Az internet szervesen életünk része lett mára, de általában mindenki saját anyanyelvén szereti leginkább a híreket, információkat olvasgatni. Az európaiak 90 százaléka, ha teheti, anyanyelvén böngészi a netet, de 55 százalékuk időnként átvált egy másik nyelvre is, ami többnyire az angol. A különböző országok netezői között azonban hatalmas különbségek lehetnek. Míg a görögök, szlovénok és máltaiak 90 százaléka netezik anyanyelvén kívüli nyelven is, ez az arány az íreknél és az angoloknál csak 10 százalék körül mozog.

Magyarország a sereghajtók közés tartozik, az angolokon és az íreken kívül csak a csehek és az olaszok használnak ritkábban idegen nyelvet is a netezésre. Az internetes nyelvváltás leggyakoribb (81 százalék) oka, hogy valamilyen információ nem érhető az adott netező anyanyelvén, de 62 százalék társasági oldalakon, 52 százalék pedig hivatásához kapcsolódó okokból is anyanyelvén kívüli nyelvet használ. Az online vásárlás a legkritikusabb terület nyelvhasználat szempontjából. Az európai netezőknek csak 18 százaléka vásárol olyan oldalakon, ahol nem használhatja anyanyelvét. Ez fontos jelzés a neten árukat és szolgáltatásokat kínálók részére.

A netezők túlnyomó többsége angolra vált át szívesen, de például a luxemburgiak a francia és a német nyelvet is jobban szeretik az angolnál, az angol anyanyelvű írek és angolok pedig leginkább a franciát választják második internetes nyelvként, ha nem is túl gyakran.

A netezők többsége (88 százalék) úgy gondolja, hogy az országa netes oldalainak alapvetően a nemzeti nyelvén kell lenniük, de alig valamival kevesebb százalékuk gondolja (81 százalék) azt, hogy azért jó, ha más nyelven is elérhetőek ezek az oldalak is - írja a nyest.hu.