Miért is tart tíz éve a Vigadó felújítása?
A munka az utóbbi két évben gyorsult fel, mikor is 2011 elején az irányítást átvette a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, és miniszteri biztost nevezett ki Takács Viktor személyében, a munkák felügyeletére. Azelőtt a Művelődési és Szabadművelődési Alapítvány (MSZA), illetve ennek projekt kft.-je, a Vigadó Irodaház Kft. volt a felújítás felelőse. Az állami alapítvány még a kilencvenes évek elején alakult, közművelődési feladatokra, egyebek mellett a Pesti Vigadó üzemeltetésére. Fő bevétele a Vigadó és a mögötte egykor volt ORI-irodaház bérleti díjaiból származott.
Ez az alapítvány még létezik ugyan, de hamarosan megszűnik, s jogait, vagyonát átveszi a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Érdekes azonban, hogy az MMA emberei már eddig is ott ültek az alapítvány kuratóriumában (például kuratóriumi elnöke az a Zelnik József volt, aki az MMA-nak is elnökhelyettese!). A külső szemlélő számára úgy tűnik, hogy a két szervezet szinte egybefonódott, mintha az MSZA az egyesületként működő MMA fedőszerve lett volna az elmúlt években. Benkóczy György, az MSZA jelenlegi ügyvezetője szerint a két szervezet között nincs kapcsolat, azon kívül, hogy az MMA hamarosan átveszi tőlük a Vigadót.
De Benkóczynak ezt az állítását cáfolja a jeles MMA-tagok jelenléte az MSZA-kuratóriumban. A minap azonban az MMA-s tagokat Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter eltávolíttatta az MSZA vezető testületéből, s helyükre a saját embereit ültette, többek közt Sárváry Istvánt. Tudható Sárváryról, hogy L. Simon László kulturális államtitkár ingatlanügyi rendcsinálójaként irányít már egy másik művészszervezetet is, az állami tulajdonú alkotóházakat kezelő Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Közhasznú Kft.-t (MANK). Bekerülése a május 31-én megszűnő Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány kuratóriumába azt sugallja, hogy az MSZA háza táján nincs minden rendben.
A Vigadóval egyébként tényleg nincs minden rendben. Leginkább az, hogy tíz év alatt nem sikerült befejezni. Külső felújítása 2004-ben kezdődött, és a Reneszánsz Zrt. kivitelezésében be is fejeződött 2006 őszére. Ebben még az ING Bank, a Vigadó mögötti ORI-székház helyén emelt Kristálypalota építtetője is benne volt finanszírozóként. Akkor még úgy gondolták az MSZA-nál, hogy 2007 végére a Vigadó belső felújítása is befejeződhet. Ez azonban túl sokáig húzódott. A terveket először Kralovánszky Rékáékkal készítette el a Szabadművelődési Alapítvány, majd tervezőt váltottak, s Fehérváry Rudolfra bízták a belső kialakítás megoldását. Jelenleg is a Fehérváry-féle tervek alapján folyik a felújítás.
A cél részben az eredeti, 1860-as évekbeli terek visszaállítása, részben pedig új, idegenforgalmi funkciókra, kiállításokra és irodai használatra alkalmas termek kialakítása. Azért is szükség van ez utóbbiakra, mert nyártól ide költözik az akadémiai státusszal felruházott MMA. A jelenlegi munkákról a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tájékoztatta lapunkat. Eszerint az 1970-es években történt nagy rekonstrukció során vasbeton födémeket húztak a reprezentatív terekbe, s oda nem illő kialakítással jelentősen, mintegy két méterrel csökkentették a díszterem belmagasságát. Ezeket a födémeket el kellett bontani.
A második emeleti díszterem így az eredeti belmagasságát nyeri vissza, a fellelhető adatok (pl. régi fotók) alapján újjáépített tagozott díszítéssel. A 6. emeleten, a tetőtérben többfunkciós rendezvénytermet alakítottak ki. A helyreállított díszlépcsőházban pedig hamarosan befejeződik Lotz Károly híres freskójának restaurálása, és láthatóvá válik több más falfestmény. Közben folyamatban van a Vigadó működéséhez szükséges építési, belsőépítészeti, elektromos, gépészeti és színpadtechnikai munkák elvégzése, egy galéria és egy panorámaterasz létrehozása is. A munkákat uniós tendereljárás alapján a Laki Épületszobrász Zrt. végzi, összesen nettó 2,478 milliárd forintért.
De mégis, mi tartott 2007-től 2013-ig? A fejlesztési minisztériumtól azt a választ kaptuk, hogy ők csak 2011-től kompetensek. A korábbi időszak ügyében forduljunk a már említett Művészeti és Szabadművelődési Alapítványhoz. Megtettük. Ügyvezetőjétől, Benkóczy Györgytől érdemi választ nem kaptunk. Annyit írt: „a Pesti Vigadó felújítása például azért húzódott el, mert az alapítvány által elnyert Norvég Alap pályázatot két évig nem nyitották meg (a megnyerést követően). Ennek következtében a beruházásnak addig állni kellett.” Mi úgy tudjuk, a Norvég Alaptól mindössze 248 milliót vártak, ami kis tételnek számít a beruházás költségei között, bár kétségtelen, hogy ha megvan, ezzel is lehetett volna haladni.
De nem ez lehetett az idővesztés döntő oka. Talán az is lehetett a baj, hogy nem igazán volt határozott állami koncepció arra, hogy mire is kellene használni a Vigadót. Míg aztán 2010-ben, a kormányváltás után fel nem erősödött az a cél, hogy legyen a leendő művészeti akadémia székháza, a tudományos akadémia ellenpontja a Duna-parton. Innentől beindult a gépezet: lett újra állami pénz, paripa, fegyver, lett némi építészeti tervmódosítás (például az irodák, galériák kialakítására), az MSZA pedig a továbbiakban fölöslegessé vált, s rendelkeztek megszüntetéséről. Közben persze az irányváltás idejére a megkezdett belső felújítás leállt. Az épület ottmaradt kibontott födémekkel, s a Lotz-freskóval díszített főlépcsőház beázott.
Szerencsére mára sikerült restaurálni, tudtuk meg a minisztérium tájékoztatásából. Az MMA berendezkedése szerencsére nem igényelt túl nagy változtatásokat. Fekete György nem akarta a maga képére formálni a Vigadót. Egy, a műemléki szakvéleménnyel szembemenő kérése volt: hogy az egyik terem az eredeti (tudományos kutatás által kimutatott) bordó szín helyett világos festést kapjon. Ezt az örökségvédelmi hivatal korábbi elnöke, Tamási Judit engedélyezte. S hogy mibe került eddig a felújítás? Az utolsó hónapjait élő MSZA szerint ők saját forrásból körülbelül 1,5 milliárd forintot fordítottak a Vigadóra. A NFM a második felújítási ütemben további 2,57 milliárdot költ az épület megújítására (2,3 milliárd forintot költségvetési forrásból, 270 millió forintot uniós finanszírozásból). A teljes felújítás költsége 4,5 milliárdra rúg majd a minisztérium szerint.
Sajnos a belső munkák megtekintésére nem kaptunk engedélyt. Így a minisztérium tájékoztatására hagyatkozunk, miszerint a Vigadó négyötöde 2013 közepére elkészül. Az épület fogadóterei (kiállítótermek, nagytermek, koncertterem, panorámaterasz stb.) idén nyáron megnyílhatnak a nagyközönség előtt. Újabb, a korábbiaknál kisebb pénzügyi forrás biztosítása esetén (kb. 1,3 milliárd) pedig indulhat egy harmadik ütem is. Ennek keretében az épület északi szárnyában lévő kamaraszínház és az ahhoz tartozó gazdasági, kiszolgáló területek, valamint az egyelőre fel nem újított földszinti terek is elkészülhetnek a jövő év első felére, s ezzel valóban befejeződhet a teljes felújítás.
