Vásárló dönt, támogatja-e az állatkínzást

A zárttéri etetés-itatás biztonságos

Az Európai Unió 2004-ben vezette be, hogy az ötven tyúknál többet tartó gazdáknak pontosan meg kell jelölniük  a tojásokon, milyen módon tartják a tyúkokat, és milyen országból származik az áru. Bár öt éve minden tojáson rajta vannak a jelzések, a vásárlók többségének fogalma sincs, mit is jelentenek.

A legjobb persze a szabad tartás, itt az állatok kedvükre mozoghatnak, kapirgálhatnak, mindezt a szabad levegőn - ez történhet bio módra, ebben az esetben a minősítő szervezetek által megkövetelt feltételek szerint tartják az állatokat. Ez a tartási mód lehet a nagymama kertjének alternatívája.

Mélyalmos tartás esetén a madarak zárt térben, de szabadon élnek. Fejenként 15 cm ülőrúd jár, lehet porfürdőzni, és bár nagy a népsűrűség, van tojófészkük és itatójuk. Napfényt sosem látnak, és a népsűrűség is nagyon magas. Mozogni legalább tudnak, de a zsúfoltság következtében sokuk megsérül.

Az EU direktívája szerint 2012-től csak a feljavított ketreces tartási mód megengedett. Így talán úgy tűnhet, két év múlva jön a tyúk-kánaán, ez azonban közel sincs így. A "feljavított módszer" ugyanis csupán plusz 50 cm helyet biztosít, a tyúkok kapnak tojófészket, ülőrudat, és extraként porfürdőzési lehetőséget. Állatvédők szerint azonban mindezeket nem tudják kiélvezni az állatok, hisz mozgásterük gyakorlatilag nincs, és nem hiszik, hogy sorban állnának majd a tyúkok a fészekhez.

Földi Péter a Tojásszövetség titkára szerint nem valószínű, hogy sikerül 100 százalékban áttérni az újfajta tartási módra. Ennek oka pedig a pénzhiány. Jelenleg ugyanis azon túl, hogy meg kell küzdeni az olcsó importtal, a tojóállomány az elmúlt években 20 százalékkal csökkent. Véleménye szerint a vásárlók nem keresik a szabad vagy bio tojásokat, jelenleg az ár az elsődleges meghatározó tényező. A Tojásszövetség korábban tájékoztató kampányt indított a tojásjelölések megismertetése céljából, de tapasztalatuk szerint a vásárlók egy része ma sincs tisztában a jelzésekkel. Vele is előfordult, hogy a piacon a paraszt néni háztáji címszóval belga ketreces tojást árult.

Ahol száműzték a ketreces tojást

A megváltozott fogyasztói igényeket felismerve Nagy-Britannia számos kiskereskedelmi lánca lemondott a ketreces tojás forgalmazásáról. Ezek a cégek azt is vállalták, hogy nem tartanak olyan tojástartalmú terméket, amelynek az alapanya ketrecből származik.

Az aranytojás díjat azok söpörhetik be, akik kisöprik a ketreces tojást az üzleteikből. A REWE csoport már 13 évvel ezelőtt felvállalta ezt a Billa üzleteiben, 2006-ra pedig az összes üzletükre kiterjesztették. Idén a Gergely Foods Kft. is díjazott lett. Mielőtt meghatódnánk, a cég azt vállalta, hogy 2012-től nem fog ketreces tojást felhasználni termékeihez.

Az Angliában igen erős állatvédelmi lobbi a díjazást választotta mint motivációs tényezőt a cégek számára. A Royal Society for the Prevention of Cruelty to Animals (RSPCA) és a Compassion in World Farming (CIWF) minden évben kiosztja a Helyes Üzletvitel Díját. Ebben a cégek megmutathatják állatvédelmi üzletpolitikájukat, melyet független állatvédelmi szervezetek ellenőriznek. 2009 kategória győztese a kozmetika üzletágban a LUSH lett, divatban a nálunk ismeretlen George at Asda cég, az étkezés kategória éttermi láncok alkategóriáját pedig meglepő módon a McDonald's nyerte meg.

Jamie luxusvacsorán sokkol

Jamie Oliver a celebszakács nem lacafacázott. Egy elegáns gálavacsorán demonstrálta a meghívottaknak, hogy kerül a tojás és a tyúk az asztalunkra. A kis naposcsibéket a résztvevőknek adta, majd  együtt szétválogatták a kakasokat és a tojókat. A résztvevők sokkolódtak. A kiskakasokat megölték, igaz, ember- vagy inkább csirkebarát módra, gázzal.

Az adás többi részében láthattunk csirkegyárat, mészárszéket, majd Jamie vacsorát kínált az akkor már láthatóan igen megviselt meghívottaknak. A szakács nem titkolt célja: „elérni hogy megváltoztassam a szabványcsirkét fogyasztó 95 százaléknyi brit mentalitását. A jelszó: vásárolj brit baromfit, de csak olyat, amelyet megfelelő körülmények között neveltek.” Jamie csatlakozott a Chicken out mozgalomhoz, amit Hugh Fearnley-Whittingstall indított. A farmer és szakács farmja és műsora egyaránt River Cottage néven fut. A kampány célja: egyértelmű jelölés a húsféléken, milyen körülmények közt éltek az állatok. Másik és kihívással teli céljuk a 2012-es Londoni Olimpia résztvevőinek csak szabad tartásból való hússal ellátása.

Német állatvédők viszont nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, minthogy egész Németországot ketrecmentessé tegyék. Kampányukban azt is szeretnék elérni, hogy a tésztafélékben és süteményekben felhasznált tojásról kiderüljön, milyen körülmények közt tartották „előállítóját”. A cél üdvözítendő, számos  céget állítottak már maguk mellé, köztük a nálunk is jól ismert Dr.Oetker vállalatot.

Sehol sem tartunk

Állatvédő szervezetek kutatást végeztek a visegrádi országokban található üzletláncok állat- és tojáspolitikájáról. A megkeresett tizenhárom szupermarket közül csupán a Metro illetve egy helyi Plus bolt válaszolt bizonyos kérdésekre. A CBA, a Coop és a Reál visszautasította a válaszadást. A Tesco, a Spar, a Cora, az Auchan, a Penny Market és a Lidl semmilyen választ nem adott többszöri megkeresésre sem.

Érdekes, hogy az a REWE, amely büszke az osztrák és német piacon elért vevő- és állatbarát elveire, itthon nem tartja fontosnak a válaszadást.

Jelölések: Az első szám a tojótyúk tartási módjára utal, utána következik az előállító ország neve. Tartási mód szerint a jelölések a következők: