A rutin és az összehasonlítási alap megléte mián nekem igazán elhihető: a 61-esen szebb lányok utaznak reggelente, mint a 14-esen. Nem tudom, Buda teszi-e, vagy esetleg, hogy az angyalföldiek-újpestiek inkább metróval járnak. Mindenesetre a Moszkván kicsit sietősebbre veszem, de így is lehúznak egy szál cigivel; kifli nincs nálam, azzal is lehúznának minden bizonnyal. Mindennel lehúznának, az élet egy nagy lehúzás, gondolom rezignált reggeleken. A hídfőig állok a villamoson, a hídfőtől pedig egy másik villamoson állok, messze a fűtőtesttől, a forgóban, így zötykölődöm vagy hét megállót - így utazom a város mélyéről a város mélyére.

Mozgásban a kortárs kultúra! -szólt a Néprajzi Múzeum EtnoMobil elnevezésű kampányának jelmondata. Majdnem egy hónapon át várták a múzeum munkatársai a városi közlekedéssel kapcsolatos történeteket, amelyeket egy blogon is nyilvánossá tettek. Emellett szívesen fogadták, ha valaki a közlekedéssel kapcsolatos tárgyait is megmutatta nekik, pláne, ha a múzeumban hagyta a relikviákat, hogy azok a meglehetős foghíjas közlekedési gyűjtemény részévé válhassanak. Érkezett térkép, bicajos fejpánt, univerzális használatnak kitett cipő, úgynevezett "lépő", "Szent Antalka", felfújhatós fejpárna, hátizsák - és érkezett megannyi történet.

A kampány pénteki záró rendezvénye nem annyira leltár, inkább színes ünnep, ünnepecske. Fejős Zoltán főigazgató egyszerre két, a városi közlekedés archetípusait bemutató fotókiállítást is megnyitott. Sarnyai Kriszta képei a VIII. kerület mélyére vezetnek, a 99-es busz vonalán készültek jórészt, és még a rutinos budapestinek is képesek újat mutatni - hiszen bár kétségkívül a város szívében helyezkedik el, a Józsefváros nem tartozik sem a legnépszerűbb, legismertebb, sem pedig a legápoltabb fővárosi helyek exkluzív csoportjába. Azért azt megnézném, mit csinál egy hegyvidéki, mondjuk, a Tavaszmező utcában, GPS nélkül.

Hogy mit csinál a pendliző, vagyis a bejáró, arról a másik kiállítás mesél: a Pátyi Pendli sorozat darabjain keresztül Kerék Eszter mutatja meg a "kint is vagyok, bent is vagyok" állapot stációit. Vonat, Déli pu., villamos, emberek, olvasnak, bambulnak, alszanak, esznek - élnek. Aki volt már pendliző, tudja, hogy sajátságos lelkiállapot szükséges az otthonos otthontalanság elviseléséhez, hogy mást ne mondjunk: a mindennapos, két járat közötti holtidő kitöltésére legalábbis működő túlélési stratégiát kell kidolgozni.

A készülő Városfoglalás című nagyvárosi kalendárium szerzőivel, szerkesztőivel Szvetelszky Zsuzsanna pletykakutató beszélgetett. Nádori Lídia főszerkesztő szerint a gazdagon illusztrált kötet, ahogy a régi kalendáriumok, arról szól, hogyan értsük és éljük meg a várost, milyen feladataink vannak vele kapcsolatban, továbbá, hogy arcot, fórumot adjon azoknak, akik nem csak méláznak azon, mit és hogyan kéne tenni, hogy jobb legyen a hely, ahol élünk - hanem valóban tesznek. Vagyis: a Városfoglalásban fontos szerepet kapnak a civil szervezetek, így például a Tudatos Vásárlók Egyesülete, amelynek munkatársa, Horváth Gergő is részt vett a beszélgetésen. Keresztesi Judit interaktivista a József Attila lakótelepen végzett közösségépítő munka jelentősebb állomásait mesélte el - az egyik fő tanulság: az emberek egyáltalán nem gyűlölik egymást, csak olyan hosszú időt töltöttek már el a másik nélkül, hogy ez óhatatlanul meglátszik a személyközi kapcsolatokon, kommunikáción. De minden közösség újraalkotható.

Miközben Csík Gábor és Spilák Klára a beérkezett történetekből olvas fel néhányat, az újraalkotáson gondolkodom. De még akkor is, mikor a TÁP Színházasok a Recikli-Bicikli pályázat nyertes, megvalósult ruhamodelljeit mutatják be sajátos perfomansz formájában. Hogyan alakulnak át bennünk a közlekedési történetek, ha papírra vetjük őket, milyen "aha" élményekkel leszünk gazdagabbak, ha megtudjuk, amit régen is sejtettünk azért, hogy másoknak is vannak állandó reggeli szereplőik, sofőrjeik, hajléktalanjaik, csöveseik, ismerős fiatal és öreg arcaik, ismerős üzleteik - kedves rutinjaik. Hogy van-e még, aki rajtam kívül egyetért az egyik képalában idézett Rutkai Borival: "Én akkor vagyok hazafias, ha azt gondolom, hogy én vagyok a 6-os villamos."