A Pew Research Center összehasonlító elemzése szerint jelentősen megváltoztak a modern édesanyák demográfiai jellemzői a kilencvenes évek eleje óta. A nemzeti egészségügyi és statisztikai hivatal 1990-es és 2008-as adatainak összevetése alapján úgy találták, az amerikai nők tovább tanulnak, és később vállalnak gyermeket, igaz, sokan házasságon kívül és tervezés nélkül alapítanak családot.

Az összehasonlító elemzés rámutat: az elmúlt közel két évtizedben egy évvel nőtt a nők első gyermek születésekor jellemző átlagéletkora. Míg ma az anyák átlagosan 25 évesen adnak életet első gyermeküknek, 1990-ben ez a szám 24 év volt.

A későbbi gyermekvállalást részben magyarázza, hogy az anyák napjainkban iskolázottabban vállalnak gyermeket, mint húsz évvel ezelőtt. A kilencvenes évek elején a szülő nők 20 százaléka alapfokú, 39 százaléka középfokú, 41 százaléka pedig főiskolai végzettséggel rendelkezett, a 2000-es évek második felében azonban már az anyák 54 százalékának volt felsőfokúja, 26 százaléka részesült középfokú, és továbbra is 20 százaléka alapfokú oktatásban.

Az iskolázottsággal ellentétes trendet mutat a házasságban született gyermekek aránya. 1990-ben a nők 28 százaléka szült férjezetlenül, míg 2008-ra ez az arány 41 százalékra emelkedett. A házasságon kívül szülő nők száma a legnagyobb arányban a fehér bőrű és a spanyolajkú lakosság körében nőtt, de a legtöbb hajadon anyuka az afroamerikaiak körében van.

Magyarország igazodik a nyugati trendhez

A KSH Népességtudományi Kutató Intézet "Demográfiai Portré 2009" című kötetében megjelent tanulmány szerint az idősebb korban történő gyermekvállalás a magyar nők körében is jellemző trend. A Spéder Zsolt és Kapitány Balázs által jegyzett kutatás szerint, amíg a kilencvenes évek elején az első alkalommal szülő nők háromnegyede 25 év alatti volt, addig napjainkban az ilyen, viszonylag fiatalon anyává váló nők aránya alig egynegyed. Az elmúlt két évtizedben öt évvel nőtt a nők átlagos életkora első gyermekük megszületésekor: az 1990-es évekre jellemző 23 évről 2008-ra 28 évre emelkedett. Mindeközben természetesen nem csak a kismamák, de a kispapák is idősebbek lettek. Az elsőgyermekes apák átlagéletkora 29,5 évről 32 évre tolódott ki.

A kutatás szerint az európai és amerikai trendekkel összhangban hazánkban is nőtt a házasságon kívüli gyermekvállalás aránya. 1990-ben a gyermekek 13 százaléka, 2008-ban azonban már 40 százaléka született olyan családba, ahol a szülők nem voltak házasok - írja az ELTE TÁTK hírlevele.