Az egykori szovjet katonai gyakorlótér hathektáros területén összesen nyolc honfoglalás kori sír került elő, ebből hat lovas sír, amelybe a harcossal együtt eltemették lovának koponyáját is - mondta a Paluch Tibor ásatásvezető régész a feltárásról tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy a másik két sír egyikébe egy asszonyt, a másikba egy gyermeket temettek.

Az egyik lovas sírban a halottra arany szem- és szájfedőt helyeztek, a vékonyra kalapált aranylemezek szerepe az volt, hogy letakarja a halott lelkét. Ugyanebben a sírban a harcossal együtt eltemetett ló szemére itáliai ezüst pénzérmét tettek.

Az arany szem- és szájfedő ritkaságnak számít a Kárpát-medencében, hasonló leletre csupán egyszer, a hatvanas években Eger közelében bukkantak a magyar régészek - közölte a szakember.

Zombori István múzeumigazgató elmondta, hogy az Öthalmi domb ismert régészeti lelőhely, már a Szegedet romba döntő nagy 1879-es árvíz után találtak itt honfoglalás-kori sírokat. Ekkor a területről 1,5-2 méternyi homokot termeltek ki, az így nyert nyersanyaggal töltötték föl a város területét. Az irodalmi adatok alapján számos honfoglalás-kori sírra bukkantak ekkor, feltételezhető tehát, hogy a környezetéből kiemelkedő terület fontos temetkezési hely lehetett.

Egészen a XIX. századi folyószabályozásig a térség a Tisza vízjárta területe volt, így az itt élők a magaslatokra telepedtek le. Ezért nem véletlen, hogy a Móra-múzeum régészei a leendő homokbánya területén indított megelőző feltárás során összesen négy korszak nyomaira bukkantak: a honfoglalás kori sírokon kívül előkerültek leletek a felső-paleotikumból, a vaskorból és az Árpád-kor utáni időszakból is - közölte a szakember.

Kapcsolódó cikkek: Régészek a politika szolgálatában | Sir Shackleton százéves whiskyje | Kincs, ami nincs: elásott milliárdok | Szenzációs lelet: teuton lovagok sírjára bukkantak | Aláásnak a Mercedesnek