Louis B. Mayer szeretett volna végre egy házat Los Angelesben. A Minszkben 1884-ben született Lazar Meir a XX. század tízes éveiben már jólmenő fémhulladék-kereskedő és mozitulajdonos volt Boston környékén. 1907-ben vásárolta első mozgóképszínházát, később filmforgalmazással is foglalkozott, majd 1918-ban áttette székhelyét az USA nyugati partjára és filmstúdiót alapított. Első produkciója, a mai szemmel nem túl közönségcsalogató Erényes feleségek címet viselte. A publikum azonban mindenevő volt, bármire jegyet vett, ami mozgott a vásznon.

Mayerrel futott a szekér, és hamarosan megtették a nem sokkal később Metro-Goldwyn-Mayerként (MGM) világhírűvé vált új filmgyár főnökének. Az oroszországi pogromok elől elmenekült, tanulatlan gyerekből az egész Egyesült Államok egyik legjobban fizetett menedzsere lett. Felesége és két tinédzser lánya addig rágták a fülét, amíg ráállt, hogy a helyi notabilitások által kedvelt Santa Monica tengerpartján építtessen házat.

Ez a ház az egyik oka, hogy létrehozták a Mozgókép-művészeti és Tudomány Akadémiát (Academy of Motion Picture Arts and Sciences, AMPAS).

Louis Mayer nem szeretett várni ugyanis. Márpedig egy tisztességes házhoz építészre, tervrajzokra, kivitelezőre és sok időre volt szükség. Az amerikai Vanity Fair cikke idézi Mayer Irene nevű lányát, aki szerint apja azzal érvelt, hogy a stúdióban a díszletmunkások egyetlen éjszaka felhúznak egy házat, ha kell, pár hét alatt egy komplett falut, minek ehhez építész. A stúdió fő díszlettervezője felskiccelt egy szép nagy házat, a gyártásvezető pedig hat hét alatt felépíttette a legjobb díszletmunkásokkal, úgy, hogy az olcsó fizikai munkát kiszervezte külső vállalkozóknak. Utóbbira azért volt szükség, mert közben jelentkezett a filmstúdiók fizikai munkát végző alkalmazottait tömörítő szakszervezet, a garantált túlóra-díjakkal pedig már túl sokba került volna az éjjel-nappal folyó, három műszakba szervezett építkezés.

1926 tavaszára állt a palotának is beillő tengerparti ház, ám Mayer elgondolkodott azon, mekkora költségnövekedést jelentene az MGM-nek, ha a színészek, rendezők, forgatókönyvírók, operatőrök és a többi művészek is szakszervezetet alakítanának. Arra a következtetésre jutott, hogy szükség van egy, a szakszervezeteket szükségtelenné tévő megoldásra.

A másik ok, ami miatt létrehozták az AMPAS-t, az a filmipar rossz híre volt. A „tisztességes” üzletemberek túl feslettnek találták a színészeket és színésznőket. Nem is csoda. Akkoriban vált például második feleségétől, Lita Grey színésznőtől a már javában világhírű Charlie Chaplin. A válóper finoman szólva durva volt, Grey kiteregette, hogy Chaplin a szex akkoriban különösnek és természetellenesnek tartott változatait követelte meg tőle, különösen kedvelte például az orális együttlétet.

Nem hiányzott a filmiparnak, hogy további botrányt keltő hírek vegyék körül. Sürgősen szükség volt valamire, ami eltereli a figyelmet, és alkalmat ad rá, hogy az urak szmokingot, a hölgyek nagyestélyit húzzanak és tiszteletreméltó társaságként fényképezkedjenek. Louis B. Mayer és barátai néhány nap töprengés után előálltak a filmakadémia ötletével. A művészetekre és tudományokra való hivatkozás PR-szempontból telitalálatnak bizonyult. Az első gálavacsorát 1927 januárjában tartották, de valami még mindig hibádzott.

Ekkor érkezett az év legjobb filmjének és színészeinek szóló díj ötlete. Mindenki láthatta, hogy Hollywood a minőség lázában ég, nem a pénzt, hanem a művészeti csúcsokat hajszolja.

Cedric Gibbons, az MGM fő díszlettervezője, aki azt a bizonyos tengerparti vityilót is megrajzolta, egy szalvétára felskiccelte a lábhoz tett kardot tartó férfialakot, akiről pár évvel később Margaret Herrick, az Akadémia könyvtárosa megjegyezte, hogy pont úgy néz ki, mint Oscar bácsikája.

Az első tizenöt filmakadémiai díjat 1929. május 16-án osztották ki, Chaplin is kapott egyet a Cirkusz című filmben nyújtott alakításáért. A 270 vendég fejenként öt borsos dollárt szurkolt le, a lapok tele voltak a sztárok fényképeivel, a többi történelem. Azzal a kiegészítéssel, hogy a harmincas évek elején mégiscsak megalakult a színészek, rendezők és egyéb filmipari művészek szakszervezete. Chaplin pedig a szex hagyományos formáját sem vetette meg, összesen négyszer nősült, házasságaiból hat fia és öt lánya született.