Szeptember 18-ára, a Magyar Televízió Szabadság téri épület megtámadásának második évfordulójára Csillag Ádám dokumentumfilmjének bemutatását hirdették a tévéújságok. Csakhogy a beígért időpontban nem az Ostrom alatt című kétszer 50 perces film ment le az m1-en, hanem egy félórás kommentár nélküli összeállítás. Ebben nagyjából ugyanazok a felvételek szerepeltek, amelyeket a Magyar Televízió Csillag rendelkezésére bocsátott, hogy elkészítse a maga alkotását arról, hogyan élték meg a televíziósok az épület elleni támadást.

– Az volt a megállapodás – mondja a rendező –, hogy felhasználhatom az MTV munkatársai által készített képsorokat a tüntetésről és a székház ostromáról. Ahhoz is hozzájárultak, hogy az ostrom éjszakája főszereplőivel a székházban beszélgethessem.

Csillag Ádám rögtön az események után szerette volna megcsinálni a filmet, de kellett idő a forgatáshoz szükséges pénz előteremtéséhez. Végül a Magyar Mozgókép Alapítvány támogatásával látott neki a munkának. A televízió munkatársainak többsége minden további nélkül a rendelkezésére állt, szerkesztők, riporterek, operatőrök mondták el, mi történt velük aznap este. Nyilatkozott többek között Rudi Zoltán, a televízió akkori elnöke, Baló Görgy, aki Az Este című műsort vezetve, először számolt be az MTV-ben az eseményekről és Kert Attila hírigazgató, aki a székház aulájában egyezkedett a behatoló tüntetőkkel petíciójuk átvételéről.
– A Magyar Televízió ismerte a film koncepcióját, ennek alapján tűzte műsorára  – mondja Csillag Ádám. – A szerződés szövege szerint október 8-án mutatták volna be, később döntöttek úgy, hogy az évfordulón vetítik le. Szeptember 15-én az utolsó határnapon adtam le a filmet. Hat órával a kitűzött időpont előtt felhívott Pusztay András műsorigazgató, és közölte, nem adják le a filmet.

Csillag szerint kérdésére azzal indokolta a döntést, hogy a film nem éri el a Magyar Televízió megkövetelte színvonalat. – Megkérdeztem, hogy érti, erre annyit mondott, hogy a tempója nem megfelelő – folytatja a rendező. – Amikor azt mondtam, hogy a tempó mégiscsak vitakérdés, úgy folytatta: „A képek...” De hiszen a képek jó részét az MTV készítette, és ugyanazokból  a felvételekből állt össze az a nagy sietve összevágott anyag, amit az én filmem helyett játszottak be! Rajtuk kívül az Európa-díjas operatőr, Kardos Sándor képei láthatók a filmben, amit úgy vettek ki az adásból, hogy be sem jelentették a műsorváltozást, számos ember aki tudta, hogy az MTV az én filmemet vetíti, hitte, hihette azt, hogy az én mukámat látja. Több mint egy hónapig nem álltam a nyilvánosság elé. Vártam, hogy a tévé megindokolja döntését, de semmi nem történt.

A rendező éppen a tévében dolgozók iránti szolidaritását akarta kimutatni a film elkészítésével. 1993-ban, amikor Nahlik Gábor alelnök sok régi televízióst távolított el az intézményből, Csillag Ádám azzal fejezte ki együttérzését, hogy levélben tiltotta meg Dunaszaurusz című dokumentumfilmjének sugárzását a tévének. „Dunaszaurusz c. filmemet 1984-től 1988-ig az ország legkisebb filmstúdiójában (Balázs Béla Stúdió) hosszú ideig titokban készítettem, s a film ereje éppen abban rejlett, hogy megszólaltattam azokat, akiknek gondolatait, véleményét a központilag vezérelt magyar sajtó, állami rádió és televízió urai le- és kitiltottak a tájékoztatásból. Az elmúlt időszak, de különösen az elmúlt napok médiával kapcsolatos eseményei azonban végleg meggyőzte arról, hogy ismét szembe kell néznünk azokkal a törekvésekkel, amelyek az alkotmány által szavatolt alapvető emberi jogaink, a gondolat- és szólásszabadság megnyirbálásához vezettek” – írta akkor az alelnöknek.

– Most is a tévések mellett állok – mondja –, azért akartam megmutatni, hogyan érte őket ez a brutális támadás. Engem a televíziósok érdekelnek, a filmből kiderült, hogy helyt álltak akkor éjjel is. Helyt állnak mindig, nem rajtuk múlik, hogy teljesíteni tudják-e közszolgálati kötelezettségeiket vagy nem. Tessék meghallgatni, mit a mondanak a politikai pártok által megbízott kurátorok. Peták István, aki volt a tévé vezetője, majd pártmegbízatásból az MTV Közalapítvány kuratóriuma elnökségének tagja nyíltan kimondja, hogy a pártokat nem érdekli a műsor színvonala, csak az, hogy tér nyíljon neki a szereplésre.

A Magyar Televízió részéről kérdéseimre Kert Attila hírigazgató válaszolt, aki előzőleg maga is támogatta a film elkészítésének ötletét, és kétszeresen – mint az események egyik főszereplője és mint Csillag Ádám riportalanya – is feltűnik az alkotásban:

– Örültem neki, hogy egy jó nevű rendező dokumentumfilmet készít arról az estéről – mondja. – A televíziónak mindig tárgyilagosnak és sokoldalúnak kell lennie, hát még akkor, ha saját maga is részese a bemutatott eseménynek. Éppen ezért reméltem, hogy egy független filmkészítő külső szemmel megcsinált műve ilyen lesz. Magam kardoskodtam, hogy támogassuk Csillag Ádám alkotását, bocsássuk rendelkezésére az MTV aznap este készített felvételeit, és nyilatkozzunk neki.

– Ma már nem azt mondanák, amit a filmben válaszoltak a kérdésekre?

- Ugyan! Erről szó sincs! Semmit nem tennénk ellene, ha valahol másutt bemutatnák a filmet vagy, ha a Népszabadság Online fölteszi akármelyik részét.

– Hát akkor?!

–Az MTV Hír Főszerkesztősége mindig kényesen ragaszkodott ahhoz, hogy az égisze alatt képernyőre kerülő valamennyi alkotás legyen tényszerű és sokoldalú, szakmailag és technikailag korszerű. Sajnos, ez a film nem ilyen volt. A rendező eddigi munkái alapján joggal vártuk, hogy komoly tényfeltáró dokumentumfilmet készít majd – azért is tettük be látatlanba a műsortervbe –, ezért különösen fájlaltuk, hogy a produkció a történések okait, összefüggéseit és hatásait kutató dokumentumfilmként nem állta meg a helyét. A köztévé nem engedhet az elfogulatlanság szabályából, főleg akkor nem, amikor saját magáról beszél. Ahogy már mondtam, féltünk: ha magunk csinálunk filmet arról az éjszakáról, nem tudunk objektívak maradni. Kiderült, hogy Csillag Ádám sem tudott. Őt csakis a tévések nézőpontja érdekelte egy eseményben, amelyben igazából a televízió munkatársai mellékszereplők voltak.

– Letiltották saját magukat?

– Letiltottuk? Dehogyis. Kivettük a műsorból a filmet, mert úgy gondoltuk, támadásnak tesszük ki magunkat, ha saját magunkról ilyen egyoldalú képet mutatunk be. Nem tiltottunk le semmit. Ha a tévé megvesz egy filmet vagy műsort, semmi sem kötelezi, hogy le is adja. S mondom, bárki bemutathatja, ha megszerzi a jogokat. Legalább akkor többen látják majd, miről beszéltem.