Jazz fesztivál a Vajdaságban
A hét táncoshoz hét muzsikus párosul - a nemzetközi szinten mindinkább elismert - zentai Mezei Szilárd vezetésével. Nagy József munkásságához szervesen hozzátartozik a kortárs muzsika improvizatív ága, így rögtön a rendezvény elején láthatjuk az ősbemutatót, amely a Nagy József Regionális Kreatív Műhely produkciója.
A bemutató előtt két fiatal művészt ismerhetünk meg, az ír Tim-Trevor Briscoe szaxofonost és az olasz Nicola Guazzaloca zongoristát, akik különös érzékenységű duettet formálnak és organikus, kifinomult zenéjük a fesztivál meglepetése lesz.
A fesztivál második napján a hagyományos formák kiváló előadói következnek. A népzenei hagyományt a Piaci hívogatón fellépő Bakos Árpád trió és a neves egyházi énekes, Pavle Aksentijević vezette Zapis zenekar képviseli, aki nemcsak a délszláv népzenéből és egyházi zenéből merít, hanem a Balkán középkori muzsikájából is. Mostani estje különleges szépségű, régi kort idéz meg, s török hatású szerelmi dalokat is magában foglal.
Kurina Miklós kvartettja egy kimunkált, rendkívül árnyalt klasszikus jazz nyelven muzsikál, amely ma már ritkaságnak számít. Kifinomult zenéjük révén méltán a közönség kedvencei.
Fellépnek a még elő „nagy öregek", egy letűnő korszak utolsó túlélői. Ezúttal a legendás Count Basie utolsó élő bőgősét hallhatjuk, a swing korszakának nagy túlélőjét, Henry Skipper Franklint. Henry Franklin most Robert Ikiz, Svédországban élő török dobossal és Tóth Viktorral közösen idézi meg a számára természetes gyökereket jelentő swing aranykorszakát.
Az idei fesztivál másik nagy eseménye Charlie Gayle visszatérése a Vajdaságba huszonhat év után. Az egykori Újvidéki Jazz Napok fellépője, az akkoriban még alig ismert Gayle azóta nemcsak nemzetközileg vált ismertté, de a kortárs jazz egyik élő legendájának számít. Már azáltal is különleges, hogy kiforrott művészként sokáig ismeretlen volt még New York-ban, saját városában is. Utcán, madaraknak muzsikált, padláskoncerteken, kis pincékben játszott barátaival. Peter Kowald fedezte fel 45 éves korában. Ekkor került Európába, véletlenül Újvidékre is, ahol egy csapásra elismerték valódi rangját. Később a szabad zene nagy öregje, Cecil Taylor zenekarának tagja lett, de mellettük mindvégig saját combókat működtetett. Mindenekelőtt hihetetlenül átlelkesült muzsikájával, annak szellemi, spirituális vonatkozásával vívta ki a megbecsülést. Charles Gayle, Mezei Szilárd felvételeinek meghallgatása után, örömmel vállalta a közös koncertet. Mezei Szilárdot immár bízvást nevezhetjük nemzetközi rangú zeneszerzőnek és muzsikusnak, hiszen az elmúlt évek nemzetközi kiadású lemezei és azok nagyszerű kritikái után a szakma a kortárs zene sajátos alkotójaként tartja számon.
A Borbély Műhely pár évvel ezelőtti remek koncertjére emlékezők biztosan izgalommal várják a mostani fellépést, amely egy különlegességet is tartalmaz. Kántor Balázs klasszikus zenei gordonkás csatlakozott az együtteshez, amely ezen az estén Kodály kompozíciók sajátos előadásával a nagy zeneköltőre emlékezik. Kifinomultság, közös rögtönzések, magyar zeneiség jelemzi ezt a hangversenyt.
A jó hangulatú jam sessionöket ezúttal a pénzszűke miatt Házi zene váltja fel, amelyben a jelenlévő muzsikusok közös találkozásai zajlanak, remélhetően hasonló forró hangulatban, mint az eddigi sessionökön.
A fiatalon elhunyt Bíró Miklós szabadkai képzőművész kiállítását Miroslav Jovančić szintén szabadkai képzőművész-muzsikus nyitja meg a Dobó Tihamér Galériában.