Rejtőzködő kincsek a nemzet könyvtárában
Az elmúlt 150 évben hatalmas és értékes fotótömeg gyűlt össze a nemzet könyvtárában, részben hagyományozás, kisebbrészt vásárlás útján, emellett számos, a gyűjtőkör részét képező XIX. századi könyvben is vannak értékes, eredeti felvételek. A teljes menynyiséget még csak megtippelni sem lehet: ehhez át kellene vizsgálni szinte a teljes állományt, több millió katalóguscédulát átböngészve. Annyi bizonyos, hogy nagyjából 186 ezer felvételt őriznek a kisfilmes negatív kockától a másfél méteres digitális képig, a sztereodagerrotípiától az üvegnegatívokig, de hogy a több millió kötetben hány eredeti, a kötetek illusztrációs anyagát alkotó felvétel lehet, arról még csak homályos sejtések sincsenek.
Ez nem mulasztás persze: az OSZK-t az írott és nyomtatott dokumentumok gyűjtésére kenték fel, nem fotókollekciók kialakítására. Mindössze két éve annak, hogy az intézmény professzionális szinten foglalkozni kezdett eddig összegyűlt fényképkincsének számbavételével, rendszerezésével, adatokkal való ellátásával és digitalizálásával. Ekkor alakult meg az önálló fényképtár. A részleg e rövid két évben a 186 ezer tételből majdnem 3000 képet látott el adatokkal és tett digitálisan is elérhetővé. A fényképtár munkatársai ezzel párhuzamosan elkezdték feltérképezni a bibliotéka könyvgyűjteményét, hogy a kötetekben lévő, eredeti fotográfiákat is számba vehessék – közölte érdeklődésünkre a tárat vezető Csillag Katalin.
A mostani kondíciók azonban nem adnak módot nagyobb sebességre. Csak egy példa: mindössze egy fotórestaurátorral (az egész országban is csak kettő van) dolgoznak. Csillag Katalin szerint így másfél évtizedig is eltarthat a képgyűjtemény rendszerezése, de reménykednek abban, hogy nem kell ennyit várni. Voltaképpen nem volna szükségük többre, mint két új (persze speciális) szkennerre és még vagy négy munkatársra, hogy felvegyék az ideális iramot.
A fényképtárban ma nagyjából hatezer első világháborús képet és hozzávetőleg 40 ezer üvegnegatívot őriznek – lehetséges, hogy ezek közül a legkorábbi darabok az 1870-es évekből valók. Az Erdélyi Gyűjtemény hozzávetőleg 2800 üvegnegatívból és csaknem 4000 filmkockából áll, az ún. Jelenkori Fotóművészeti Gyűjteményben (vagyis a kortárs fotográfusok munkáiból) hatezer tételt tartanak nyilván, a nagy klasszikus, Escher Károly képeinek száma eléri a 38 ezret. (Mint megírtuk, ezeknek egy kis része is ott lesz őszszel a Mai Manó Házban és az OSZK-ban a jubileumi Escher-kiállításokon.) A diafilmgyűjtemény, vagyis a megboldogult Diafilmgyártó Vállalat teljes archívuma, amely szintén az OSZK-ba került, 3500 darabos.
A fényképtár legbecsesebb kincsei között Csillag Katalin elsőként Rosti Pál fényképi gyűjteményét említette meg. A negyvenhét felvétel Havannában, az Orinoco folyó vidékén és Mexikóban készült , 1857-1858 között. Hatalmas örömmel fedezték fel az 1855-1862 között Bécsben megjelent, az Ambraser Gyűjteményt bemutató munkát is, amelyben az egyes műtárgyakról (páncélokról, fegyverzetekről) Eduard von Sacken leírásai mellett Andreas Groll által készített felvételek szerepelnek. Csodálatos képeket tartalmazó albumok kerültek a könyvtárba báró Révay Ferenc (1835–1916) hagyatékából is. A főispán 1916-ban az OSZK-ra hagyta 4000 kötetes könyvtárát, melyben sok, az ókor történetére és irodalmára vonatkozó mű, valamint a klasszikus szerzők munkái mellett szép számban akadtak útleírások is, ezek között díszes kötetekben gyönyörű eredeti felvételek láthatók Rómáról, Palesztináról, a 130 évvel ezelőtti Mekkáról és Medináról. Ez utóbbiak külön érdekessége, hogy a felvételeket az egyiptomi hadsereg ezredese, Mohammed Sadic Bey készítette az 1880-as évek végén.
Ugyanebben az évtizedben született meg az OSZK egy másik büszkesége, a „Hazánk jelesei” címet viselő „mintakönyv”’, Klösz György fényképész ésdr. Toldy László közös munkája. Úgy tudni, összesen két példány létezik belőle. Ez a nagyméretű, 60x47 cm-es album egy érdekes terv bemutató példánya: az 1880-as évek második felében Klösz és Toldy olyan kötetet szeretett volna megjelentetni, amelyben bemutatják „hazánk szellemi és anyagi művelődésének vezetőit és munkásait arcképekben és életrajzaikban”. 63 portré szerepel a mintakönyvben, tematikusan csoportosítva.
