A szerdai sajtóban, a hirado.hu információja alapján megjelent híradások szerint Ignácz István ellen egy civil szervezet tett feljelentést hűtlen kezelés, bűnpártolás, valamint okirat-hamisítás miatt, így az ő szerepét is vizsgálják az Eclipse-ügyben.

A KEK KH sajtóirodája az MTI-nek szerda délután elküldött közleményében úgy fogalmazott: "Minden alapot nélkülöznek azok a híresztelések, melyek megpróbálják a KEK KH-t belekeverni az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. egyes vezetőinek adócsalási ügyében folytatott VPOP-s eljárásba. A KEK KH-val és személy szerint Ignácz Istvánnal kapcsolatban a VPOP semmilyen vizsgálatot nem folytat".

Szintén hamis állításnak nevezték, hogy 2009-ben az eredetiségvizsgálat új rendszerének megvalósítása érdekében 4,95 milliárd Ft értékben olyan informatikai szolgáltatásra kötöttek volna szerződést, mely korábban ingyen állt a rendelkezésére.

"Az elmúlt öt év alatt a Magyar Állam 38,5 milliárd Ft-ot fizetett ki az eredetiségvizsgálatban korábban közreműködők számára. Ennek az összegnek jelentős része az új eljárásrenddel kiváltott, az öt technológiabirtokos monopóliumaként üzemeltetett régi informatikai alkalmazások fenntartására fordítódott" - írta a sajtóiroda.

Közlésük szerint a közbeszerzési eljárás minden szempontból szabályos volt, és a törvényi rendelkezéseknek megfelelően zajlott.

A KEK KH sajtóirodája tudatta: Ignácz István a személyét érintő megalapozatlan gyanúsítgatások miatt büntető és polgári peres eljárást kezdeményez.

Az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. 2009. december 31-én hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárás során nyert el nettó 4 milliárd 950 millió forintot a járművek eredetiségének hatósági megállapítását támogató központi informatikai rendszer módosítására és négyéves üzemeltetésére.

A korábban eredetiségvizsgálattal foglalkozó cégek szerint ezt az tette lehetővé, hogy a kormány 2009. december 22-én egyeztetések nélkül, egyoldalúan hozott rendeletben mondta fel a 2011 januárjáig szóló szerződésüket. Az érintett vállalkozások szerint a jogilag is megkérdőjelezhető döntés több ezer munkahelyet sodort veszélybe, ezért januárban petícióban követelték Bajnai Gordon miniszterelnöktől a rendelet visszavonását. A cégek emellett januárban feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés, gazdasági titok megsértése és hivatali visszaélés miatt. A Fővárosi Főügyészség ezt követően nyomozást rendelt el az ügyben, márciusban az Eclipse vezetőit őrizetbe vették.

A főügyészség szerint a zrt. vezetői és segítői fiktív számlákkal és pénzügyi műveletekkel 1,35 milliárd forint áfa- és 636 millió forint társaságiadó-fizetési kötelezettségük alól bújtak ki. Az Eclipse - a nyomozás adatai szerint - 2007 és 2009 között összesen 8,1 milliárd forint értékű állami megbízást nyert el titkos közbeszerzési pályázatokon.