Az anyag neve: szénszál. Huszadik századi karrierje az 1960-70-es években kezdett fellendülni, amikor az űrhajózásnál olyan anyagra volt szükség, amely megakadályozza, hogy a Föld légkörébe érkező űrhajók megsemmisüljenek a nagy hő hatására. Akkor kezdték kerámiával keverve alkalmazni a szénszálat. A 90-es években a sportkocsiknál, kivált a Forma 1-eseknél kapott nagy szerepet, és amikor a megújuló energiák iránti igény elvezetett a szélerőművekig, akkor találtak rá újabb felhasználási területére.

A régebbi szélkerekek lapátjai üvegszállal készültek, azoknál a legnagyobb hosszúság 40-45 méter volt. Ez sem csekélység, de a mai legmodernebb és legnagyobb szélerőművek 65 méteres lapátokkal 130 méteres átmérőjűek. Ilyeneket használnak nagy számban az Északi tengeren és Kaliforniában is, de terjedőben van Európa szárazföldi részein is.

Ezt a sajátos anyagot poliakrilnitril szálból állítják elő, meglehetősen bonyolult technológiával. Magyarországon az egykori Nyergesújfalui Viscosagyárban készítik, amely ma az amerikai tulajdonban van. 2004 és 2008 között megduplázódott ugyan a hazai termelés, de az szinte mind exportra került, mert a szénszálak 95 százalékát a szélkerekek lapátjaihoz használják - s ebből ma Magyarországon nemigen van saját gyártás.

Tessék választani! Hagyományos reaktorok és szélerőmű az észak-angliai Sheffield mellett