Sikerül-e hatékonyabban elkölteni az uniós kohéziós (felzárkóztatást szolgáló) pénzeket, amelyek a teljes EU-büdzsé csaknem harmadát teszik ki? A szakértők szerint mindez csak a gyakorlatban derül majd ki, mindenesetre, a napokban az Európai Parlament által is elfogadott jogszabálycsomagtól ezt várják a brüsszeli döntéshozók. – Új megközelítés van, eredményorientáltabb lesz a rendszer – mondta lapunknak egy az új jogszabályt jól ismerő brüsszeli forrás. Az egyszerűsített elszámolást, a szigorúbb feltételeket és a tagállamokra háruló nagyobb felelősséget emelik ki szakértők a jogszabálycsomagból.

A tagállamoknak ugyanis mostantól nemcsak általános célokat, hanem konkrét eredményeket kell kitűzniük maguk elé, amelyeket elvileg az Európai Bizottság számon kérhet. A bizottság tizenegy tematikus célt határozott meg, amelyek közül az országok választhatnak, mint például innováció, vállalkozásfejlesztés. Ezen belül a tagállamnak kell közölnie, mi az a konkrét cél, amelyhez az uniós forrásokat hozzárendeli. Ehhez úgynevezett eredményindikátorokat is ki kell dolgozni, melyekkel mérhető lesz a cél elérése. – Eddig általánosságban fogalmazták meg a prioritásokat, de a kisvállalkozások ösztönzése például nem konkrét, mérhető cél – mondja brüsszeli forrásunk.

Lehet például egy kormány célja a falvakon keresztülmenő forgalom csökkentése, ezt elkerülő utak építésével oldhatják meg. Az eredményesség mérésére a tagállamnak kell kitalálnia egy indikátort, például, hogy mennyivel lett kevesebb a baleset az adott területen. Emellett a bizottság kidolgozott egységesített indikátorokat is. Az egységesítéssel a bizottságnak az a célja, hogy jobban ki tudja mutatni a kohéziós, regionális politika hatékonyságát európai szinten is.

– Ez Magyarország érdeke is – emlékeztet a szakértő.

Mindennek oka, hogy a nettó befizető tagországok rendszeresen megkérdőjelezik a kohéziós források hasznosulását. A bizottságnál azt is remélik, hogy ebben az új megközelítésben elkerülhető lesz a pénzek elaprózódása. 2017-ben, a hétéves uniós költségvetési időszak felénél pedig a tagállamoknak felül kell vizsgálni a célokat és teljesülésüket.

A tagállamok stratégiai keretdokumentumot, úgynevezett partnerségi megállapodást kötnek a bizottsággal a prioritásokról. Magyarország informálisan már elkezdte ennek tárgyalását a bizottsággal, Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának vezetésével. A tervek szerint december második felében – az uniós jogszabály kihirdetése után – Magyarország be is nyújtja a bizottsághoz a dokumentumot. A konkrét célokat azonban az operatív programokban kell megjelölni, ezekben Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár vezeti az egyeztetéseket. Brüsszeli források szerint az informális megbeszélések jól haladnak.

A bizottság szankcionálhat is, ha a konkrét célokat nem sikerül elérni, s ez jó ösztönző is lehet, noha csak a legkirívóbb esetekben büntetnek majd. Ha a teljesítés jelentős mértékben eltér az eredeti tervtől, a bizottságnak lehetősége lesz a pénzek egy részét visszatartani. Ösztönző lehet a teljesítménytartalék is: minden éves allokációból hat százalékot visszatart az EU, amely a programok felülvizsgálata után szabadul fel. Rendkívül vitatott újdonsága a jogszabálycsomagnak a makrogazdasági feltételek teljesülése, melynek lényege, hogy bizonyos makrogazdasági előfeltételeknek való meg nem felelés esetén felzárkóztatási forrásokat zárolhatnak.