Míg az amerikai és az európai képregény elfogadtatásáért itthon keményen meg kellett küzdeni, a mangának már nagyobb szerencséje volt; a világszerte egyre népszerűbbé váló ázsiai kultúra szerves részeként érkezett, és könnyedén - bő egy év alatt - meghódította az olvasókat. Persze a siker okait kereshetjük magukban a japán rajzos alkotásokban, azok formakezelésében is.

- A mangákban árnyaltabbak a karakterek, több az irónia és az őszinte tragikum, mint az amerikai comicsokban. Emellett közérthetően, mégis mélyen tudnak kezelni hagyományosan nem képregényes témákat is (például a NANA a 20-30 éves nők érzelmi problémáit). Ráadásul az amerikai popkultúra mostanság eléggé kiüresedettnek tűnik, az európai képregény mögül pedig hiányzik az a masszív médiatámogatás, amelyet a mangának az anime (japán rajzfilm) jelent - állítja Kodaj Dániel, a Mondo című, japán popkultúrával foglalkozó folyóirat főszerkesztője.

Különösnek tűnhet, de a mangaolvasók és az amerikai- európai képregények kedvelői között alig van átfedés. Sőt gyakran még fricskázzák is egymást: a comicsosok általában az egyszerű rajzok és az "egyenfejek", míg a mangások a sablonos sztorik miatt sajnálják le a másik tábort.

- Nálunk nem a mangákra van a legnagyobb kereslet. A mi vevőink főleg keményvonalas gyűjtők, akik az amerikai képregényeket keresik - magyarázza Németh Vladimir, a Comicsinvest nevű képregénybolt és a mangákat is megjelentető Fumax kiadó tulajdonosa. - A mangák ezzel szemben főként a fiatal lányok körében népszerűek - talán a számukra könynyebben befogadható rajzstílus miatt - teszi hozzá.

Kodaj Dániel szerint a mangák hihetetlen sokszínűsége (sci-fi vagy erotikus manga éppúgy létezik, mint mangawestern és mangaszakácskönyv) annak köszönhető, hogy Japánban emberek tömegei tekintik hobbijuknak a rajzolást - később pedig az ő köreikből kerül ki a profi réteg.

- Személy szerint a manga itthoni térhódítását azért is tartom jó dolognak, mert láthatólag egy ehhez hasonló kreatív hullámot indít el a gyerekek körében. A fiatal (húsz év körüli) magyar rajzolók közt pedig már több olyan elképesztő tehetség is van, akit a manga és az anime inspirált arra, hogy rajzolni kezdjen. Nem lepődnék meg, ha tíz-tizenöt év múlva ők élesztenék újra a hazai rajzfilmipart - mondja a Mondo főszerkesztője.