1901: Viktória halála - a boldog békeidők vége
Nyolcvankét éves korában meghal Viktória királynő. Hatvanhárom éven át uralkodott Nagy-Britannia és az angol világbirodalom fölött. A trieszti hajógyárban vízre bocsátják az Árpád csatahajót, építése 17 és fél millió koronába került. Budapesten 12 ezer munkanélküli tüntet Munkát, kenyeret! jelszóval, Eötvös Loránd fizikaprofesszor megkezdi a gravitáció mérését torziós ingájával, a Szabadelvű Párt elsöprő győzelmet arat a képviselőválasztáson. 1901. január 19-én megalakul a Magyar Labdarúgó Szövetség, a Tattersalon automobil-kiállítást rendeznek.
Amy Sears 107 évesen (!) idézi föl emlékeit Viktória 1901. február 1-jei temetéséről. Ott volt Edward király és unokája, II. Vilmos német császár. Habsburg Ottó szerint Viktória halála a súlyponteltolódást jelentette, és megkezdődött Európában a széthúzás.
Miközben az uralkodók udvariassági látogatásokon vesznek részt, Európa köznépe forrong. A szentpétervári Véres vasárnapon II. Miklós cár lemészároltatja alattvalóit (felesége „természetesen” Viktória unokája).
A trónörökös vérbaja államtitok. A Hofburgban az öregedő Ferenc József császár a többnemzetiségű monarchia nemzeti gondjait nem látja át, őslelet – mondják róla a filmben – a csírázó nacionalizmusok idején. A fáradt császár szeretőjénél talál vigaszt.
Berlinben tündököl Poroszország, Vilmost a hajók különösen vonzzák. Ez ingerli Angliát. Németország feldühíti Franciaországot gyarmati igényeivel. A királynő halála után a családi viszálykodás a búr háborúban ölt testet. Sok a német önkéntes Dél-Afrikában.
Vilmos ráveszi az orosz cárt a Japán elleni háborúra, ez balul üt ki. Viktória halálával megszűnt a régi békerendszer, a királyi családi befolyásnak leáldozott, a nagy európai monarchiák korhadni kezdenek a cölöpök.
A bukás következménye lesz a két nagy világháború, és több millió halott.
A következő film 1903-ban játszódik, amikor a Wright testvérek a levegőbe emelkedtek.