Drogos csecsemők?
A helyi gyerekvédelmi szakemberek attól tartanak, hogy Erzsébetet „belőtt” állapotban éri a szülés és így nem fog tudni segítséget kérni. Az a lehetőség azonban szóba sem jöhet, hogy feljelentsék illegális szerhasználatért és így kerülne be az ellátórendszerbe. Véleményük szerint ez a megoldás etikailag nem vállalható. A hazai börtönökben ugyanis nem elérhető a metadon kezelés, így az asszonynál komoly megvonási tünetek jelentkezhetnének, amire nem biztos hogy a börtönorvos fel van készülve.
Mi lesz Erzsébet és gyermeke sorsa? Senki sem tudja. Most úgy tűnik, a baba a kórházból a nagymamához kerül - ha vállalja -, vagy nevelőszülőkhöz.
A Hepatitis C az igazi veszély
Évente körülbelül 150-200 gyerek születik kábítószerfüggő anyától, ám a magas látencia miatt a probléma valós súlyát csak becsülni lehet. Eddigi kutatási eredmények szerint az illegális drogok közül csak a kokain okoz károsodást a babánál. Egyes kutatók szerint azonban a marihuána a későbbiekben tanulási és viselkedési zavarokat okozhat, a kérdésben azonban nincs egységes álláspont.
- Nem a heroin a fő veszélyforrás, sokkal inkább a Hepatitis C fertőzés, a spontán vetélés és a koraszülés lehetősége – mondja Dr. Csorba József pszichiáter-addiktológus. A baba ugyan nem lesz drogfüggő, ám olyan komoly elvonási tünetek gyötörhetik, mint például a hasmenés vagy epileptikus görcsök.
- A koraszülés nem annyira jellemző, annál gyakoribbak viszont a központi idegrendszer sérülései – mondja Dr. Nobilis András, a II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika neonatológusa. Az orvos az első trimeszterben történő drogfogyasztást találja a legveszélyesebbnek, ezután már viszonylag kicsi a szervi károsodás veszélye. Mivel azonban a kábítószerek a menstruációs ciklusra is hatással vannak, a terhesség korai tünetei ráadásul összetéveszthetőek a megvonási tünetekkel, gyakran ki sem derül, mikor esett teherbe az édesanya.
Mivel a nőgyógyászok nagy része nincs felkészülve a drogfogyasztó kismamák terhesgondozására, így ők általában újszülött intenzív ellátást is nyújtó centrumokba kerülnek. Az esetek többségében a fő kérdés az: mi történik a csecsemővel a szülés után?
Mi lesz a gyerekkel?
A szakembereknek elvileg a családban tartás lenne kötelessége, és a rossz szociális helyzet nem lehet indok a gyermek elvételére – bár erre jócskán akad példa. Az esetek többségében a kórház jelzi a gyermekjóléti szolgálat felé az esetleges veszélyeztetettséget, ők felmérik a körülményeket, majd ez alapján döntenek arról, hogy a baba hazakerülhet-e, vagy ideiglenesen máshol helyezik el.
A II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikára körülbelül kéthavonta kerül be drogfogyasztó anya és babája. Nobilis doktor szerint, ha felmerül a drogfüggőség gyanúja, akkor a közelükben található Pszichiátriai Klinikától kérnek segítséget. Ma ugyanis nincs olyan intézmény Magyarországon, ahol droghasználó anyát fogadnának a gyermekével együtt.
Azt hihetnénk, hogy a kábítószer-használó – ezen belül is az úgynevezett kemény drogokat fogyasztó - anyák gyermekei vannak a legnagyobb veszélyben, pedig az alkoholproblémákkal küszködők sokkal többen vannak. Szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ezek a gyermekek jóval nagyobb kockázatnak, károsodásnak vannak kitéve. Gyakran csökkent az intelligenciájuk, speciális arcformájuk van, lassabban növekednek, hiperaktívak, vagy éppen tanulási zavarokkal küszködnek.
Józan Babák csoportja
2006-óta működik egy olyan anonim közösség, amely a terhesség alatt legális vagy illegális szert használó anyáknak nyújt segítséget. A Józan Babák önsegítő csoportja abszolút hiánypótló, hiszen a szerhasználó anyák rendszerint sehova sem tudnak fordulni a problémáikkal. Az érintettek arról számolnak be, hogy lekezelően bánnak velük, tanácsot viszont nem kapnak, hová fordulhatnának. A „tanácsadás” rendszerint annyiban merül ki: „Vetesse el a babát, abból baj nem lehet”.
A Józan Babák csoportja és a Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány szakmai stábja információval és kapcsolatok szervezésével próbálja segíteni a szerhasználó kismamákat az egészségügyi ellátórendszerbe. Az Erzsébethez hasonló, heroinfüggő kismamáknak például nem kell kivárniuk a több hónapos várólistát, hiszen a krízishelyzetre való tekintettel azonnal részt vehetnek metadon-kezelésen. Az opiátot helyettesítő anyag speciális centrumokban érhető csak el, mindössze nyolc helyen az országban. Így vannak olyan vakfoltok az országban, ahol egyáltalán nem elérhető a kezelés, ilyen például Győr és Sopron környéke. Az amúgy hézagos ellátási rendszer kiépítését pedig csak nehezítik a finanszírozási problémák.
Jelenleg körülbelül 750 ember vesz részt fenntartó metadon kezelésen, de a gyógyszerre várók száma ennek többszöröse.
Megoldás a kényszergyógykezelés?
A főváros XI. kerületében működő gyermekjóléti szolgálat tanácskozásán nemrégiben azt kezdeményezték, hogy az Erzsébethez hasonló, kábítószerfüggő anyák esetén lehetőség legyen kényszergyógykezelés bevezetésére, valamint úgynevezett méhgondnok kirendelésére. Véleményük szerint ha a gyermekét váró édesanya súlyosan veszélyezteti a még meg nem született gyermeke életét, szükséges lenne úgynevezett méhmagzat gondnok kirendelésére. A szakemberek véleménye azonban nem egységes a kérdésben.
- Nem jelent megoldást a kényszergyógykezelés, hisz alacsony hatékonyságú és magas a visszaesők száma, ráadásul nem az alapproblémára fókuszál – mondja Oberth József, a MEJOK elnöke. Félő, hogy a kényszergyógykezelés bevezetése még inkább elriasztaná a terhesgondozástól vagy egyéb szolgáltatásoktól az amúgy is rossz tapasztalatokkal rendelkező szerhasználó kismamákat. Így csak még inkább elkerülnék a „hivatalos” kapcsolatokat. A kényszergyógykezelés bevezetése tehát azzal a veszéllyel járhat, hogy a rászorulók még kevesebb eséllyel kérnének és kapnának segítséget. A szakember szerint így annak kilátásba helyezése inkább kontraproduktív lépés lenne.