnek azok, akik a mostani sorozatokat adják közre. Nem véletlenül: egy befutott sorozat hosszú évekig jelenthet biztos bevételt, és a könyvespolcon is meglehetősen jól fest.
- Ma az olvasók pénztárcájára és gondolkodásmódjára van bízva, hogy mit fogad el világirodalomként - magyarázza Turczi István, a Palatinus Kiadó XTRÉM elnevezésű sorozatának szerkesztője. A tavaly karácsonykor egyszerre négy kötettel induló folyam már küllemében is jelzi, leginkább a fiatal olvasókra számítanak. A zsebben elférő méret miatt akár metróban is előkapható, így nem csoda, ha főként ott is hirdetik. Évente öt-nyolc könyvet jelentetnének meg, s ha jól be tudják osztani az erőket (fordítókat, költségeket), akkor 5-7 évig is futhatna a sorozat.
A rendszerváltás utáni decentralizáció a könyvkiadást sem hagyta érintetlenül: ahogy az önkormányzatok a központi hatalmat, úgy a kisebb centrumok az addigi főkánont kezdték ki. Így ma már mindenki a saját szakállára válogathat a bő termésből. És csak az marad életben, mondja Turczi, aki minél jobb és eredetibb ötletbe csomagolja a maga szempontjait. A Palatinus sorozata olyan ínyencségeket tesz az olvasó asztalára, amelyek vagy a nyelvhasználatot, a szerző személyét, netán a választott témát tekintve az extrémmel kacérkodnak. Eddig többek között Abe Kobo és Anais Nin regénye és novellái tartoztak ide, de készülnek román, szlovák és argentin szerzőkkel, és azt is fontolgatják, hogy a kortársak mellett egy-egy bejáratott mű újrafordításával is meglepik a közönséget.
- Néhány alapművet vissza kell adni az olvasóknak - mondja Balla Zsófia, aki férjével, Báthori Csabával szerkeszti a Scolar Kiadó gondozásában immár három éve futó szépirodalmi sorozatot. Főként XIX. és XX. századi szerzőket kínálnak, de külön gondot fordítanak arra, hogy ne a legismertebb, hanem inkább hiánypótló, olvasmányos, de megkérdőjelezhetetlen értékű műveket tegyenek le az asztalra. A szempont nem véletlen, ugyanis klasszikusokkal adható vissza leginkább az olvasás öröme, vélik a szerkesztők. Ehhez igazodik a visszafogott, elegáns külcsín, a sosem hiányzó utószó, bibliográfia, illetve szerző és fordító életrajza. Évenként két kötettel jelentkeznek (eddig hat könyvet tesz ki a sorozat), s bár a kiadónak nincs pénze reklámra, nem tudja eljuttatni minden aluljáróba, lassan beérő vállalkozással számolnak. Az irodalmárok figyelmét azonban már felkeltette a Herman Melville, Akutagava Rjúnoszuke és Robert Walser egy-egy művével felálló sorozat: legutóbbi két kötetüket Esterházy Péter mutatta be az olvasóknak. Efféle bójákra ma is szükség van, mondják, hiszen a túlkínálat az olvasó értékérzékelőjét zavarta meg.
- Túl sok, ugyanakkor túl kevés könyv jelenik meg - lep meg az ellentmondásos helyzettel M. Nagy Miklós a Modern Könyvtár szerkesztője. Túl sok, mert a jó irodalomként forgalmazott silány lektűr, középszer és celebirodalom láthatatlanná teszi az igényesebb literatúrát. De ugyanakkor túl kevés, hiszen a dömping épp ebben a szegmensben figyelhető meg, és emiatt számtalan világirodalmi mércével mérhető érték nem kerül be a magyar piacra.
Az Európa Kiadónál harminc éve futó, legendás sorozat a kilencvenes évek elején szűnt meg, hogy másfél éve új köntösben induljon újra. Eddig tizenhat kötet látott napvilágot a bevált, Nobel-díjas szerzőktől (Le Clézio, Joyce Carol Oates, Danilo Kis) az első kötetes tehetségekig. A szempont érthető: utóbbiak jelenthetik a kiadó jövőjét, hiszen számos, a magyar olvasóközönség számára már garanciát jelentő név is itt jelentkezett legelőször. A versenybe az alacsony árakkal szállnak be (kétezer forint alatt), és a konkurenciához mért szerényebb külcsínre is van magyarázat: itt és most a tartalom a fontosabb. Az egyre nagyobb nyomást jelentő dömpingtől pedig nem tartanak, hiszen a gazdasági válság várhatóan itt is rendet tesz. Az elkövetkezendő években csökkeni fog a címek száma, és a kiadók közül sem mindegyik marad életben. Az optimista verzió szerint a hiányuk fel sem fog tűnni.