Az igazgató teremőrnek áll
Tavalyig a Ferenczy Múzeum megyei múzeumi központ volt, de miután idén januártól érvénybe lépett a megyei múzeumi rendszer átalakítása, s a korábbi megyei központi intézményeket a székhelyvárosok, a legtöbb helyen a megyeközpontok vették át, Szentendre is megkapta a Ferenczy Múzeumot és a hozzá tartozó szentendrei múzeumokat fenntartásra. Csakhogy a 27 ezer lakosú kisváros nem megyeszékhely, gazdasági ereje jóval kisebb azokénál – magyarázza Kálnoki-Gyöngyössy Márton.
Tenniük kellett valamit, hogy működőképesek maradjanak. A kulturális kormányzat azt javasolta, racionalizálják a múzeumi hálózatukat, vagyis szüntessenek meg, netán vonjanak össze néhány kis múzeumot. Ezeket még 1972 és 1986 között hozták létre, állami akarattal és közbenjárással, Aczél György személyes felügyeletével. Jelenleg hat épületben kilenc emlékkiállításuk van. Tehát némelyik kiállítóhely eleve két művész emlékét őrzi. Ilyen például az Anna Margit–Ámos Imre Múzeum, melynek udvarán található Anna Margit sírja is. Nehéz elképzelni, hogy az ő emlékmúzeumát máshova lehetne költöztetni.
A kormányzati szándék azokra irányult, amelyeket évente csak kevesen látogatnak. Az egyik ilyen a Barcsay Múzeum, évi ötezer látogatóval. Ez úgy jött létre, hogy a művész a városra hagyta 160 alkotását, cserébe azt kérte, legyenek azok önálló emlékházban kiállítva, s ő pedig élete végéig kapjon némi életjáradékot. A házat, amely ma a Barcsay Múzeum, ő maga választotta ki több felajánlott épület közül. A szerződés a magyar államot képviselő Ferenczy Múzeum és a művész között ma is érvényes, értelemszerűen akadályozva a megszüntetést, összevonást.
Amit kényszerhelyzetben tenni lehet: csökkentett nyitva tartással működtetni őket, hisz a vonatkozó miniszteri rendelet heti három nap nyitva tartást ír elő, beleértve a hétvégét, ezt pedig eddig bőven túlteljesítették, mondja az igazgató. Ezért mertek most a téli, többhetes bezárás mellett dönteni. Ezeket az épületeket mellesleg fel kellene újítani, fűtésüket, energiarendszerüket korszerűsíteni. Példaként említi, hogy a közelmúltban kaptak tízmillió forintos bírságot a Vajda Lajos Múzeum villanyórájának hiánya miatt. A helyi hagyomány úgy tartja, Aczél György annak idején annyira siettette a múzeum átadását, hogy nem volt idő villanyórát sem felszerelni, egyszerűen közvetlenül rákötötték a múzeumot a helyi elektromos rendszerre. És úgy maradt.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által javasolt racionalizálások, múzeumbezárások ellen január végén hét neves szentendrei képzőművész küldött levelet Lázár Jánosnak. Azt írják, a város és művészeinek közös célja, hogy Szentendre a hazai kulturális turizmus legfontosabb célállomásává váljon, s ehhez mindegyik kiállítóhelyet meg kell őrizni. Azt kérik, ne hagyják magára az önkormányzati kezelésbe került Ferenczy Múzeumot. Ráadásul, mint Kálnoki-Gyöngyössy Márton mondja, még azt az összeget sem kapták meg az államtól, amely a gyűjteményszám, a látogatottság és a lakosságszám alapján megilletné őket. Ezt pontosan tudja, hisz a támogatási rendszer első változatát még ő maga dolgozta ki, amikor helyettes államtitkár volt.
A szűkre szabott költségvetés miatt elbocsátásokra és múzeumi szünetekre kényszerültek. Harminc álláshelyet számoltak fel, ebből hat nyugdíjazás történt, öt teremőri állás eleve betöltetlen volt, így az elbocsátás igazából tizenkilenc embert érint, köztük több sofőrt, teremőrt, fotóst, de egy-egy régészt, művészettörténészt, irodalomtörténészt is. Száznegyvenöten maradtak. Mindezzel hatvanhárommillió forintot spóroltak meg. Kálnoki-Gyöngyössy Márton azt mondja, a rendszer fenntarthatósága érdekében maga is beáll teremőrnek, ha kell.
Az igazgató újabb állást is vállal: ősztől a szentendrei TDM-iroda vezetője. De mint állítja, ezért nem kap fizetést. A turisztikai marketinggel foglalkozó szervezet élén például azt szeretné elérni, hogy a turisták újra felfedezzék Szentendre kulturális kínálatát, benne a múzeumokat. Persze TDM-vezetőként sokkal profánabb dolgokkal is kell foglalkoznia. Nemrég például sikerült új pavilonokra pályázati pénzt nyerniük a karácsonyi vásárhoz. Most az ő feladata a város fesztiváljainak szervezése is. Ezek egyik helyszíne már az új Ferenczy Múzeum lesz, amelybe most költöznek be. A nyitást júniusra tervezik, a múzeumudvaron Bánk bán-előadást rendeznek, az új időszaki kiállítóteremben pedig Gertrudis királynéról lesz kiállítás.
A régészek gyanútlanok voltak
A régészszakmának már 2010 végén elébe kellett volna mennie egy önálló, kompromisszumos törvénymódosítási javaslattal a régészetet fenyegető törvényi változásoknak, mondta L. Simon László volt kulturális államtitkár a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége (MVMSZ) által rendezett pénteki konferencián. Szerinte ezzel lehetett volna elejét venni, hogy tavaly gazdasági nyomásra olyan régészeti törvénymódosítás szülessen, amely a beruházás költségeinek egy százalékában, de legfeljebb 200 millió forintban maximálja a régészeti munkák költségét, és azok elvégzésére maximum 30+30 napot enged. L. Simon szerint a 200 milliós korlátozást el lehetett volna kerülni, ha a szakma időben lép. Szerinte a megoldás most egy régészeti alap volna (amelyet a beruházások költségeinek kötelezően befizetett egy százalékából töltenének fel), és ebből lehetne finanszírozni a 200 millión túli többletköltséget, ahol ez szükséges.
Az MVMSZ tavaly alakult a volt megyei múzeumi központok részvételével, de a kisebb városi múzeumokat is bevonva. Elnöke Kálnoki-Gyöngyössy Márton. Az általuk rendezett konferencián elhangzott: a megyei múzeumi rendszer átalakításának mérlegét még korai lenne megvonni. A jelenlegi finanszírozási rendszer azonban kérdéseket vet fel. Berényi Mariann szakújságíró előadásában arról beszélt, a látogatószám és a műtárgyszám, amely most a normaszámítás alapja, nem feltétlenül tükrözi egy-egy gyűjtemény értékét és a múzeumok teljesítményét.
