Kérdés lehet, vajon gimnáziumi magyartanárt átverhet-e diákja azzal, hogy Petőfi ifjúkori zsengéit sajátjaként tünteti föl – ahogy Mátyássy Áron friss Karinthy-filmjében történik. Ezt a kérdést azonban nem válaszolnánk meg, annál is inkább, mert ebben az író, Karinthy Frigyes lenne illetékes. Mindenesetre a filmben látható tanárról, akit Pindroch Csaba finom iróniával jelenít meg, tökéletesen elhihető: olyannyira meg akar felelni fölöttesének, aki ifjú költőtehetség fölfedezését várja tőle, hogy a cél érdekében hagyja „meggyőzni” magát. Kész fenntartás nélkül elfogadni a kamasz Frici (Vilmányi Benett) újabb és újabb szerelmes, majd – tanári igény szerint – hazafias zengedelmét, mígnem az igazgató (Hegedűs D. Géza) gyanút fog, és leleplezi a csalást. Ezek után a kis Karinthy bukásra áll magyarból, és apja (Hollósi Frigyes) komolyan megfenyegeti, Fiumébe küldi katonaiskolába. E Damoklesz-kard látszólag addig függ a feje fölött, amíg valóban nem ír valamit, amit egy kiadó kész megjelentetni.

Ilyen és ehhez hasonló epizódok láncolatából építkezik a tévéfilm, amelynek címe Tanár úr kérem ugyan, de irodalmi anyaga más híres Karinthy-művekből is merít. De szerves egésszé áll össze a rendezőn kívül a forgatókönyvíró Köbli Norbert munkája révén. Még a régi médiahatóság, az ORTT ifjúsági tévéfilmpályázatán nyert támogatást a produkcióhoz a Budapest Film gyártó cége, és az eredetileg kiszemelt rendező helyett ugrott be a munkába az Átok címmel már egy igen jó tévéfilmsorozatot jegyző Mátyássy Áron. Azzal kezdte, hogy átalakította a kerettörténetet, Karinthy 1936-ban történt stockholmi agyműtétét megtéve kiinduló pontnak. Az író már a műtőben fekszik (a csíkszeredai színházi társulat kitűnő színésze, Giacomello Roberto alakítja), amikor egyszer csak megjelenik kamaszénje, Frici, és hívja, tartson vele egy időutazáson. Bár a műtét egyes részleteit is láthatjuk, a szürreális utazás nem a koponya körül, hanem a középiskolás korszak főbb helyszínein zajlik.

„Karinthyra jellemző, hogy szinte fogva tartja a gyerekkor. Belemenekül ebbe a világba, mint ahogy abba a groteszk és sokszor fájdalmas humorba is, amelyet túlélési technikaként alkalmaz” – mondja a rendező, megjegyezve, a szürreális alaphelyzet tette lehetővé különféle víziók ábrázolását a filmben. Az is külön érdekessége a műnek, hogy legnagyobb részben az elhagyott lipótmezei elmegyógyintézetben forgatták, ami jól jött az alacsony költségvetés miatt, akárcsak az, hogy a koproducer MTV bútor- és kellékraktárát is használhatták. Tavaly ez volt az egyik utolsó produkció, amely az állami filmfinanszírozás leállítása után még – november–decemberben – foroghatott. Minden közreműködőnek, így a forgatócsoport tagjainak, a szereplőknek és az utómunkában részt vevő Kodaknak és Focus Foxnak is „becsületbeli ügyévé” vált, hogy elkészüljön. Az anyagi igényeket mindenki a lehető legkisebbre mérsékelte.

Külön szerencse, hogy a kamasz Karinthy szerepében meggyőző alakítást nyújt az a Vilmányi Benett (maga is gimnazista), akit Peter Strickland Erdélyben játszódó művében, a Varga Katalin balladájában és Sopsits Árpád A hetedik kör című filmjében már megismerhettünk. A Tanár úr kérem vasárnap kora este látható az m1-en.

Pindroch Csaba és Hegedűs D. Géza