A körutat az Európa Kulturális Fővárosa Kassa 2013 elnevezésű nonprofit szervezet és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum közösen szervezte meg és készítette elő. A kassai túra már nyár óta látogatható egy térkép segítségével, a budapesti november elején mutatkozik be.

Kassa kiemelt szerepet szán az EKF 2013 programjaiban Márainak. Ennek egyik állomása a hazai és külföldi turistákat csalogató emlékkörút és az egyes stációkat bemutató négynyelvű térkép. Az első megálló maga a szülőház, a Szegfű utca 6. (ma: Bocna utca), amelyről mostanáig úgy tudtuk, hogy nem maradt meg, valamikor lebontották, és parkolót alakítottak ki a helyén. Csakhogy kiderült, a ház mégiscsak áll: időközben összeépítették ugyanis a 4-es és 6-os számú épületet, amely jelenleg is lakóházként működik. Mivel a felfedezés még igencsak friss, így egyelőre semmi sem emlékeztet itt Máraira, ám Mészáros Tibor, a hagyaték gondozója és a körút egyik szervezője szerint elképzelhető, hogy később egy emléktábla is kikerülhet a homlokzatra.

Márai-rajongó legyen a talpán különben, aki el tud igazodni az íróval és családjával kapcsolatos ingatlanok között. Az alapvető félreértést egyébként az Egy polgár vallomásai okozzák. „Kétemeletes ház mindössze tucat akadt a városban: az, amelyben laktunk, a két honvédkaszárnya s még néhány középület” – ezzel a mondattal kezdődik a regény, és sokan úgy vélték a Fő utca 4. maga a szülőház is. A valóságban azonban ebbe a bérházba költözött át a Grosschmid család nem sokkal Márai születése után. Ez a ház már biztosan nem áll, a helyén áruház található. Megvan viszont a család saját háza, a Mészáros utcai épület, ahol a tízes évek közepén rendezkedtek be a már kamaszkorú íróval.

Felújított, interaktív kiállítással itt nyílt meg az emlékszoba is, amely így a körút talán legfontosabb állomása. De megnézhetjük még a Thália Színház Márai stúdiótermében a Kassai polgárok jelenetei alapján készült reliefet. Ellátogathatunk az egykori Megay cukrászdába is (ma: Carpano), ahol Márai megismerkedett későbbi feleségével, Lolával. Sikamlós megállóhely a Maléter-palota, ahonnan az anekdota szerint Márai megszöktette leendő feleségét, vagy a több évszázados hagyományra visszatekintő premontrei gimnázium, amelyet el kellett hagynia. Ekkor ő maga szökött meg. (Büntetése: intézetbe adták Pestre.) A 2004-ben felavatott Máraiszobor után a túra utolsó megállóhelye a Bankó-hegy, a legtöbb kassai család kedvelt kirándulóhelye.

– A körút kialakításakor azt a szempontot vettük figyelembe, hogy a megállókat egy könnyű sétával is be lehessen járni – magyarázza Mészáros. Az úthoz idegenvezetést is igénybe lehet venni, egyénileg vagy csoportosan is látogatható. Budapesten hat helyszín emlékeztetMáraira. Az egyik a Mikó utcai lakóház (emléktábla és szobor), melynek lebombázása földönfutóvá teszi Máraiékat, és ez adja meg az első lökést az emigráció felé. A másik, a Naplóban is sokat emlegetett Zárda (ma: Rómer Flóris) utcai kis lakás, ahol ’46 és ’48 között laktak. A maradék négy helyszín már az író életformáját mutatja be, annak az okosan hedonisztikus életvitelnek az állomásait, amely őt annyi alkotói energiával látta el.

A fürdők közül a Rudast választotta Mészáros Tibor, mert bár többen is megfordult, ’47-ben itt váltott éves bérletet. A számos kávéház közül a Centrál került ki nyertesen, hiszen egykori törzshelyén (Philadelphia) ma már bankfiók található. AMargitszigetMárai sétái révén került be a körút állomásai közé. Sokszor ír arról, hogy ide vonul vissza, ha fel akar töltődni, de azt is tudjuk, hogy a Margit szállóban is vendégeskedett. Az elengedhetetlen kiskocsmák közül pedig az óbudai Kéhli vendéglőre esett a választás, ahol pél dául Krúdyval is találkozott az igen fiatal Márai, mely találka az életművön is nyomot hagyott.

A budapesti körút november negyedikén debütál, ekkorra készül el a tízezer térkép mellé egy ötvenoldalas brosúra is (Márai és a világ), amely jóval bővebben mutatja be a fenti állomásokat. De ezen a napon vetítik le a két városban forgatott dokumentumfi lmet is, amelynek jelenleg az utómunkálatai zajlanak. A mozgókép kisebbik, budapesti részét Enyedi Ildikó rendezte.

Addig is a türelmetlenebb érdeklődők a sandormarai.eu honlapon járhatják be virtuálisan mindkét város helyszíneit, és tájékozódhatnak a projekttel kapcsolatos új fejleményekről. A négynyelvű (angol–német–szlovák–magyar) honlap, ha némiképp sajátos helyesírással is, de jól példázza: a kényszerű világjárás több otthont is teremthet ugyanazoknak az értékeknek.

Az író otthona, a Mikó utcai ház a bombázás után