Jótündérek vagy ingyenmunkások?
Leginkább a középosztálybeli, magasabb iskolai végzettségű középkorúakat vonzza a jellemzően heti néhány órában vállalt önkéntes munka, amiben ők a mókuskerékből való kiszakadás, az elmagányosodás elleni küzdelem, és nem utolsósorban a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét látják. Egyre kevesebben tartják csodabogaraknak az önkénteseket, a jó ügy érdekében végzett munka megítélése ugyanis sokat változott az elmúlt két évtizedben Magyarországon. Bár nálunk az önkéntesség legfőbb motivációja továbbra is a szolidaritás érzése, az önkéntesek új generációja is megjelent, amelynek tagjai nagyon is jól körülhatárolt célokkal és elvárásokkal vetik bele magukat a társadalmi munkába.
Az érzelmi elkötelezettség mellett felbukkant a tudatos karriertervezés motivációja, melynek része a kapcsolatépítés, a munka világába való bele- vagy visszaszokás, új ismeretek elsajátítása és a meglévők kipróbálása, elmélyítése. Ők jellemzően olyan pályakezdők vagy pályaelhagyók, akik ritkán horgonyoznak le egyetlen szervezet vagy ügy mellett, ellentétben azokkal, akik személyes érintettségük révén kerülnek kapcsolatba egy segítő csoporttal.
Magyarországon (2005-ös adatok alapján) a felnőtt lakosság 40 százaléka végzett, illetve végez valamilyen önkéntes, vagy karitatív tevékenységet, ami olyan nagy arány, amivel akár az élmezőnybe is tartozhatnánk. (Idetartozik egyébként a véradás is.) Csakhogy azok, akik valamilyen szervezeten belül, rendszeresen dolgoznak, ennél jóval kevesebben, körülbelül 35 ezren vannak.
Az idei év, az Európai Tanács 2009-es döntése alapján, az Önkéntesség Európai Éve lett. Az ennek jegyében meghirdetett programok az önkéntes munka népszerűsítését, az abban rejlő társadalmi értékek tudatosítását, a mind szélesebb körű állampolgári részvétel ösztönzését, és nem mellesleg a gazdasági válságból való kilábalást szolgálják. A budai Millenáris Teátrumban nemrég megtartott Önkéntes turné elnevezésű egyhetes programsorozat is ezt tűzte célul. A tematikus napokon szép számmal megjelentek a legnagyobb és legjelentősebb nonprofi t szervezetek, de közép- és felsőoktatási intézmények is képviseltették magukat bizonyítva: a tizen- és huszonéves fiatalokat sem lehetetlen bevonni a közösségi ügyekbe.
Inspiráló lehet például a XVIII. kerületi Karinthy Frigyes Gimnázium KEKSZ (Kreativitás, Erőbedobás, Közösségépítés, Szolgálat) programja, amely tevékenységek Hutay László iskolaigazgató megfogalmazása szerint, a kekszhez hasonlóan olyanok, mint a desszert a főétkezés után, esetükben az iskolai tevékenységeket kiegészítő jutalom. Bár a KEKSZ a 9. és 10. évfolyamon valamilyen formában kötelező, a diákok visszajelzései pozitívak. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a programok révén könnyebben és gyorsabban beilleszkednek a középiskolába. A kirándulások, állatmenhelyek látogatása vagy épp a külföldi cserediákok érdekes szakkörei élvezetes, a tizenévesekhez amúgy is közel álló szabadidős tevékenységek.
Az önkéntes munkában sok fiatal látja meg az alaposabb önmegismerés eszközét, az pedig, hogy éles helyzetekben kipróbálhatják magukat, sokakat arra ösztönöz, hogy átgondolják hosszú távú céljaikat.
A 18 éves, Kárpátaljáról érkezett Marianna például azért döntött úgy, hogy továbbtanulás előtt egy évig önkéntes munkát vállal egy szellemi fogyatékosokat ápoló intézetben, hogy tisztába kerüljön önmagával. Többedmagával azt reméli, hogy egy év múlva már határozottabb elképzelése lesz arról, milyen pályára szeretne lépni. Barátnője, a 21 éves, teológia szakos Niki egy idősotthonban vállalt szolgálatot, hogy jobban megérthesse az idős, beteg embereket, akikkel szemben a fiatalok általában türelmetlenek és előítéletesek.
A lányoknak – minden jószándékuk ellenére – nehéz volt hozzászokniuk ahhoz, hogy felnőtt embereket pelenkázzanak, ám az a tudat, hogy a másik ember ki van szolgáltatva nekik, és nem hagyhatják cserben őt, segített átlendülni a nehézségeken.
Nem mindenki képes azonban helytállni minden helyzetben, amiről előzőleg azt hitte, hogy gond nélkül megoldja majd. Éppen ezért, alapos kiválasztás után, egyre több segélyszervezet tart felkészítést az önkénteseiknek, melynek első része egy önismereti tanfolyam. Nem mindenki alkalmas ugyanis arra a feladatra, amit szívügyének érez. Muszbek Katalin, a haldokló betegeket támogató Magyar Hospice Alapítvány képviseletében elmondta, hogy nem alkalmazhatnak például olyan önkéntes segítőt, aki csak nemrég lábalt ki a súlyos gyászból. Az idősek telefonos lelki segély szolgálata, a DélUtán alapítvány meg nem fogad olyanokat, akik a legnagyobb jóindulat mellett sem képesek megállni, hogy tanácsokat osztogassanak – ez ugyanis akkor is tilos, ha a telefonáló kéri.
A szociális, idős és egészségügyi területen jelenleg egyáltalán nincs hiány önkéntesekből, ezért aki most gondolkozik efféle munkán, érdemes kisebb alapítványokat és kevésbé felkarolt ügyeket keresnie, ahol viszont emberhiánnyal küzdenek.
Érettségi követelmény lehet a kötelező önkéntesség
Az új közoktatási törvénytervezet vitaanyagában felbukkant egy új érettségi követelmény, miszerint érettségire csak az a diák bocsátható, aki a vizsgára jelentkezés határidejéig igazolni tud 60 óra, önként választott közösségi szolgálatot.
A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) állásfoglalása szerint szükséges a „közösségi szolgálat” pontosabb meghatározása. Továbbá felhívják rá a figyelmet, hogy a tanárok, az iskolák, de a befogadó szervezetek sincsenek jelenleg felkészítve ilyen jellegű és tömegű foglalkoztatás megszervezésére és levezénylésére, ezért a rendszer fokozatos bevezetését javasolják, elsőként közvetlenül az iskolához köthető tevékenységek beszámításával. A Szülők Egyesülete a Gyermekekért közhasznú szervezet és a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) viszont leginkább azért aggódik, hogy ki vállalja a felelősséget azért, ha a fiatalokat munkavégzés közben lelki vagy fizikai bántalmazás, baleset éri, ezért elvárják, hogy az iskola biztosítsa a diákok felügyeletét.
Amellett, hogy a 60 órát többen túl soknak tartják, kifogásolják a rendszer általános és kötelező jellegét, ami húsz évvel a rendszerváltás után is rossz emlékeket idéz. Ezt a feszültséget feloldhatná az, ha a közhasznú munkáért pluszpontok járnának a főiskolai, egyetemi felvételinél, így aki idegenkedik tőle, azt sem büntetik meg, ha nem vállal önkéntes munkát.
Az új érettségi rendszer egyébként 2014-ben lépne érvénybe, kísérleti kipróbálás után. Az új rendelet ezen pontja nem vonatkozik a 26. életévüket betöltő (költségtérítéses) érettségizőkre, nekik továbbra sem kell társadalmi tevékenységről igazolást felmutatniuk.
