Medvedev a cirill domain nevek élharcosa

Kedden került forgalomba az első cirill betűs domain név annak a folyamatnak a lépéseként, amellyel a webcímek kiadásával foglalkozó szervezet (ICANN) a nem latin betűs címek körét igyekszik bővíteni.

Nem alkalmazzák az angol diplomásokat

A nemzetközi cégek kerülik az angliai diplomások alkalmazását, mivel azok nem beszélnek idegen nyelveket.

Az internettől függ a kis finnugor nyelvek jövője

Mivel ma az internet jelenti a legnagyobb szabadon elérhető információforrást, fontos, hogy ez az információhalmaz a kis nyelveken is minél hamarabb elérhető legyen.

Winnetou nyelve is kihalhat

Az európai hódítás kezdetén csaknem 300 indián nyelv létezett Észak-Amerikában, amiből 175 még ma is él, de nagyon sok közülük erősen veszélyeztetettnek számít – írja a Philadelphia Inquirer.

Nem hisznek a 2012-es világvégében a maják

A 2012-vel kapcsolatos világvége elméletek igen népszerűek a nyugati világban, ám a maják, akiktől az évszámhoz kötődő eredeti rossz ómen származik, egyáltalán nem hisznek egy eljövendő katasztrófában.

 

Melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse?

Vajon melyik nyelvnek van a legnagyobb szókincse? Erre a kérdésre valószínűleg a legtöbb hazafi egyből a saját nyelvét említené válaszként. Pedig a megoldás közel sem ilyen egyszerű...

Az Economist blogján Samuel Johnson szótárszerkesztő foglalja össze gondolatait a legnagyobb szókincsű nyelvről.

Johnson azzal az eredeti kérdéshez hasonlóan egyszerűnek tűnő másik kérdéssel kezdi fejtegetését, hogy hogyan is definiáljuk magát a szó fogalmát. Szerkezetüktől függően ugyanis a különböző nyelvek igen eltérően értelmezhetik azt, hogy mit tekintenek szónak. És ezek között a definíciók között koránt sincs konszenzus. A német nyelvben például igen könnyű összetett szavakat képezni, ha tehát a szóra mint egybeírt betűk csoportjára gondolunk, megállapíthatjuk: a német nyelv szavai a végtelenhez közelítenek, legalábbis matematikai szempontból. Ez több más nyelvre is igaz. Az összetett szavakat azonban mégsem hagyhatjuk ki szempontként csak azért, mert a legtöbb nyelv szókincsének az összetett szavak is szerves részét képezik.

Ha pedig úgy gondolunk a szókincsre mint egy nyelv szótárában szereplő szavak számára, akkor sem kerülünk közelebb a megoldáshoz, mert a különböző nyelvek eltérő rendszerezési elvre épülnek pontosan a fent tárgyalt okból. A német nyelv példájára visszatérve: nem lenne lehetséges egy végtelen nagy szótár elkészítése, főleg mivel az összetett szavak jelentését jó hatékonysággal ki lehet következtetni az alapszavakból.

Arra is érdemes kitérni, hogy a ragozó nyelvekben a ragozott formákat szintén nem szokták felsorolni e nyelvek szótáraiban. Az eszkimó nyelvekben pedig a nyelv rendkívül összetett, poliszintetikus ragozása miatt egy-egy „szó" egy teljes mondatnak is megfelelhet, magába építve az alanyt, az állítmányt és a tárgyat is. Ezért van annyi „szavuk" a hóra például.

Ha viszont a szótövekkel próbálnánk mérni a szókincset, akkor sem jutunk előrébb. A szótövek definíciója is nyelvektől függően más és más logikát kíván, ha igazságosan akarjuk összehasonlítani őket.

A kérdés tehát valójában nem igazán megválaszolható, ha bármilyen objektív elvárást kitűzünk magunk elé. Ez Johnson válasza, és azt is hozzáteszi, hogy minden más válasz óhatatlanul is nyelvi soviniszta felhangba burkolja magát. De az is tény, hogy a legnagyobb angol szótárak valóban nagyon sok szót tartalmaznak, mert az angol a más nyelvekből egyik legszabadabban kölcsönző nyelv. De persze máris kérdezhetnénk, hogy a kölcsönzött szavakat melyik nyelv szókincséhez is kell számítani - írja a nyest.hu.

 

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.