Nem kell külön egyezség
− Miért döntöttek úgy, hogy a magyarországi érdekeltségüknél fejlesztenek?
− Bük az egyik legjobb állateledelgyárunk, remek csapattal, és logisztikailag is igen jó helyen van, közel Németországhoz, Csehországhoz.
− A Bükön termelt állateledel mekkora része megy exportra és mennyi jut a belső piacra?
− Az itteni termékek nagy többsége, kilencven százaléka exportra megy. Természetesen a belső piac is igen fontos számunkra, azonban Bük elsősorban egy regionális központ, ahonnan Közép- és Kelet-Európát is ellátjuk.
− A krízis évei alatt sem csökkentek az élelmiszereladásaik. Ezt mivel magyarázza?
− Az élelmiszerszektort tapasztalataink szerint nem érintette olyan erősen a krízis, mint mást területet. Az emberek inkább az új bevásárlásaikat napolták el, későbbre tolták az új autó vagy a televízió megvásárlását. Az állateledelek pedig az utóbbi években egyre nagyobb tételt képviselnek a családi büdzsében.
− Hogy látják, melyik ország piaca a leghangsúlyosabb, és mely piacok jelentősége esett vissza az utóbbi években?
− Az állateledel kategóriában Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország a legnagyobb piacunk, de most növekvő keresletet érzékelünk Kelet-Közép-Európában is.
− A nehéz helyzetben lévő déli uniós országokban mi a helyzet?
− Az világosan látható, hogy ebben a régióban az üzletmenet már nem olyan dinamikus, mint korábban. Nyugat-Európa, vagy az önök térsége most jobb lehetőségeket kínál.
− Magyarországon van még három másik gyáruk is, Szerencsen, Diósgyőrben és Kékkúton. Ezeknél is terveznek bővítést?
− A bükihez hasonló beruházásunk rövid távon nincs napirenden, ám folyamatosan gondolkodunk új fejlesztéseken. Jó lehetőségeket látunk a kávé, vagy az üreges csokoládéfigurák piacán. A diósgyőri gyárunk igen jó eredményeket produkál, az Egyesült Királyságba is exportáljuk az itt gyártott üreges csokoládéfigurákat. Nagyon is lehetséges, hogy a folyamatos növekedésnek köszönhetően idővel ott is befektetünk majd.
− Az utóbbi időszakban az üzleti sajtó gyakran volt hangos a magyar kormány döntéseitől. Milyen kép él Magyarországról manapság befektetői körökben?
− Őszintén szólva, az utóbbi időben már jóval kevesebbet foglalkoznak Magyarországgal, sokkal inkább Dél-Európával. Én személy szerint úgy látom, hogy Magyarország sokkal jobb helyzetben van, mint például a déli államok, és látjuk a fejlődést is az országukban. Mi, mint befektetők hosszú távú folyamatokat figyelünk, és meggyőződésünk, hogy közép- és hosszú távon a magyar gazdaság megerősödve fog kikerülni a krízisből.
− Konkrétan miben látja a fejlődést Magyarországon?
− A magyar piac ma már sokkal stabilabb, a forint is erősödik, és úgy hisszük, hogy az utóbbi évek gazdasági problémái után jövőre már piacbővülés is bekövetkezhet. Az ország jó pár gazdasági mutatója zöldre váltott. Reméljük, hogy ez egy trendforduló kezdete.
− Ezt a stabilitást a kormány felől is érzékelik? A kollégáival beszélgetve gyakran visszatérő panasz, hogy nem tudnak lépést tartani a kabinet diktálta jogszabályváltozásokkal. A chipsadó bevezetése a Nestlét is érinthette.
− Nézze, ez szerintem nem magyar specialitás. Európa-szerte hasonló drasztikus módon próbálták kezelni a válságot a kormányok, azaz megszorító intézkedéseket hoztak, vagy változtattak bizonyos gazdasági keretfeltételeken. Úgy gondolom, hogy itt egy nagyon jó csapatunk, jó gyáraink és hosszú távú stratégiánk van, szóval tudtunk alkalmazkodni. Ismétlem: hosszú távon mi lehetőséget látunk Magyarországban, így folyamatosan befektetéseket tervezünk.
− Az interjú rögzítése előtt találkozott Orbán Viktorral. Miről volt szó, ha nem titok?
− Az üzletről, a hosszú távú elkötelezettségünkről beszéltünk, hiszen a rendszerváltás óta jelen vagyunk az országban. A Nestlé egyszerre globális és helyi cég: a márka természetesen globális, ám az itteni leányvállat dolgozói 99 százalékban magyarok, beszállítóink is túlnyomórészt ide tartoznak.
− A kormány együttműködési szerződést kötött a Coca-Colával. Voltak rá célzások, hogy hasonló megállapodásokat terveznek más multival is. Talán erről is tárgyaltak?
− Orbán Viktor jelenléte a bokrétaavató ünnepségen egy igen jó jel, hogy a magyar kormány támogatja a beruházásainkat. Nem tartom szükségesnek, hogy erről külön megegyezést írjunk alá. Egyébként nyugodtan mondhatom, hogy jó a kapcsolatunk a mindenkori kormánnyal: három évig itt éltem, 2003 és 2006 között vezettem a Nestlé Hungária Kft.-t.
− Akkor most módjában áll összehasonlítani a korábbi és a mostani állapotokat. Amikor hazatér, és valaki megkérdi, hogy 2006 óta mi változott az országban, akkor mit mond?
− Azt, hogy a krízis ellenére is fejlődik az ország. Talán az itt élők ezt nem mindig veszik észre, de én azóta is minden évben visszatérek ide, és ezt tapasztalom.
− Az világos, hogy a szárazság drágítja a termékeket, de mi alakítja még az árakat?
− A napi fogyasztási cikkek ára történelmi magasságokba szökött, de ennek talán az is oka lehetett, hogy korábban alulértékeltek voltak az élelmiszerek, ami a mezőgazdaság számára is komoly problémát jelentett. A népességrobbanás és a fejlődő piacok erősödése is növeli az élelmiszerek iránti keresletet.
− Hogy befolyásolja az élelmiszerpiacot a bioüzemanyag felfutása?
− Ezt rendkívül kritikusan szemlélem. Élelmiszert üzemanyagnak használni két okból sem lenne szabad: nem bizonyított, hogy a bioüzemanyagok hozzájárulnak a fenntarthatósághoz, másfelől az nonszensz, hogy miközben egymilliárd ember éhezik a világban, addig az élelmiszerből üzemanyag készüljön, a kormányok támogatásával.
− És hogy fest az élelmiszer-ellátás jövője?
− Jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a mezőgazdaságra, mivel 2050-től már 70 százalékkal több élelmiszert kell előállítanunk globálisan. Ebben Európa komoly szerepet játszhat, miután itt a föld- és a vízbázis is adott. Azonban a jelenlegi EU-s agrárpolitika sokkal inkább egyfajta védekezésre van berendezkedve, nem pedig arra, hogy Európa a világ egyik fő élelmiszer-exportőre lehessen. A mezőgazdasági fejlesztéseket szem előtt tartó, offenzív gazdaságpolitikára van szükség.
− Mondana rá példát, mit ért az offenzív gazdaságpolitika alatt?
− Például itt van a cukorkvóta kérdése.
−...amiről Magyarországon is sok szépet tudnának mesélni.
− Igen, például ennek köszönhető, hogy ma Magyarországon drágább a cukor, mint Nyugat-Európában. Európában 30 százalékos hiány van cukorból a kvótarendszer miatt. Progresszíven kellene kezelni a kvótákat, azaz állandóan meg kellene bizonyosodni arról, hogy egyensúlyban van a kínálat és a kereslet. Évtizedekkel ezelőtt problémát jelentett Európa számára a túltermelés, azonban ez mára már egy cseppet sem igaz. Felül kellene vizsgálni a mezőgazdasági szabályozás rendszerét. A világ többi részén egyre több élelmiszerre van szükség, és például Magyarország kiválóan alkalmas lenne arra, hogy élelmiszer-exportőrként az ellátásban részt vegyen. Egy sokkal versenyképesebb – zöldebb és innovatívabb – Európára van szükség.
− Akkor 2011-ben miért Kínában vásároltak be? A Hsu-fu-Csit vették meg, a sajtóhírek szerint 1,7 milliárd dollárért.
− A Nestlé alapvetően európai cég, európai hagyományokkal. A legsikeresebb márkáink Európához kötődnek, és az eladásunk nagy része innen származik. Emellett természetesen figyelembe kell vennünk a felemelkedő piacok jelentőségét, mivel a világ lakosságának 80 százaléka ott él. Kínában, de Indiában, Latin-Amerikában és Afrikában is befektetünk – nemrégiben nyitottunk néhány új gyárat az afrikai kontinensen –, de ez nem jelenti azt, hogy leállnának az európai fejlesztéseink. Éppen ellenkezőleg, továbbra is befektetünk Európában, és hiszünk Európa jövőjében.
