A világ szőrmetelepein ötvenmillió állatot mészárolnak le évente. Korábban csapdázással fogták be a vadállatokat, később már külön erre a célra kezdték tenyészteni őket. Rókák, fókák, hódok, nyércek, nutriák és csincsillák millióiból lesz bunda vagy ruhakiegészítő.

Magyarország sem kivétel ez alól. Sőt, hazánk a második legnagyobb csincsillatenyésztő ország az USA után. Magyarországra még a környező országokból is hoznak be állatokat leölésre. Az ebből készült áruk nagy részét külföldre viszik.

A szűk ketrecekben a vadállatok általában egy évet sem élnek. Legyilkolják őket. Ezt hívják szaknyelven aratásnak.

- Eltörik a nyakcsigolyájukat, elgázosítják vagy áramütéssel végeznek velük - avat be a részletekbe Hegedűs Nikolett, a Négy Mancs Alapítvány munkatársa. - Az állatok egy része még él, amikor megnyúzzák őket. A csincsillákat például a hátukra fektetik, lábukat csipesszel rögzítik, majd levágják a fülüket, a mellső lábakat és a farkukat. Eztán vágják fel a bőrt, amit kézzel fejtenek le róluk.

A kíméletlen tartási körülmények, valamint az állatok lemészárlása már számos országot cselekvésre buzdított. Ausztriában, Angliában és Bulgáriában például már betiltották a szőrmetelepeket. Svájcban pedig olyan szigorú előírásokhoz kötötték működésüket, hogy azok lényegében ellehetetlenítették a farmokat.

Noha már tíz éve van állatvédelmi törvényünk, az nem védi a prémjükért tenyésztett állatokat. A törvény szerint az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül nem szabad kioltani. A prémtenyésztés azonban elfogadható oknak számít. - Ezt meg kell szüntetni - mondja Gusztos Péter, az SZDSZ ügyvivője. Reményei szerint még a tavaszi ülésszakban törvény születhet a szőrmetelepek megszüntetéséről.

Nem csak vadállatok eshetnek áldozatul a prémkereskedelemnek. A nálunk társállatnak számító kutyák és macskák egy része is szőrmecikk lesz. Bizonyos fajtákat előszeretettel használnak erre a célra. Ilyen például a csau-csau, a spicc, a bernáthegyi, a kuvasz. A zömében Ázsiában készült termékek az egész világot elárasztják. Így könnyen előfordulhat, hogy az újonnan vett kabátunk gallérját vagy a gyermekünk játékát is kutyaszőr borítja.

Az Egyesült Államokban már importtilalmat vezettek be ezekre a termékekre. Az Európai Parlament pedig tavaly nyáron - a Négy Mancs kezdeményezésére - szavazta meg a kutya- és macskaszőrme behozatali tilalmát. A szabályozás 2009-ben lép hatályba.

Az állatvédők azonban szeretnék elérni a prémállatok tenyésztési, tartási, valamint a szőrmetermékek kereskedelmi és behozatali tilalmát is. Addig is, mintegy átmeneti megoldásként, azt szorgalmazzák, hogy kötelezően írják elő a szőrmetermékek címkézését. Gusztos Péter ez irányú javaslatát is mihamarabb szeretné a parlament elé vinni. Így minden egyes szőrmeterméken fel kellene tüntetni a szőrmeállat fajtáját, eredetét és tartási körülményeit. Így a vásárló dönthet, hogy szeretne-e olyan bundát hordani, amiért százötven csincsilla vagy tizenhat róka fizetett az életével.