"Nagyon jó érzés, ha az ember díjat kap, meghatóak az ilyen pillanatok" – mondta a filmrendező. Felidézte: az első három-négy filmjére szívesen emlékszik, és nagyon szerette Az utolsó nyáron című "rendszerváltó filmjét" is. Első játékfilmje, a Veri az ördög a feleségét "szerencsés csillagzat alatt született" – emlékezett vissza –, számos filmfesztiválon aratott sikert, és nagyon népszerű lett.

A Dögkeselyűt a Berlinale versenyprogramjában is bemutatták, és a közönség vastapssal fogadta. Mint hozzátette: ötven-hatvan ország vette meg, Franciaországban még most is forgalmazzák. De éppen most járt egy általános iskolában, ahol levetítették A nagy generáció című játékfilmjét, amely egy egész nemzedék kultfilmjévé vált.

A filmrendező elmondta, hogy az erdélyi Kincses Elemér Soha című regényének megfilmesítésére készül.

A Szkíta Aranyszarvas-díjat 2002-ben Puszt Tibor filmrendező, Mihály Gábor szobrászművész és Molnár Pál újságíró alapította. Az életműdíjjal olyan alkotók pályafutását akarják jutalmazni – hangsúlyozta Puszt, a kuratórium elnöke –, akikről a kultúrpolitika elfeledkezett, pedig életútjuk, munkáik alapján kiérdemelték az elismerést, "letették a névjegyüket" a magyar filmművészetben.

A Munkácsy-díjas Mihály Gábor aranyszarvast mintázó kisplasztikáját szerdán tizedik alkalommal nyújtják át. Mint a művész az MTI-nek elárulta, évente, a díjátadó előtt készít egyet a szoborból, amelyet a híres szkíta aranylelet egyik ábrázolása ihletett.

Az aranyszarvas egyszerre idézi fel a legendát, valamint azt a fajta erőt és szépséget, csodát, ami a filmekben rejlik – utalt a díj elnevezésére Puszt Tibor.

A díjat és a vele járó oklevelet elsőként Hintsch György filmrendező, forgatókönyvírónak nyújtották át, később Jeli Ferenc filmrendező, Hildebrand István operatőr, Morell Mihály vágó, Fakan Balázs dramaturg, Pap Ferenc operatőr, Dárday István filmrendező, Kurucz Sándor operatőr vehette át, legutóbb pedig Csurka István forgatókönyvíró kapta meg.