Kék fény helyett Kék Pont (2. rész)
A tűcsere program elsősorban a steril tűhöz való hozzáférést igyekszik megkönnyíteni az intravénás kábítószer-használóknak. Így próbálják csökkenteni a használt fecskendővel is terjedő HIV, HCV (hepatitis C) fertőzések kockázatát. Keddtől szombatig, négytől nyolcig térhetnek be a kliensek. Ám nem jöhet-mehet bárki, ahogy kedve tartja, itt komoly házirend van.
"A program keretében öt steril tű jár egy nap, minden további visszahozott tűt pedig sterilre cserélünk" - mondja Fátyol Menyhért szociális munkás. Az ide érkezők regisztráció és a házirend elfogadása után kaphatnak csak fecskendőt. A legfontosabb szabály: egy nap csak egyszer lehet bejönni. Aki elhagyja az épületet, aznap már nem jöhet vissza. - Aki ki-be járkál, az könnyebben adhatja le a drótot, közvetíthet hol, milyen anyagot lehet kapni. Ezt kell megakadályoznunk – magyarázza a szakember. A Kék Pont területén nem lehet „anyagozni”, ezért nem lehet a mellékhelységet használni, nehogy ott lője be magát a kliens és telefonálni sem lehet, mivel az legtöbbször drogügyletekről szól.
Van, aki be se jön a regisztrációs pult mögötti teázós részbe, csak a kiadó ablakig megy. De van, aki hangosan kíván boldog újévet mindenkinek, és régi ismerősként üdvözli őket. Maga a kiszolgálás teljesen laza, nincs erkölcsi prédikáció. „Milyen színűt kérsz? Zöldet, pirosat, kéket? (mármint tűt). Szorító, aszkorbinsav van?”
Időközben megjönnek az első kliensek. „Te is hozzánk tartozol? Te is cuccozol?” - fordul felém egyikük. Miután nemleges választ adok, már el is veszti kezdeti érdeklődését. A Kék Pont dolgozói kérdőíveket töltetnek ki velük, ez a felvilágosítás része. Arra buzdítják őket, hogy vegyenek részt egy, a hepatitisről szóló négyhetes felvilágosításban, ezért alkalmanként egy ezrest kapnak. A felvilágosításra szükség is van, gondolom magamban, ahogy hallgatom a kérdőív kérdéseire adott válaszokat. „Mennyire tartod lehetségesnek, hogy mostani életviteled mellett elkapod az AIDS-et?” - teszi fel a kérdést az egyik szociális munkás. „Várjál egy kicsit. Tisztázzunk először valamit. Hogy kaphatom el?”
A Kontakt Café klienseinek többsége kerületi lakos, de jönnek a főváros más kerületeiből is. A betérők zöme fiú, 36 százalékuk opiátos, 46 százalék amfetaminos, a többiek vegyesen több szert is használnak. A klienskör nagy része illegális tevékenységből tartja fenn magát, amilyen például a vasazás, zsebelés, bolti lopás, kerékpárlopás, rablás, vagy éppen dealerkedés. A lányok többsége prostitúcióból él. Azért használnak speed-et, mert máshogy nem bírnák végigdolgozni az egész éjszakát. Természetesen vannak a kliensek között olyanok is, akik legális és bejelentett állással rendelkeznek. „Nem egy olyan család van, ahol több generációs a szerhasználat. Olykor egy egész család is megjelenik a tűcserében”.
A Kék Pont megállapodást kötött a rendőrséggel, így nem jönnek igazoltatni és békén hagyják a klienseket. Persze ez nincs mindig így. Előfordul, hogy rendőrök kutatják át a tűcserére igyekvőket vagy az onnan elmenőket. De ha a rendőrök megjelennek a program környékén, az akadályozhatja a működést, hisz így a törékeny bizalom elvész.
A programnak mindezeken túl a környéken lakók ellenállásával is meg kell küzdeniük. „Elég nehéz megértetni velük, hogy mi nem a drogozást pártoljuk, és terjesztjük el a környéken, ami egyébként a Kék Pont nélkül is jelen van, kiváltképp errefelé” - osztja meg tapasztalatait a szociális munkás. Egy itt lakó idős néni például nem tudott beletörődni, hogy tűcsere program működik a közelében, így kiírta a kapura: „a mai napon a tűcsere program szünetel”. Sokan nem értik, hogy az intravénás droghasználat létező jelenség, a használók gyakran a társadalom peremén élnek. A patikák sem látják őket szívesen, ezért szükség van olyan programokra, amelyek a nehezen elérhető, és kockázatos magatartást folytató csoportokat steril felszereléssel, információkkal látják el és segítséget adnak nekik. Ezek komplex szolgáltatások, amelyek jóval többet foglalnak magukba, mint a tűk egyszerű cseréjét.
"Azzal tisztában kell lennünk, hogy a hozzánk fordulók stagnálnak. Nincs változás. Mi már annak örülünk, ha visszatérnek hozzánk, és hoznak magukkal egy-két használt tűt.” - magyarázza a szakember. A tűcsere programok egyik lényeges eleme azonban a továbbjuttatás lehetősége. Az itt dolgozó szociális munkások és kliensek között kiépülő hosszú, bizalmas együttműködésnek egyik lényeges pontja éppen az, hogy esélyt adjon: ha megszületik a kliensben a leállási szándék, akkor tudja, hogy kéznél van a segítség.