A vita résztvevőit arra kértük, hogy az alábbi kérdésekre válaszoljanak:

1. Lenyúlták-e a baloldali pártok az Európai Szociális Fórumot?
2. Van-e, és ha igen, miért van kiábrándultság az európai alternatív globalizációs mozgalomban?
3. Volt-e értelme Athénban az Európai Szociális Fórumnak?
4. És mi van itthon? Mi van a Magyar Szociális Fórummal?
5. Miért nem állnak szóban egymással a különböző civil áramlatok?
6. Mintha a zöldek és a baloldali civilek nem működnének együtt, vagy ez csak a látszat?

Az első vitacikket Benyik Mátyás, az ATTAC Magyarország elnöke írta, a másodikat pedig Tracey Wheatley, a Védegylet munkatársa, a harmadikat pedig Gold J. Márton, a Civil Parlament elnöke.

A NOL-fórumon elindítottunk egy topikot a témáról.

Simó Endre, a „Magyar Szociális Fórum Koordinációs Munkabizottsága” vezetőjének válaszai fenti kérdésekre:

1. Szerte a világon a szociális fórumok kezdeményezői és alapítói haladó demokratikus és baloldali erőkből kerültek ki. Együtt hozták létre a fórumokat. A Szociális Világfórum brazil földfoglaló mozgalmak, a Felszabadítási Teológia nyomdokait követő brazil püspökök és papok, szerzetesek, teológusok, továbbá a francia Attac és számos dél-amerikai baloldali áramlat összefogásából született meg. A Szociális Világfórum Nemzetközi Tanácsának mindmáig egyik legbefolyásosabb tényezője a Szentszékhez szoros szálakkal kötődő Nemzetközi Caritas. De a folyamat részesének tekinti magát a Szocialista Internacionálé is, együtt a kommunistákkal. Az ideológiai sokféleség az Európai Szociális Fórumban is megmutatkozik. Részt vesz benne a Caritas Secours Catholique, a CRID, a No Vox, az Európai Emberjogi Liga, a Legambiente, és több más olyan szervezet, amely baloldalinak ugyan nem vallja magát, a szociális jogokért, a békéért azonban rendszeresen és igen aktívan fellép a baloldallal közösen. A Magyar Szociális Fórum Koordinációs Munkabizottságában is sokféle világnézetű ember dolgozik együtt. Vélhetően különböző pártokra is szavaznak. Sohasem kérdeztük tőlük, hogy kire. Még csak azt sem kérdeztük, hogy honnan jönnek. Csupán azt kérdeztük egymástól, merre mész, hátha együtt mehetnénk tovább. Így jutottunk közös nevezőre a Porto Alegre-i Elvi Chartában és a Magyar Szociális Fórum Chartájában megfogalmazott célok alapján. Ha „lenyúltuk” volna egymást, bizonyára nem tudtunk volna együttműködni. Szerintem a probléma nem a „lenyúlásban” keresendő, hanem a társadalmi célban. Akadnak ugyanis sorainkban olyan személyek és szervezetek, akik és amelyek többé-kevésbé elégedettek a létező valósággal, és nem akarnak változtatni a fennálló társadalmi viszonyokon, meghaladni a tőke nemzetközi uralmát. Mások ezzel szemben úgy akarnak forradalmat vívni a tőke ellen, hogy közben elutasítják részvételüket a mindennapos társadalmi küzdelmekben, a szövetségépítést az adott feltételek között, és tagadják a kivívott polgári demokratikus szabadságjogok jelentőségét és értékét. Végül vannak olyanok, akik - hűen a Charta szelleméhez - az ember és a természet kizsákmányolásától mentes új társadalmat akarnak építeni a demokrácia kiszélesítésével, a társadalmi és emberi szabadságjogok kiterjesztésével. Én ez utóbbi vonulathoz sorolom magamat. Elutasítom mind az opportunizmust, mind a szektásságot, és azt ajánlom a Magyar Szociális Fórum követendő útjának, hogy a lehető legszélesebb társadalmi összefogással keresse a közös jövőt.

2. Kiábrándultságot elsősorban azok részéről tapasztalok, akik nem azért jöttek közénk, hogy a neoliberális kapitalizmus meghaladásán fáradozzanak másokkal közösen, hanem azért, hogy rákényszerítsék akaratukat másokra. Szektásságuk, demokratikus beállítottságuk hiánya megakadályozza őket az együtt gondolkodásban és cselekvésben másokkal. Csak úgy tudnak létezni, ha diktálhatnak. Életük értelme a hatalom. Kizárólag eszközt látnak a szociális mozgalomban (idehaza és európai szinten egyaránt) önös hatalmi céljaik megvalósításához. Kiábrándulásuk legfőbb okát abban látom, hogy a mozgalom idehaza és európai szinten egyaránt fityiszt mutatott nekik, és közölte velük, hogy a jövő nem a múltban keresendő.

3. Sikeresnek tartom az athéni Európai Szociális Fórumot, mert először sikerült komoly, elmélyült vitát folytatni a Népek Szociális Európájának tervéről. Tíz magyar előadóval vette ki részét a Magyar Szociális Fórum kmb ebből az építő vitából: Dr. Jánosi Gábor, a Hosszú távú Egészségvédelmi Program Egyesület képviseletében a részvételi demokráciára épülő egészségügyi modellt mutatott be. Várhalmi Miklós biztonságpolitikai szakértőnk a Szociális Európa leendő kollektív biztonsági rendszeréről tartott előadást. Gajda Imre, a Létforrás Ifjúságvédelmi Alapítvány társelnöke a kilakoltatásokról és a szegénység alakulásáról tartott előadásokat és kínált alternatívát. Szilágyi Jánosné, a Társadalmi Demokráciáért Mozgalom képviseletében arról szólt, hogyan érvényesülnek a nők jogai Közép- és Kelet-Európában. Dr. Czuglerné, dr. Ivány Judit, a Munkástanácsok Országos Szövetségének képviseletében arról tartott előadást, hogy szakszervezete milyennek képzeli el a tervezett Szociális Európát. Dr. Sipos József, a Magyar Szocialista Párt Társadalompolitikai Tagozatának ügyvivője a Közép- és Kelet-Európában élő nemzetiségi kisebbségek jogairól szólt az államiságot nélkülöző nemzetek önrendelkezéséről, és a kisebbségi jogokról rendezett szemináriumon. Fekete Béla, a Társadalmi Demokráciáért Mozgalom részéről a tervezett Szociális Európa energiaforrásait vázolta fel. Gold József Márton, a Civil Parlament elnöke az Európai Unió demokratikus újjászervezéséről beszélt az „Újragondolni Európát!” c. szeminárium keretében. Volentics Vera, a Hosszú távú Egészségvédő Program Egyesület elnöke a nők elleni erőszakkal foglalkozó szemináriumon összegezte a magyar tapasztalatokat. Simó Endre, a Létminimum Alatt Élők Társaságának szóvivője a kelet-európai szegénységről tartott előadást, a Charta csoportban ismertette a magyar javaslatokat a Népek tervezett Szociális Európájáról, továbbá arról, hogyan viszonyul az MSZF KMB a háborúhoz és a terrorizmushoz.

Az MSZF KMB egyetért a mozgalmak zárónyilatkozatával, mert megfogalmazza céljainkat, alternatíváinkat a háborúkkal, a neoliberalizmussal és a rasszizmussal szemben, és további harcra ösztönöz. Nagyszerűnek tartottuk a május 6-i athéni békés felvonulást is, noha a Black Block megzavarta. Az MSZF KMB a leghatározottabban elhatárolja magát a szélsőségesektől. Álláspontunk szerint a Black Blocknak semmi köze sincs azokhoz a társadalmi és emberi értékekhez, amelyeket mi a magunkénak vallunk. Az MSZF KMB-ben együttműködő szervezetek elhatározták, hogy igyekeznek közvetlenül bekapcsolódni az európai hálók munkájába, és két fórum között is egyeztető tanácskozásokat javasolnak a közös célokról, a feladatok pontosításáról az eredményes harc érdekében.

4. A Magyar Szociális Fórumban munka folyik. Koordinációs Munkabizottságunk – mint maga a fórum is – nyitott minden szervezet előtt, amely képviseltetni akarja magát benne, egyenjogúan. Befogadunk mindenkit, aki nem tanúsít kirekesztő magatartást másokkal szemben, és a magáénak vallja a Világfórum Elvi Chartájában és a MSZF Chartájában rögzített célokat. Demokratikus összefogással értük el valamennyi sikerünket. Az a társadalom, amelyikre mi törekszünk békében, demokráciában és szabadságban kívánja érvényre juttatni az emberi és a szociális jogokat.

5. Mi szóba állunk másokkal: az MSZF kmb tanácskozásain és rendezvényein rendszeresen jelen vannak olyan szervezetektől is, amelyek vezetőinek egy része kirekesztő magatartást tanúsít velünk szemben (pl. Attac) ideológiai, politikai, vagy személyes okokból. Többükkel együtt voltunk Athénban is. A magunk részéről nem viszonoztuk azt a magatartást, amit mások megengedtek maguknak: kisajátítva béketüntetést, kirekesztve másokat szolidaritási nyilatkozatok, felhívások aláírásából, sőt, koncepciós pert indítva mások ellen, és írásos dokumentumba foglalva mások kirekesztését. Nem tűrjük az aljasságot, visszautasítjuk a cél szentesíti az eszközt felfogást! A Magyar Szociális Fórum nem önmagáért való, hanem mindazoké, akik cselekedni akarnak a neoliberális kapitalizmus meghaladásáért, az elnyomás és az imperializmusok ellen, egy emberibb világért (Elvi Charta). Aki ezt a célt komolyan veszi, nem teheti, hogy ne keresse mások kezét!

6. Baloldaliak és zöldek európai szinten jól együtt dolgoznak. Athénban jelen volt az Európai Parlament Baloldali és Északi Zöld frakciójának több képviselője is. Ami a hazai valóságot illeti, az MSZF kmb-ben zöld szervezetek, alternatív energetikai szakemberek is dolgoznak. A még szélesebb együttműködés érdekében szeretném felhívni néhány zöld szervezet és zöld személy figyelmét arra, hogy a Porto Alegre-i Elvi Charta nem csak a természet kizsákmányolását utasítja el, hanem az emberét is!