Üsd a tévét, ahol éred!

Elfogult vagyok a kérdésben, de ellenkező előítéletek vezetnek, mint az olvasót, aki valószínűleg vétkesnek gondolja a sajtót a társadalmi agresszió előidézésének bűnében, amit az erőszak ábrázolásával valósít meg.

Hazugság, agresszió, vér a nézettségért

Rémülettel vegyes viszolygással nézzük az őserdőbe száműzött celebeket, a gyerekekből médiasztárt varázsoló képernyőt, ahonnan egyre trágárabb, meghökkentőbb műsor árad felénk. A kereskedelmi tévéknek csak a nézettség számít.

Libella libikóka

A mínuszokból, a hozzászólásokból majd megtudom, mi vagyok. Komcsi, cigány – vagy zsidóbérenc, esetleg náci, vagy újnyilas. Bármi leszek, nem fogok oktalan állatként nyüszítve félni, nem fogok gyűlölni arctalan tömegeket, hanem próbálok bízni abban, ami nincs, a jogállamiságban, a becsületben, az erkölcsben, és az emberben.

Miért hagyjuk, hogy így legyen?

Igaz, ami igaz: hazánkban különösen nehéz dolga van annak, aki kiegyensúlyozott politikai magazint akar csinálni. A rendszerváltás óta eltelt idő nem volt elég ahhoz, hogy a jobboldalon megszülessen és valamelyes népszerűségre vergődhessen legalább egyetlenegy, európai hangot megütni hajlandó és képes orgánum…

Galamus-csoport – a liberális véleményportál

Miközben mindannyiunk szeme láttára zsugorodik mind gyorsuló ütemben a minőségi sajtó, szürkül és gyávul el a közszolgálati média, és foglal el egyre nagyobb teret az egy húron pendülő jobboldali pártmédia, szép csendben, marketingkampány és sajtótájékoztató nélkül szárnyat bont egy új véleményportál, a Galamus-csoport.

 

A képernyő túloldalán: Erőszak, vér, szex

A médiára sok mindent rá fognak: ez az oka az egyre terjedő erőszaknak, ettől hülyül el a gyerek, sőt még a női szerepek megváltozása is ennek köszönhető. Vajon tényleg így van?

Stachó László pszichológus és Molnár Bálint kommunikációs szakember- a „Médiaerőszak - Tények, mítoszok, viták” című könyv szekesztői szerint nem feltétlenül. Kötetükkel nem kívánnak egyértelmű választ adni a fenti kérdésre, úgy gondolják ugyanis, hogy a mély és sokszempontú vizsgálódást nem lehet megspórolni a médiaerőszak kapcsán. Nincsenek egyszerű és népszerűen kommunikálható, médiabarát válaszok. A két fiatal kutató célja inkább az, hogy a lehető legtöbb tudományterület szempontjából mutassák be a médiaerőszak jelenségét. A neurobiológia, a történettudomány, a szociológia szempontjai és a televízióban látható erőszakos jelentek értelmezése mellett a videójátékokat, a képregényeket, sőt a gyűlöletbeszéd témakörét is elemzi a 367 oldalas könyv.

Le a számítógépes- és videójátékokkal!

Hetente röppennek fel hírek a számítógépes játékok veszélyeiről. Hol a végkimerülésbe hal bele valaki, hol az átnevelő táborba, és minden iskolai lövöldözés kapcsán is előveszik a témát.

A szülők már 1975-ben is aggódtak gyerekeikért, akkor szólaltak fel először egy bizonyos videojáték ellen, melyben gyalogosokat kellett elütni autóval. A szülők, majd ennek nyomán kutatók vetették fel, hogy a játékban megjelenő agresszió esetleg negatívan hathat a gyerekekre.Később ugyanennek a játéknak egy másik feldolgozása kapcsán rendelték el a német hatóságok, hogy a vér zöld színnel jelenjen meg a programban. Más országokban egyszerűen betiltották a játék forgalmazását.

Legközelebb 1999-ben lángolt fel a vita a számítógépes játékok kártékony hatásairól. Ekkor történt, hogy Littleton nevű kisvárosban két középiskolás fiú 12 embert meggyilkoltt, további huszonhármat pedig megsebesített. Kiderült, hogy a két fiú gyakran játszott erőszakos számítógépes játékokkal, ami felkeltette annak gyanuját, hogy a kettő között összefüggés lehet.

A későbbi iskolai vérengzések esetén is bebizonyosodott, hogy az elkövetők sokat ültek a számítógép előtt, de a történteket csupán erre visszavezetni túlzás lenne, figyelmeztetnek a szakemberek. Elliot Aronson szociálpszichológus, a sokak által kedvelt "A társas lény" és "A rábeszélőgép" szerzője például rámutatott, hogy az elkövetők mindannyian népszerűtlen diákok voltak, akiket gyakran megaláztak társaik. Hogy a játékoknak tulajdonított pozitív hatások se maradjanak ki, egyes pszichomotoros koordinációk (szem-kéz koordináció, reflexek) fejlődését elősegítik, és segítséget adhatnak a tanulásban - állítják a szakemberek.

Mind több kutatás kezdett foglalkozni a számítógépes játékok hatásmechanizmusaival. Ezekben a kibertérben időző felhasználókat elemezték: kik és mennyit töltenek játékkal? Az adatok meglepőek: az átlagos játékos 25 év körüli, hetente 24 órát játszik, kiemelkedő szociális érzékenységgel bír, nyitott az új kapcsolatok iránt, barátokat pedig elsősorban a játék során szerez, ami a valós életben nemigen sikerül.

Az USA-ban több éven át tartó vizsgálatsorozatot indítottak. A "gyermekek és a médiakutatás előmozdítása" címen elfogadott törvény (Children and Media Research Advancement Act, CAMRA) számos területet vizsgál. Az agresszió és figyelem változásán kívül a koordinációt az étkezést és alvási szokásokat is figyelemmel kisérik. A vizsgálatot pedig a számítógépes játékokon túl a televízió, az internet és a mobiltelefon-használat hatásaira is kiterjesztették. Az elemzések várhatóan 2012-re készülnek el.

Itthon, Európában

2003-ban bevezették az Egységes Európai Játékinformációs Rendszert (PEGI), mely akárcsak a televízió műsorokat, a számítógépes játékokat is korosztályi ajánlással látja el. A játékok legalacsonyabb ajánlott életkora 3 év. A játékok hátoldalán piktogramokkal azt is feltüntetik, miért azt a besorolást kapta a játék, amit. A durva beszéd, a hátrányos megkülönböztetés, a kábítószerek ábrázolása, félelem, szerencsejáték, szex, erőszak, mind-mind számításba kerül a játékok besorolásánál. A rendszer akár működhetne is, ha a játékok nagy részéhez nem illegális leöltéssel jutnának hozzá a felhasználók.

Az EU-tagállamok igazságügyi minisztereinek brüsszeli tanácskozásán még 2007-ben próbálták elérni, hogy 16 éven aluli gyerekek csak a személyi igazolványuk felmutatásával vásárolhassanak erőszakos játékokat. Egyúttal büntették volna azokat a kereskedőket, akik nem tartják be a szabályt és az igazolványok elkérése nélkül adnak el véres játékokat fiatalkorúaknak. A szabályozást azonban annak ellenére sem sikerült elfogadtatni, hogy számos ország támogatta a kezdeményezést.

Habzsoljuk a tévét

A tévét mindenki felejtse el, virágtartónak tökéletes. Nem, nem ezt állapították meg a kutatók, ez a szerző szubjektív véleménye. De az tény, hogy a tévénézéssel töltött idő Magyarországon napi 261 perc (azaz négy és fél óra), ami csak négy perccel kevesebb, mint a legnagyobb médiafogyasztó USÁ-ban. Ez még akkor se normális, ha csak erőszakmentes filmeket néznénk, de ez közel sincs így. A gyerekek nagy része egyedül nézi a műsorokat, a 12 éven aluliak 14 százaléka még este is. Miért van ennek jelentősége? Mert a gyerekekben keletkezett érzelmeket (düh, agresszió,szorongások) az ottléttel, valamint a film közös megbeszélésével lehetne csökkenteni.

Az ORTT kampányt is indított ez ellen, „Ne a televízió nevelje fel a gyereket!” címmel. A kampánnyal összefüggésben vizsgálták a megfelelő szempontok szerint besorolt gyerekműsorokat is. A vizsgálat szerint továbbra is az erőszak a legsúlyosabb probléma a műsorszámokban, de a műsorszolgáltatók megkímélnek – állítólag - a szexualitás, a meztelenség, a kábítószer bemutatásától is.

A szolgáltatók a 12 éves korhatárú filmeket kicsiknek való műsorok közé helyezik, és így nagy a valószínűsége, hogy a figyelmeztetés nem ér célt. A törvényi szabályozás nem ad arra lehetőséget, hogy a hatóság ez ellen felléphessen. Szintén jellemző, hogy a műsorokat alacsonyabb korhatári besorolás alá helyezik, mint ahol a helyük lenne. A vizsgálat szerint a kereskedelmi adók ( RTL Klub, TV2, Viasat3 ) erőszakos jeleneteinek száma meghaladta a közszolgálati adókét.

Csak hogy lássuk, mi megy hétvégén délelőtt a tévében, miközben a konyhában a húslevest kavargatjuk, vagy barkácsolunk és mindeközben gyermekünk a képernyőre tapad.

Részlet a Tökös csajok- TV2 által vetített műsorából:

Tobi: „Még szerelmi bánatom sem volt, nem hogy szexeltem volna.”

Mouse: „Vesztes az állatvilágban nem termel spermát, hogy ne legyen utódja.”

Leo Katerinának: „Azért teszi, hogy ágyba vihessen.”

Katerina erotikus táncot lejt, Leo cigarettát sodor, a lány közös „tusoláshoz invitálja, csókolóznak, a belépő Billi: „Mire készültetek itt, az öltözőben? Menjetek a padlásra kettyinteni!”

Billi a padláson Joeval csókolózik, ágyra fekszenek, következő jelenet: meztelenül fekszenek, Leo és Katerina rajtakapják őket.( forrás:ORTT )

Cél: a tudatos médiafogyasztás

Ami biztosan tudható. A túl sok tévénézés nem tesz jót a gyereknek, és itt nem feltétlenül a felnőtteknek szóló filmekre kell gondolni. Legyen az rajzfilm, vagy természetfilm, mindenképp csökken a gyerek képalkotó képessége- hiszen a képeket kívülről, készen kapja. Ezáltal pedig kevésbé lesz kreatív.

A szülők és a tanárok nagy része ennek ellenére egyáltalán nem fordít figyelmet a tudatos médiafogyasztásra, nem hívja fel a szülők figyelmét a káros hatások csökkentésének lehetőségére. Kevés iskolában van médiával foglalkozó óra, pedig szakemberek szerint is sokat segíthetne megérteni, miképp hat ránk a média, és mivel lehet kivédeni a manipulációt. Pedig "A médiaerőszak – Tények, mítoszok, viták" c. kötet következtetése szerint is a tudatos médiahasználat, a műsorokkal kapcsolatos beszélgetés a gyerekekkel segíthet a látott erőszakos jelenetek miatt kialakuló félelmeket tompítani: az odafigyelés, a megértésre való képesség, a társas összetartás és a szeretet védőbástyáinak kiépítésével

A fentiek jól illusztrálják, hogy a média és az erőszak összefüggéseit vizsgálva nehéz egyértelmű válaszokat feltárni. A kutatási eredmények többségének cáfolatai is ismertek. Éppen ezért izgalmas olvasmány a 2009-ben megjelent magyar médiaerőszak-kötet, amelynek összeállítói nemcsak a veszélyekre mutatnak rá, hanem arra is, hogy milyen kulturális szerepe van az erőszak megjelenítésének a médiában.

Az ORTT besorolás:
1. A széles nagyközönség számára ajánlott műsorok. Bármikor figyelmeztetés nélkül lehet sugározni.
2. Ez a kategória magába foglalja azokat a műsorokat, amiket korhatár nélkül lehet nézni, semmilyen jelzést nem alkalmaznak. Ide tartoznak a mesék, vetélkedők, hírműsor, kulturális programok, stb.
3. Szülői felügyeletet igénylő műsorok. Ezeket nem lehet a gyermekprogramok adásidejében sugározni. Amennyiben a szülő megengedi ezeknek a műsoroknak a nézését, szülői felügyeletet kell biztosítani.
4. A fizikai és lelki erőszakot ábrázoló jelenetek miatt 12 éven aluliaknak nem ajánlott műsorok. Szülői felügyelet szükséges. Az ilyen műsorokat csak este 22 óra után lehet sugározni, illetve szerdán, szombaton, vasárnap nem sugározhatóak.
5. A felnőtt nézőknek szóló műsorokat, amelyeket vörös színű jelzéssel kell ellátni.
6. A szélsőségeken erőszakos, vagy pornográf tartalmú műsorokat földfelszíni csatornákon tilos sugározni.

Ez a böngésző nem támogatja a flash videókat
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.