Előítéletesség ellen rációval
Fokozottan előítéletesek a középiskolások és a felsőoktatásban tanuló hallgatók a teljes lakosság átlagához képest, állapítják meg a hazai kutatások. Ennek egyik fő oka a tájékozatlanság. A tudatlanság csökkentése és a téves beidegződések feloldása érdekében a tanárképzésben és az oktatásban is szemléletváltásra lenne szükség – hangsúlyozták a szakértők a konferencia előzetes sajtóbeszélgetésén, kiemelve, hogy „roma rendőrökre, pedagógusokra, újságírókra és orvosokra van szükségünk”. A pozitív diszkrimináció az egyik lehetősége annak, hogy olyan valós roma középosztály alakuljon ki hazánkban, mely maga cáfolhat meg minden előítéletet.
Farkas Julianna, a BGF dékánhelyettese már a konferencia kezdetén leszögezte, nem fogják elhallgatni a problémákat sem, az esemény azonban mégis felemásra sikeredett. Holott a fővédnök Szakcsi Lakatos Béla meghökkentő fölvezetése azt vetítette előre, hogy az előadások provokatívak lesznek. Szakcsi arra emlékeztetett, hogy az általa személyesen is ismert Lakatos Menyhért író, a Füstös képek című könyv szerzője, annak idején arról beszélt neki a cigányság kapcsán: „vagy segítjük vagy likvidáljuk őket”. – Lakatos mondatai ma is érvényesek, muszáj valamit tenni – jelentette ki Szakcsi, hozzátéve: súlyos problémákat lát a cigányság vezetésében, így például a széthúzásukat. Az összefogásuk nélkül pedig nem megy; kapcsolatot kell keresniük, majd együtt dolgozniuk a segítőkész nem roma vezetőkkel.
Horn Miklós főiskolai tanár. Tanszékéről szakiskolai oktatók kerülnek ki. Olyan szakemberek, akik valószínűleg a legtöbbet találkoznak majd pályájuk során hátrányos helyzetű roma fiatalokkal. A cigány diákok körében ugyanis nagy a lemorzsolódás, így tömegével kerülnek a szakiskolákba. Horn Miklós előadása kezdetén végtelen türelemmel beszélt arról, miként is alakul ki, majd épül be a gondolkodásmódba az előítéletesség. Holott az emberek nem előítélettel születnek. De utóbb az „egyedi negatív tapasztalatot” általánosítják, s kivetítik a teljes cigányságra.
Mit tehet a pedagógus és mit az iskola? Tudatosítja a diákokban a romatársadalom helyzetét, és azt, hogy a gyerekek milyen okok miatt kínlódnak például az iskolában.
– Arra nincs erőnk, hogy az embereket érzelmeikben befolyásoljuk, de a rációra hatni szeretnénk. Hihetetlenül fontos, hogy a pedagógusok tiszta fejjel kerüljenek ki az iskolából. Sokan vannak ugyanis azok, akik elvakult előítéletességgel jönnek főiskolánkra – mondta Horn Miklós, aki tájékoztatott arról, hogy a BGF-en a szakiskolai oktatóképzésben stúdiumot indítottak „Felzárkóztatás” néven, amely az előítéletességet volna hivatott oldani. Persze, ki mit ért előítéletesség alatt, és az „egyedi negatív tapasztalatból” ki milyen általánosításokat vetít ki a „teljes cigányságra”. Horn ugyanis előadását azzal zárta, hogy fel kell készíteni a pedagógusokat a roma gyerekek jelentette kihívásokra. Ezek a következők: a nyelvi és kulturális differenciáltság, a korai érés – hiszen a romák már 13-14 évesen „kis felnőttek” –, illetve a gyengébb absztrakciós képesség.
A közönség soraiban ülők közül sokan e ponton zúgolódni kezdtek. És nem alaptalanul: egy, a napokban érkezett, hír szerintMagyarország diákolimpiai válogatottjába beverekedte magát egy cigány fiú, aki csak pár évet töltött iskolapadban. Nyilván, ő is „gyengébb absztrakciós képességgel” volt megverve. Vagy megáldva.
Mindenesetre Horn előadásának az a része, hogy a hallgatók mennyire előítéletesek, tényszerű. Ezt támasztotta alá Lányi Katalin kutatása, aki a BGF tanáraként a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatókat véletlenszerűen kérdezve és az előítéletességüket mérve azt tapasztalta: 71 százalékuk teljesen elutasítja a romakisebbséget, gyakorlatilag nem akar látni romát az országban.
Ladányi János, szociológus elmondta, hogy nem alapvetően romakérdés a mélyszegénységben élők helyzete, de e körben a romák ötszörösen felülreprezentáltak. – Korábban a történelemben sem volt szép a romák és a nem romák együttélése – így reagált Horn Miklós szavaira, aki előtte arról is beszélt, hogy az ezernyolcszázas évek végén a falusi társadalmakban korántsem volt a napjainkhoz hasonlítható gyűlölet és kettészakadás. Ladányi szerint inkább az okoz komoly változást, hogy korábban e mélyszegény lét is termelt elvégzendő munkát, így lett klasszikus cigányszakma például a vályogvetés. – Ma már nincsenek ilyen munkák, és a munkamegosztásnak ebben a rendszerváltás utáni rendszerében nincs is szükség a kirekesztettekre, a képzetlenekre – szögezte le Ladányi.
A konferencia valóban jó szándékú kezdeményezés volt, s ha tényleg igazak a Lányi Katalin által ismertetett riasztó számok, akkor képet kaphatunk arról, milyen lehet az előítéletesség mértéke más, esetleg a BGF-nél kevésbé nyitott felsőoktatási intézményekben.
