Szlovák csoda: többen születnek, mint ahányan meghalnak

MTI/EPA - Peter Hudec

A kedvező folyamathoz szlovák szakértők véleménye alapján leginkább az északi, római katolikus térségek járultak hozzá, ahol kisebb a beavatkozás a termékenységbe, a keleti régiókban pedig a kettős identitású (szlovák-roma) nagycsaládok segítették a pozitív mérleg kialakulását. Figyelemre méltó jelenség az is, hogy a korábbi évekhez képest jóval magasabb a harmincadik életévük körül levő értelmiségi hölgyek szülési kedve is, akik közül sokan három éven belül két gyermeknek is életet adnak, hogy csak egyszer maradjanak távol huzamos ideig a munkahelyeikről.

Ezt a szempontot említi a harminckét éves, csallóközi Pálffy Katalin közgazdász mérnök, akinek kétéves, illetve három hónapos kislányai vannak. – A gyes egy gyermek után 270, kettő után viszont már 590 euró, s minden gyermek születése után az állam egyszeri juttatást, úgynevezett gyermekkocsipénzt küld, amelyből bármit vásárolhatok. Az sem mellékes körülmény, hogy a ruhák egy részét a kisebbik örökli a nővérétől, ami jelentős költségmegtakarítást jelent – közölte a fiatalasszony, aki még két esztendőt szeretne otthon maradni, s utána pedig visszatérne korábbi munkahelyére, az egyik pozsonyi pénzintézet kommunikációs osztályára.

A szlovákiai magyarság demográfi ai adatai már korántsem ilyen kedvezőek. Az első sokkot a legutóbbi népszámlálás adatai okozták, amikor az 1991-es eredményekhez képest 47 ezerrel csökkent a felvidéki magyarok lélekszáma, amely Szlovákia lakosságának 9,7 százalékát teszi ki. Gyurgyík László szociológus szerint a kedvezőtlen folyamatot elsősorban a felgyorsult asszimiláció, kisebb mértékben pedig az okozza, hogy a déli országrészekben általában alacsonyabb a születések száma. Kivéve a döntő többségében magyarok lakta dunaszerdahelyi járást, továbbá a rozsnyói és a rimaszombati térséget, ahol magas a magyar-roma identitású népesség aránya.

A szociológus szerint egyértelműen kimutatható, hogy ott volt a legerősebb, kb. 20 százalékos a fogyás, ahol kisebbségben vagy szórványban élnek a magyarok. Az asszimiláció elsődleges mozgatórugója a vegyes házasság, amely éppen ezekben a térségekben a legygyakoribb. Az ilyen házasságból származó gyerekek mintegy 80 százaléka a későbbiekben a többségi nemzethez tartozónak vallja magát, és csak 20 százaléknyian a kisebbséghez. Ez a legsúlyosabb tényező, ami elsődlegesen hozzájárul a magyarságfogyáshoz. Ezt a folyamatot kívánja megállítani vagy legalább lassítani a Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesülete, amelynek elnöke, Pásztor Csaba vállalkozó személyes példával jár elöl, hiszen a feleségével együtt négy gyermeket nevelnek. Példájukat elsősorban a szórványvidékeken – többek között Pozsonyban és a Nyitrához közeli Kolonban – többen követik. – Kettőnél több utód vállalására biztatjuk a szülőket, és arra ösztönözzük őket, hogy később magyar tannyelvű iskolákba írassák be gyermekeiket, mert ez a felvidéki és a Kárpát-medencei magyarság megmaradásának alapvető feltétele – közölte Sallay Teréz, a pozsonypüspöki nagycsaládosok szervezetének elnök asszonya.

Szlovákiai magyar szakértők és a közvélemény is nagy érdeklődéssel várja a jövő évi népszámlálás eredményeit. Egyesek úgy vélik, hogy a felvidékimagyarok lélekszáma 460-490 ezer körül lesz. Akadnak viszont derűlátók is, akik az új szlovák kormány hivatalba lépését követően a toleránsabb társadalmi légkörre hivatkozva bíznak abban, hogy az ingadozók és a különböző okok miatt aggódók jövőre merik vállalni a magyarságukat. Az optimista szakemberek azzal érvelnek, hogy kilenc éve 50 ezer kérdőíven maradt üres a nemzetiségi kategória. Döntő többségükben éppen a vegyesen lakott Dél-Szlovákiában – mutatnak rá.