A kecskeméti animációs stúdió Magyar népmesék sorozatában készült díjnyertes munka önálló rövidfilm ugyan, de a gyerekfilm műfaj legrangosabb nemzetközi seregszemléjén, Chicagóban a többféle kategória közül az "animációs tévéprodukció"-ban lett első helyezett. Márpedig az Oscar szabályai szerint Chicagóból csak az "animációs rövidfilm" győztese kerülhet be abba a tágabb körbe, ahonnan a döntős műveket - szám szerint ötöt - kiválasztják.

Horváth Mária rendező, grafikus a tavalyi kecskeméti animációs fesztiválon kapott fő- és közönségdíj, valamint a mostani rangos chicagói elismerés után a legjobban annak örülne, ha befejezhetnék a több mint harminc éve kezdett, 100 epizódra tervezett Magyar népmesék sorozat hátralevő kilenc részét. A munkában, amelyet még Jankovics Marcell kezdett (ő ma szakértőként működik közre), az elmúlt évtizedekben mintegy harminc animációs művész vett részt. Jelenleg Horváth Mária mellett Nagy Lajos készíti az epizódokat.

A Hogyan telt a gyerekkorom? című filmet a "hazudós (nép)mese" kategóriába sorolja rendezője. A műben Szabó Gyula hangján megszólaló főhőssel a legképtelenebb kalandok történnek közvetlenül születését követően, miután az esőben hirtelen ifjúvá serdül. A figurákat kézzel rajzolták, a hátteret hagyományosan festették, majd számítógépen hozták öszsze a filmet. A számítógép gazdagította a képi világot - magyarázza Horváth Mária. Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm igazgatója azt is megemlíti, egy ideig nem küldték fesztiválokra a sorozat epizódjait, mert népmesei gyökereik miatt túlságosan "magyarnak", mások számára kevésbé érthetőnek, vonzónak gondolták őket. Aztán kiderült, épp azért tarthatnak számot nemzetközi érdeklődésre, mert eltérnek a divatos, sok helyen másolt rajzfilmektől, például a távol-keleti mangáktól vagy az amerikai animációtól. A népmesei nyelv - szóban és képben egyaránt - sokakat levesz a lábukról, legutóbb a chicagói felnőtt zsűri tagjait is. Mára hungarikumnak tekinthetők a sorozat darabjai, 67 nemzetközi fesztiválon szerepeltek, Chicago előtt Japánból, Kínából hoztak díjakat - az olasz köztévé, a RAI az összes epizódot megvásárolta. Japánból egy ösztöndíjas diák érkezett a kecskeméti stúdióba, aki annyira vonzódik a magyar népmesékhez, hogy miattuk elkezdte tanulni a magyar nyelvet.

Mindez a napos oldal, de sajnos van árnyoldal is. A rendszerváltásig a Magyar Televízióval szoros együttműködésben készültek az epizódok, azután viszont az MTV kiszállt, azóta nem finanszíroz, habár emblémának használ ahhoz hasonló, népművészeti motívumokból származó ornamentikát, amely a Magyar népmesék minden részének főcímében is látható. Ráadásul Modern népmesék címen kezdett sorozatot, ezért is érthetetlen, miért kezeli mostohagyerekként a hagyományos folklórfeldolgozásokat. Ezek epizódjaihoz Kecskemétről alkalmanként pályáznak a filmtámogató szervezeteknél. A hazai filmtámogatás rendszere azonban egyelőre nem kedvez nagyobb szabású animációs programok, különösen nem a sorozatok készítésének.

- Mi imádjuk ezt csinálni - vallja be Horváth Mária, s elhisszük neki. És az is biztos, előbb-utóbb végére érnek a hátralévő kilenc epizódnak. A következő, a Marci és az elátkozott királylány című, már a zenefelvételnél tart. A most díjazott rendező óvatos optimizmusára jellemző, hogy Lázár Ervin meséiből is tervez egy sorozatot. Az első epizóddal már elkészült.

Egy kocka a díjnyertes filmből