Láthatók lesznek ékkövekkel kirakott ókori ékszerek, szíjvégek és lószerszám-díszek. Az aranyleletek mellett ritkaságnak számító pénzérméket, Tömörkény István aranytollát és egy Kossuth-arcképet ábrázoló miniatűr nyakkendőtűt is bemutatnak.

A szegedi aranykincsek egyik legszebb tárgyegyüttese a Nagyszéksóson feltárt aranylelet: az V. század környékéről származó, zománc- és féldrágakő-berakásokkal díszített csatokat, nyakpereceket, szíjvégeket, lószerszám-díszeket és különböző aranylapokat tartalmaz. A nagyszéksósi "encsömbencsömöknek is nevezett kincs előkerülésének körülményeit ma már nem lehet kimerítően rekonstruálni. A korábban Szegedhez tartozó, ma Röszke határában fekvő nagyszéksósi pusztán már az 1900-as évek első felétől kezdődően kerültek elő aranytárgyak. Hivatalosan először 1926. évben értesül a városi múzeum a Nagyszéksós pusztán, Bálint Mátyás parasztgazda szőlőjében előkerült „aranykincsről”. A rendőrségi ügyirat szerint „a leletek néhány darabját maga Bálint Mátyás gazda találta.” A helyszínre siető, akkori múzeumigazgató, Móra Ferenc, már csak a leletek egy részét tudta behozni a múzeumba, több darabnak is időközben nyoma veszett. Móra azonnal ásatásba kezdett a találási helyszínen, s ennek eredményeként közel másfélszáz aranytárgy került be a múzeumba.

Nyolc évvel később újabb nagyszéksósi aranytárgyak előkerüléséről szerez tudomást a városi múzeum. „Március 15-én délelőtt, Gáspár Ferenc szegedi aranymíves, azzal a hírrel jött be a múzeumba, hogy egy alsótanyai parasztgazda régi aranytöredékeket akart neki eladni. … Kiderült, hogy az emlékek Bálint Imre nagyszéksósi tanyájának szőlőjében kerültek elő, pontosan azon a helyen, ahol Móra Ferenc, 1926-ban megtalálta a múzeum nagyszéksósi aranykincsét”. A lelőhelyen, 1934. március 21 – 24. között, Cs. Sebestyén Károly, múzeumigazgató ismét ásatásokba kezdett, immár nagyobb területen. Az akkor előkerült leletek egy része, a múzeumi törvénynek megfelelően, a Nemzeti Múzeumba került és jelenleg is ott található.

A nagyszéksósiként nyilvántartott aranytárgyak száma ma a 200 darabot is meghaladja. Ebből a Móra Ferenc Múzeum 180 darabnál is többet őriz, melyek össztömege eléri az 1 kilogrammot. A leletek között a legkülönbözőbb viseleti és felszerelési tárgyak találhatóak. Az együttes fő darabja az a hurkos – kampós záródású tömör arany nyakperec (torques), melynek súlya 407 gramm. Ez a méltóságjelvényként is funkcionáló tárgy, mind méretével, mind tömegével felülmúlja a hun férfitemetkezésekben eddig valaha talált arany vagy ezüst nyakpereceket. A viseleti kiegészítők között említhető még számos, különböző formájú csat és szíjvég, sokféle rekeszdíszes veret, ékkőberakásos arany szalagok.

A korszak temetkezési szokásai alapján a legvalószínűbb, hogy Nagyszéksóson egy, az V. század első felére tehető, valamely, Attila előtti nagyfejedelem, Ruga vagy Uptar halotti áldozatának, - ún. „máglyaleletének” - maradványai kerültek felszínre.

Ezek darabjai lesznek láthatók tehát szombatomn estre Szegeden.