Csípős hideg volt péntek délben. Nem hiába, december. Ettől - minimum képzavarral élve - totál lúdbőrös lett az Amerikából Budapestre érkező, egy szál bugyiban a főként fotósoknak pózoló leopárdhölgyek teste, akik „csak az állatoknak való szőrme" feliratú táblákkal szolgáltak fedezékül az oldalról formásnak tetsző melleiknek. Az egyórás akcióval az üzletházba tartó vásárlók figyelmét akarták felhívni arra, hogy ne vegyenek az állatok életének kioltásával járó szőrmét ajándékba szeretteiknek, miközben kiváló minőségű műszőrmék és műbőrök közül is lehet választani a boltokban.

„A szőrmék, bőrök, egzotikus állatbőrök és a gyapjú mind az állatokkal kapcsolatos rendkívüli kegyetlenséghez kapcsolódik. Minden prémszegélyű kabát, bőrcipő, kígyóbőrtáska és gyapjúkardigán valamilyen állatnak szenvedést okozott."

A szexi leopárdhölgyek, miközben az egyik legnagyobb állatvédő szervezet, a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) szórólapjait osztogatták, csak annyit tudtak magyarul mondani, „szia". A válaszként legtöbbször érkező „szia, te nem fázol?" kérdésre jobb híján csak mosolyogtak, és a szőrmefelhasználás elleni érveik kimerültek a szórólapon példaszerűen összegyűjtött szörnyűségekkel, melyekben azt részletezték, milyen módszerekkel ölik meg az állatokat bundájukért.

Csak a példa kedvéért. Vannak állatok, amelyeket mielőtt megnyúznak, megfojtanak, elvágják a nyakukat, agyonvernek, gázkamrába visznek, megmérgeznek, vagy villanyárammal csapják agyon őket. A legtöbb szőrme Kínából származik. Ott állatok millióit, köztük a kutyákat és macskákat sokszor élve nyúzzák meg.

„Én bizony szívesen levetkőzöm pucérra, ha ezzel egy állat bőrét is megmenthetem" - mondta Nicole Matthews, a leopárdhölgyek egyike. „Ma már annyi új műszőrme és műszálakból készült divatos, meleg ruhaneműt gyártanak, hogy egyáltalán nincs mentség arra, ha valaki szőrmét visel."

Lindsay Rajt, a figyelemfelhívó akcióban jeleskedő másik macskanő, miközben a bevásárlóközpont főbejárata elé csábítottam a kevésbé forgalmas Váci úti kaputól, készségesen válaszolt kérdéseimre.

- Miért pont Magyarországra jöttetek?

- Körbeutazzuk Európát. Budapest csak egy állomás. Jártunk már Genovában és Milánóban, a következő állomásunk Prága lesz.

- Mit hallottál a magyarokról?

- A nagyapám magyar és mindig azt mesélte, hogy ez egy gyönyörű ország. Már látom, igazat mondott.

- Szerinted mit kellene tenni azokkal a bundákkal, amiket eddig eladtak?

- A legjobb, amit a meglévő bundákkal tenni lehet, hogy olyan állatvédő csoportoknak adományozzák, mint a PETA. Ők fel tudják használni a demonstrációik során, esetleg állatok fekvőhelyéül szolgálhat, vagy oda kell adni hajléktalanoknak, mert a hideg miatt ők tényleg rászorulnak.

- Hogyan lehet megkülönböztetni, hogy valaki műszőrmét hord, vagy igazi bundát?

- Elég nehéz megmondani. A legjobb, ha az emberek egyiket sem veszik meg, mert nagyon sok valódi bundát műszőrmeként hoznak forgalomba. Egyébként közelről, a szálakat elválasztva a műszőrme esetén látszik egy hullámminta, ahol a műszőr kezdődik. Ha nincs hullámminta, akkor ott világosabb színt látunk, ami az állat bőre.

- Híres külföldi sztárok álltak az ügy mellé és vetkőztek le meztelenre az „inkább meztelenül, mint szőrmében" PETA kampányban. Van arra ötletetek, ki lehetne a kampány magyar „arca"?

- Nem foglalkoztunk ilyesmivel. De csodálatos lenne, ha néhány magyar színész vagy popsztár csatlakozna a bundaellenes kampányunkhoz!

- Van valami kimutatásuk arról, hogy a kampányaitok hatására csökkent a bundák iránti kereslet?

- Szerintem a legtöbb ember felfogja, hogy vannak állatok, amelyeket a bundájukért ölnek le, még akkor is, ha a szőrmeipar gyakran fizet a celebeknek azért, hogy a termékeiket reklámokban és videoklipekben viseljék. Egyébként a csökkenő kereslet több módon is kimutatható: például az EU nemrég betiltotta a Kanadából származó fókabundák importját, és olyan híres divattervezők mint Calvin Klein, Tommy Hilfiger, Ralph Lauren, Stella McCartney megtagadták, hogy valódi szőrmékkel dolgozzanak.

- Nem gondolod, hogy hasznosabb lenne a tiltakozásotok a nagy szőrmeexportőr országokban?

- Amikor a fogyasztók nem vesznek több szőrmét, az fontos üzenetet közvetít a szőrmeexportáló országok felé. Ha az emberek nem viselnek többé bundát, a kereslet visszaesik, kevesebb állatot ölnek meg, és az ipar folyamatosan kihal. A fogyasztóknak nagy a hatalma!

- Szerinted létezik olyan módszer, illetve olyan szituáció, amikor megengedett az állat emberi hasznosításra történő „felhasználása"?

- A PETA hitvallása, hogy az állatok ugyanolyan bánásmódot érdemelnek, mint az ember. Egyik állat sem akar meghalni, hogy aztán étel vagy ruha készüljön belőle, és egyetlen állat sem akar szenvedni, embereket szórakoztatni, vagy kegyetlen kísérletek alanyaiként végezni. Szóval mi állat-jóléti kampányokon is dolgozunk, melyek célja, hogy a haszonállatok életét is jobbá tegyék.

- Tehát elfogadod, hogy szükség van állattenyésztésre az élelmiszeriparban?

- Nem. Annyi ízletes és egészséges vegetáriánus élelmiszer kapható manapság, hogy nincs okunk arra, hogy húst, tojást vagy tejterméket fogyasszunk. A növény alapú ételek biztosítják mindazt az energiát, amire a szervezetnek szüksége van, érszűkítő hatású telített zsírsavak és koleszterin nélkül. A vegetáriánus étkezéssel, több mint száz állat életét menthetjük meg évente, miközben fittek és egészségesek maradunk.

Lindsay Rajt és Nicole Matthews elveivel talán nehéz maradéktalanul azonosulni, de céljaik mindenképp tiszteletre méltók. És hogy igazuk hangoztatásáért egy teljes órán át képesek 6 Celsius fokban fagyoskodni, mosolyogni, magas sarkú cipőben szelíd vadmacskaként a meztelenség hívószavára érkező újságírók előtt pózolni, a kéjsóvár tekintetek össztűzében szórólapozni? Állatoknak szóló igazi emberi gesztus.