Az alkotás eredetije az Európa Tanács brüsszeli épületének előcsarnokában található, a művész azzal a céllal készítette, hogy kifigurázza az Európai Unió 27 tagországáról kialakult sztereotípiákat, több országnak azonban nem tetszett a róla megformált kép.

Az Entropát idén januári brüsszeli kiállításakor Bulgária ragaszkodott ahhoz, hogy az országot guggoló illemhelyként ábrázoló modult fekete vászonnal takarják le, Szlovákia amiatt tiltakozott, hogy magyar nemzeti színű szalaggal átkötött szalámiként mutassák be, Václav Klaus cseh elnök pedig bírálta az euroszkeptikus és környezetvédő-ellenes megjegyzéseket is tartalmazó mű "sértő és kétértelmű" üzeneteit.

Az alkotás alapja többnyire az egyes tagországok domborműszerű térképe, Franciaországot például egyetlen nagy sztrájkként, Romániát Drakula kastélyaként ábrázolja, míg Nagy-Britanniát (az üres térből fakadó energiára utalva) lényegében eltünteti Európa térképéről. Magyarországot óriási dinnyeföldként mutatja az Entropa, Luxemburgot Eladó feliratú táblával, Spanyolországot egyetlen betontömbként, Svédországból pedig egyetlen IKEA-s doboz lett, míg Dániából Lego-ország. David Cerny annak idején azzal is botrányt kavart, hogy úgy mutatta be az Entropát, mint 26 - a kiállítási katalógusban fiktív nevekkel és életrajzokkal szereplő - európai művész kollektív alkotását.

Az Entropa kétszer kétméteres makettje szombatig látható Magyar Képzőművészeti Egyetem epreskerti Parthenon-fríz termében. A kedden este tartott budapesti bemutatón részt vett David Cerny is, aki képeket vetített néhány művéről. Mint elmondta, Prágában látható a Brownnosers (Barnaorrúak) című alkotása, amely két előre hajoló figurát ábrázol, hátsó felükbe benézve pedig két videót láthat a közönség.

David Cerny beszámolt megvalósításra váró projektjeiről, például a Moldva folyóra álmodott nukleáris tengeralattjáró tervéről, amellyel a hadiipari beruházásokat figurázná ki.