Egyelőre Jókai Mór A kőszívű ember fiai és Az arany ember, valamint Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye jelent meg "újramesélt" változatban, ám a vállalkozás tegnapi tájékoztatóján megtudtuk, előkészületben van Victor Hugo Nyomorultak és Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című művének újraírt, tömörített (150-170 oldalas) változata. Ezeket vélhetően követik még hasonló szövegadaptációk a Bibliától a Tamás bátya kunyhójáig.

Az első három kötetet a költőként és kitűnő ifjúsági íróként ismert Nógrádi Gábor fia, Nógrádi Gergely "fordította le" ma használatos magyar nyelvre. (Ő a hazai bulvársajtóból ismert újságíró, szerkesztő.) A magyarról magyarra fordító neve azonban csak belül, a kolofonban olvasható, a borító első pillantásra eredeti művet sejtet. Az eredetileg hömpölygő, romantikus cselekmény vázát rövid fejezetekben, kurta bekezdésekben és rövid, jól érthető mondatokban visszaadó szövegek a tizenéves olvasókat célozzák meg. Illetve a nem olvasókat, mert mint elhangzott, e korosztály nagy része már érthetetlennek és olvashatatlannak tartja Jókai kígyózó, régies kifejezésekkel, idegen szavakkal tűzdelt szövegeit. - A kérdés az, belenyugodjunk-e, hogy a nemzeti kultúra alapvető történetei és azok alakjai végképp elvesszenek a fiatalok számára, vagy megpróbáljuk őket közelebb hozni általuk befogadható nyelvezettel - indokolta a vállalkozást a kiadó. A kiadványokat lektoráló Tarján Tamás irodalomtörténész az olvasáshoz vezető lehetséges út megnyitásaként értékelte a kezdeményezést, hozzátéve, a lerövidítés számos korábbi példára tekinthet vissza az irodalomtörténetben. Ő csak a prózai epikus műveknél tartja elfogadhatónak az "újramesélést", ha az, mint megítélése szerint a jelen esetben sikerült, az eredeti mű stílusát, hangulatát hordozza. - Erkölcsi felelősséggel jár a mai változat írása, amelyet az igazolhat, ha az olvasókat közelebb viszi az eredetihez - vélekedett Nógrádi Gergely.

A tájékoztatón érdeklődőként jelen levő kazincbarcikai könyvtáros, Molekné Kőrösi Beatrix elmondta lapunknak, szeretné elolvastatni iskolások egy csoportjával az eredeti, egy másikkal pedig az "újramesélt" változatot, hogy megismerje, mi a különbség a szövegértésben, érzelmi azonosulásban. A budapesti szakközépiskolában magyar irodalmat tanító dr. Bayerné Nagy Anna érdeklődésünkre megjegyezte, el tudja fogadni az "újramesélést" mint irodalmi határműfajt, de nélkülözhetetlennek tartja az eredeti szövegekkel való ismerkedést, mert "az irodalom nem csupán cselekmény, történet, hanem annál jóval több". Hasonlóan nyilatkozott Szilágyi Ákos esztéta. Szerinte az irodalmi műalkotás önálló nyelvi univerzum, amelyet az újrafogalmazás lerombol, ahelyett, hogy lakhatóvá tenne. - Az "újramesélés" voltaképpen hazugság - tette hozzá. - Tiszteletre méltó, hogy a Klasszikusok újramesélve sorozat kezdeményezői érzékelik a kedvezőtlen tendenciát az olvasási szokásokban, és megoldást keresnek, még ha tévúton járnak is - mondta Nagy Attila olvasáskutató. Ő azt javasolja, inkább korán kezdjék el a gyerekek az olvasást. De nem a legnehezebb klasszikusokat kell rájuk erőltetni, és lehet részletekkel is kezdeni egy-egy regény becserkészését. A szociológus azt tanácsolja a pedagógusoknak: meséljék el a történetet, írassanak róla dolgozatot, és utána vegyék kézbe az eredeti művet. Sokkal izgalmasabb lesz!

Nyugat-Európa nagyobb nyelvterületein már jó ideje kaphatók a nemzeti alapművek "újramesélt" változatai, méghozzá korosztályonként eltérő formában és terjedelemben. Olyan klasszikusok, mint a Nyomorultak, a Monte Cristo grófja, a Don Quijote, a Gulliver, a Faust vagy a Bölcs Náthán több nyelvi átiratban is olvasható. Mellesleg nálunk Jókait még éltében "újramesélték": Bródy Sándor négy művét írta át a "serdültebb ifjúság számára". Az eredeti szerző nem emelt kifogást.

A kezdeményezés kétségeket is támaszt