A Fidesz-frakció január elején, évadnyitó ülésén dönthet a harmadik rezsicsökkentés köréről és mértékéről – ezt Rogán Antal Fidesz-frakció vezető mondta a Hír TV P8 című műsorában szombat este. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken jelentette be, hogy a Fidesz harmadik rezsicsökkentést is tervez, és azon már dolgozik a frakcióvezető. Rogán ma tájékoztatja a frakciót a harmadik lépésről, és a pontos számok kialakítása végett létrehoznak egy munkacsoportot is, amelyet ő vezet, tagja lesz Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára és Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős képviselője.

A munkacsoport ülésére meghívják Dorkota Lajost, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökét – ex-Fidesz-képviselőt – is, mert vannak kérdéseik a számokat illetően. A harmadik rezsicsökkentés időpontjára, tartalmára, mértékére, módjára az erre alakult munkacsoport „nagyon belátható időn belül” javaslatot tesz – jelentette be Fónagy János. Vasárnapi sajtótájékoztatóján arról beszélt: az elsődleges szempont továbbra is az áram és a gáz árának csökkentése. Ismereteink szerint az újabb lépés bizonyosan a jövő évi választások előtt várható, mégpedig a Fidesz logikája szerint a most érvényes energiatarifákra vetítve 12,5 százalékkal.

Fónagy János kérdésünkre leszögezte: nem tud olyan kormányzati álláspontváltozásról, mely szerint szociális helyzet alapján terveznének különbséget tenni az árcsökkentés mértékében. Szerinte nem végrehajtható „pár ezer fürdőmedence” nyilvántartása vagy azok kiszűrése, akik nagyobb fogyasztásuk ellenére nem módosak. (A GKI korábbi kimutatása szerint a legtöbbet fogyasztó 10 százalékhoz jut a rezsicsökkentés nyereségének 30 százaléka.) Rogán Antal és Fónagy János is arról beszélt: a kormányzat szeretné elérni, hogy a magyar háztartások rezsiköltségei ne haladják meg az EU-átlagot.

Felvetésünkre, miszerint az Eurostat adatai alapján a hazai lakossági áram- és gázárak már ma jóval alacsonyabbak az uniós átlagnál, Fónagy a sajtótájékoztatón úgy pontosított, a fizetésekhez képest kialakított rangsort vennék alapul. Megjegyzésünkre, hogy ugyanezen Eurostat-jelentés szerint a fizetésekhez viszonyított magyar áramárak 2013 első fél évében szintén elérték az uniós átlagot, a gázdíjfizetés pedig a vizsgált 25 tagállam közül a magyar lakosság számára a 6. legkönnyebb, leszögezte: ők máshogy tudják, szerintük a fizetésekhez viszonyított rezsiköltségek még mindig az uniós átlag felett állnak.

Fónagy János emlékeztetett, a közműcégek számára „no-profit” működést engedélyeznének. Ennek tartalma nem azonos a nem nyereségelvű szervezetek hagyományos "nonprofit" megjelölésével, de még keresik rá a pontosabb kifejezést. A no-profit az államtitkár tolmácsolásában azt jelenti, hogy e cégek nyereségüket immáron kizárólag a fejlesztésekre fordíthatnák, abból a jövőben „nem vihetnének ki az ágazatból, még kevésbé az országból”. Ez immáron egyértelműen osztaléktilalomra utal, ami korábbi információink szerint ellentmondhat nemzetközi, illetve uniós befektetővédelmi egyezményeknek. Ez akár egy a magyar állam ellen indított nemzetközi per alapjául is szolgálhat.

Az államtitkár ismét reményét fejezte ki, hogy az állam rövid időn belül minél több privatizált energiavállalatot visszavásárolhat. A szombat esti műsorban egyébként ugyanerre utalt Rogán Antal is. Egy kérdésre válaszolva a frakcióvezető azt mondta: a mai ellenzék helyében ő is félne attól, hogy kivonulnak a nagy energiaszolgáltatók. Akikkel ők annak idején megegyeztek, ki tudja, miben, akiknek megígérték, hogy profitot fognak termelni a villamosenergia- és gázszolgáltatásban. Most az a „deal” nyilvánvalóan fel lett mondva. – És miért ördögtől való az, hogy az alapvető szolgáltatási ágazatokban Magyarországon esetleg magyarországi dominancia van? – reagált Rogán Antal.