A konkrét vállalások közt szerepel még többek között a gyermekéhezés megszüntetése, a minimálbér százezer forintra való felemelése, a rezsicsökkentés igazságossá és fenntarthatóvá tétele, illetve negyedmillió „valódi” munkahely megteremtése.

Mesterházy Attila miniszterelnökjelölt ezzel kapcsolatban kérdésünkre azt mondta: olyan csomagot állítottak össze, amely valóban a szegény családok megélhetését segíti, illetve a terméktanácsok szerint is a legnagyobb versenyelőnyt jelentené a magyar termelőknek, és a feldolgozóiparnak, ráadásul nem sértené az uniós szabályokat sem.

A szakértői számítások szerint ez a lépés körülbelül kilencven-százmilliárd forint kiesést okozna az áfakörben. Ezt mérsékelné az ágazat fehéredéséből származó, ötvenmilliárdra becsült járulék és taobevétel-növekmény. Ráadásul a kormánynak nem kellene folyamatosan mentőcsomagokat adni az élelmiszeriparnak; ez tavaly tízmilliárdos nagyságrendű volt.

Mesterházy Attila elmondta, hogy az ellenzéki szövetség által javasolt termékkörben az élő- és félsertés, a vágóbaromfi, a sertés- és baromfihús (nem a készítmények), a tojás, a folyadéktejek, a félkemény és kemény sajtok, a kenyér, a vizeszsemle és -kifli, „az európai égövön termő zöldség és gyümölcs”, valamint az édesvízi halak szerepelnének.

Az MSZP korábban már kezdeményezte az alapvető élelmiszerek áfájának radikális csökkentését, az ügyben még aláírásgyűjtésbe is kezdett, de a kormánypártok támogatását így sem kapta meg az elképzelés. Az Európai Unió tagállamaiban rendkívül eltérőek az alapvető élelmiszerekre kirótt forgalmi adók.

Míg Magyarországon a legtöbb alapvető élelmiszerre huszonhét százalék, addig a szomszédos Ausztriában tíz, Lengyelországban pedig csupán öt százalék az élelmiszereket terhelő adó. Lengyelország példája alapján a szocialisták azt javasolták, hogy öt százalékra csökkenjen az alapvető élelmiszerek áfája. Ez a csökkentés csaknem egyötödével mérsékelné a fogyasztói árakat: egy kiló kenyér harmincöt forinttal, egy liter tej huszonkét forinttal, míg egy kiló csirkecomb száztizennyolc forinttal lenne olcsóbb – közölték korábban számításaikat.

A baloldali ellenzék álláspontja szerint a magas élelmiszeradó nemcsak a leginkább rászorulóknak komoly teher, de a feketekereskedelem melegágya is, és a magyar élelmiszeripar növekedésének egyik gátja.

Cséfalvay Zoltán (Fidesz) nemzetgazdasági államtitkár korábban úgy érvelt: a kormánypártok a munkát és a jövedelmeket sújtó adók csökkentésére törekszik, mert igazságosabb elvonásnak tartja a fogyasztás terhelését.

A Fidesz azt is ellenérvként hozta fel, hogy az áfa csökkentése nem feltétlenül jelenik meg végül az árban; ezért sem támogatják a szocialisták elképzelését. Gőgös Zoltán volt agrárállamtitkár, az ellenzéki szövetség képviselőjelöltje ezzel kapcsolatban a Népszabadságnak úgy fogalmazott: a termékkörben felsorolt élelmiszerek árának radikális mérséklését az áfacsökkentéssel fogják elérni az esetleges kormányváltás után.

A szakpolitikus hangsúlyozta, hogy huszonkét százalékpontnyi csökkentést a kereskedők már nem tudnak „lenyelni”, vagyis épp az áfacsökkentés mértéke az, amely garantálja az árcsökkentést is.