„A megfigyelt személy nem szabad többé, a megfigyelés alatt álló társadalom nem demokrácia többé” – jelenti ki a digitális emberi jogok egyetemes nyilatkozatának megalkotását indítványozó felhívás. Ilija Trojanow szófiai születésű német író nagyszabású vállalkozásba kezdett: a nemrégen nyilvánosságra került tömeges megfigyelési botrányok hatására digitális emberi jogok nyilatkozatának elfogadására akarja rábírni az ENSZ-t. A petíciót első körben ötszáz íróval íratta alá, a lista mától mindenki számára elérhető.

Minden embernek joga van arra, hogy ne figyeljék meg „gondolatait, személyes tevékenységét és kommunikációját”, és ha e jogok sérülnek, sérül a demokrácia is, érvelnek a petíció szerzői. Kikérik maguknak, hogy „miközben az állam és a vállalatok működése átláthatatlan marad, a megfigyelés az egyént transzparenssé teszi”, és követelik, hogy minden állampolgár saját maga dönthesse el, hogy személyes adatainak mely része lehessen gyűjthető, tárolható és feldolgozható, joga legyen tudni, kik, hogyan gyűjtik és tárolják ezeket az információkat, és szabadon törölhesse a róla törvénytelen úton szerzett adatokat.

A néhány fős, írókból és műfordítókból álló nemzetközi csoport által megfogalmazott felhívás kéri az államokat, a vállalatokat és a polgárokat, hogy a digitális korban is álljanak ki a demokrácia mellett: tartsák tiszteletben és védjék az egyén személyiségi jogait. Szorgalmazzák, hogy az ENSZ megalkossa a digitális emberi jogok egyetemes nyilatkozatát.

A keddtől bárki által elérhető online petíciót eddig 82 ország irodalmárai írták alá, J. M. Coetzee, Günter Grass, Elfriede Jelinek, Orhan Pamuk és Tomas Tranströmer Nobel-díjas szerzők is a kezdeményezés támogatói között jegyzik magukat.

– Szabad, önszerveződő csoport vagyunk. Sem pénzügyi, sem intézményi támogatás nem állt rendelkezésünkre, egyetlen fegyverünk a jó szándék volt. Mindenki a saját kapcsolati hálóján keresztül talált újabb támogatókat –mondta lapunknak a felhívás születéséről Ilija Trojanow. A digitális emberi jogokért harcoló író úgy véli, a német kormány többé nem hunyhat szemet a megfigyelési tevékenység felett, a további hallgatás nem csupán a polgári jogokat kérdőjelezné meg, hanem az alkotmány tiszteletét is kétségbe vonná. A tömeges lehallgatás elleni mozgalom sürgősen megválaszolandó társadalmi kérdéseket vet fel, melyek közül a legfontosabb a szabadság védelme. – Önként mond le a szabadságáról minden állampolgár, aki most nem áll ki a jogaiért – szögezi le Trojanow.

Ősszel a saját bőrén is megtapasztalta, mivel járhat, ha valaki felemeli a hangját a titkosszolgálatok megfigyelési gyakorlata ellen. Az elsők között írta alá Juli Zeh írónő Angela Merkelnek címzett nyílt levelét, amelyben hevesen tiltakozott az amerikai NSA lehallgatási tevékenysége ellen, és felszólította a kancellárt, tettekkel is álljon ki a német állampolgárok személyiségi jogaiért. Ezután Trojanowtól megtagadták a belépést az Egyesült Államokba.

A német–bolgár író szerint a mindenkori politikai hatalom részéről az lenne a legkevesebb, ha az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretein belül törvényi szabályozással tartanák kordában a titkosszolgálati tevékenységeket. Ezen lépéseket Trojanow egyenesen konzervatívnak nevezi, mert nem követelnek forradalmi gondolkodást, és érintetlenül hagyják a jelenleg fennálló politikai hatalmi viszonyokat. – Széles, világméretű ellenállásra van szükség, amelynek megszervezése azoknak a feladata volna, akik megengedik maguknak, hogy egész nap mást se tegyenek, mint hogy a világ helyzetéről elmélkedjenek.

A Népszabadság kérdésére, hogy egyáltalán miben rejlik a digitális méltóságunk, és vajon tudunk-e arról, hogy veszélyben van, Esterházy Péter így válaszolt: – A digitális méltóságunkra nem gondolunk, nem is nagyon tudjuk, mi az. Egyáltalán a digitalizáltságból adódó veszélyekre nem gondolunk. (Vagy már tudják, vagy ha akarnák, tudhatnák. És: kik? kik?) Szivárog el a szabadság, ehhez se diktatúra, se hozzá hasonló nem kell. Ezekért írtam alá – Trojanow keresett meg –, kevésbé reményből, nem is kötelességből, hanem magától értődőn.

Dragomán György így foglalta össze, miért érzi fontos ügynek a petíció benyújtását, illetve az ahhoz való csatlakozást: – Erdélyben nőttem fel azzal a tudattal, hogy folyamatosan megfigyelnek/lehallgatnak. Éppen ezért a szabadság számomra többek között a megfigyeltetés hiányát jelenti. Azóta eltelt 25 év, nagyot változott a világ, létrejött egy csomó olyan technológia, amelyekről azt gondoljuk, hogy növelik a szabadságunkat, rengeteg tudás vált mindenki számára hozzáférhetővé. Roppantul élvezem a számítógépek és hálózati technológiák adta szabadságot és lehetőségeket, fontosnak tartom, hogy ne válhassanak az elnyomás eszközeivé. Azzal, hogy használjuk a hálózatokat, kiterjesztjük a személyiségünket a kibertérbe. Az adatok kezelői viszont úgy fogják föl ezt, mintha elsősorban technikai kérdés volna. Ez zavaros helyzetet teremt, lehetőséget ad a tömeges megfigyelésre és adathalászatra. A digitális adatvédelem ügyét éppen olyan egyszerűvé kell tenni, mint amilyenné az eszközök használata vált. Azzal, hogy ezt a kérdést emberi jogi alapra helyezzük, gyorsan tisztázódik a helyzet. Ha elfogadjuk, hogy mindenkinek joga van az emberi méltósághoz és a szabadsághoz, könnyű belátni, hogy ezt a jogot a hálózatok alkotta kibertérbe is ki kell terjeszteni.

Bárki csatlakozhat

A petíció megfogalmazói Juli Zeh, Ilija Trojanow, Eva Menasse, Janne Teller, Priya Basil, Isabel Cole és Josef Haslinger. A nyilatkozatot a legnagyobb európai és tengeren túli napilapok – a német Frankfurter Allgemeine Zeitung, a francia Le Monde, az osztrák Der Standard, az ausztrál Sydney Review of Books és Australian Book Review, a belga De Standaard, a horvát Novi list, a brazil O Globo, a dán Politiken, a bangladesi The Daily Star, a finn Hufvudstadsbladet, a görög Eleutherotypia és az izlandi Frettabladid – közösen jelentetik meg december 10-én, az emberi jogok világnapján. Ehhez az akcióhoz csatlakozott Magyarországon a Népszabadság. A felhívást a magyar írók közül eddig Babiczky Tibor, Balla Zsófia, Bán Zsófia, Báthori Csaba, Dragomán György, Esterházy Péter, Grecsó Krisztián, Kiss Noémi, Krasznahorkai László, Parti Nagy Lajos és Szabó T. Anna írta alá a kezdeményezők megkeresésére. Mától bárki számára nyitva áll az online csatlakozás lehetősége. A petíciót a nyilvános megjelenés előtt aláírók nemzetközi névsora, valamint a digitális csatlakozási formula érhető itt>>>

Kiállás a demokrácia mellett a tömegkommunikáció korában

Az utóbbi hónapokban mindenki számára nyilvánvalóvá vált, milyen méretű tömeges megfigyelés zajlik. Az állam képes pár egérkattintással hozzáférni mobil eszközeinkhez, elektronikus levelezésünkhöz, a közösségi hálókon folytatott tevékenységünkhöz és internetes kereséseinkhez. Kiderítheti politikai nézeteinket, láthatja a tevékenységünk, a nagy internetes vállalatokkal együtt igyekszik előre jelezni viselkedésünket és fogyasztói szokásainkat.

- A demokrácia alapköve az egyén sérthetetlensége. Az ember sérthetetlensége nem csak a testre vonatkozik, minden embernek joga van arra, hogy ne zavarják és figyeljék meg gondolatait, személyes tevékenységét és kommunikációját.

- Azzal, hogy az államok és a vállalatok visszaélnek a technológia nyújtotta lehetőségekkel, és tömeges megfigyelésre használják ezeket, éppen ezt az alapvető jogot teszik semmissé.

- A megfigyelt személy nem szabad többé, a megfigyelés alatt álló társadalom nem demokrácia többé. Ahhoz, hogy a demokrácia fogalma érvényes maradhasson, a személyiségi jogokat a virtuális terekbe is ki kell terjeszteni.

- A megfigyelés behatol a magánszféránkba, sérti a gondolkodás és a vélemény szabadságát.

- A tömeges megfigyelés minden polgárt potenciális gyanúsítottként kezel. Ezzel megszűnik az ártatlanság vélelmének fontos történelmi vívmánya.

- A megfigyelés az egyént transzparenssé teszi, miközben az állam és a vállalatok működése átláthatatlan marad. Láthattuk, milyen szisztematikus visszaélések történnek az így szerzett hatalommal.

- A megfigyelés rablás. Az adataink nem a közvagyon részei, hanem a saját tulajdonunk. Amikor adatainkat viselkedésünk előrejelzésére használják fel, az önrendelkezés a demokrácia szempontjából kulcsfontosságú jogától próbálnak megfosztani.

- Követeljük, hogy minden állampolgárnak joga legyen magának eldönteni, hogy személyes adatainak milyen része legyen gyűjthető, tárolható és feldolgozható; követeljük, hogy mindenkinek joga legyen tudni, kik, hogyan gyűjtik, tárolják és használják ezeket az adatokat; követeljük, hogy mindenki elérhesse a róla törvénytelen eszközökkel gyűjtött adatok törlését.

- Arra kérjük az államokat és a vállalatokat, hogy tartsák tiszteletben ezeket a jogokat.

- Arra kérjük a polgárokat, hogy álljanak ki ezekért a jogokért, védjék meg ezeket a jogokat.

- Arra kérjük az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy ismerje el a személyiségi jogok fontosságának védelmét a digitális korban, és alkossa meg a digitális emberi jogok egyetemes nyilatkozatát.

- Arra kérjük a kormányokat, hogy fogadják el ezt a nyilatkozatot, és tartsák tiszteletben ezeket a jogokat.

Ilija Trojanow