A kísérlet lezárult, és bár a részletes elemzés még nem készült el, Eric Darr igazgató szerint "a hallgatók ráébredtek, hogy a közösségi média, különös tekintettel a folyamatos Facebook-kapcsolatra, átveheti életük irányítását, ha nem tartják kordában".

- Akadt olyan diák, aki odáig jutott, hogy a nap 21 óráján keresztül képtelen volt elszakadni Facebook-üzeneteitől, csak hajnali 2 és 5 óra között engedett magának némi alvást - arra a kis időre, amikor "becsukta" postaládáját. Úgy gondolom, ez már függőség - hangsúlyozta Darr.

A nyolcszáz diákot számláló Harrisburgi Természettudományi és Műszaki Egyetemen (Pennsylvania állam) a Facebook-szünet alatt a hallgatók zöme úgy viselkedett, mint az órák után cigarettázni somfordáló nikotinfüggők: sutyiban ki-kisurrantak, hogy okostelefonjaikon ellenőrizzék üzeneteiket. De voltak, akik nem a már jól berögzült Facebook-os üzenőfal híján, éltek a személyes kapcsolatok előnyeivel s személyesen beszélték meg aktuális ügyeiket kollegáikkal, oktatóikkal.

- Nem is vesszük észre, mekkora szerepet kapott a közösségi média az életünkben - foglalta össze a kísérlet tanulságát az igazgató, aki úgy vélte, hogy minderre csak akkor jöhetünk rá, ha egy időre leállunk vele.

Az egyhetes Facebook-tilalomnak heves ellenzői is akadtak, akik a szólásszabadság megsértésére hivatkozva adtak hangot felháborodásuknak az igazgatónak eljuttatott e-mailekben. Darr végül azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy meg kell találni a helyes egyensúlyt a személyes eszmecsere és a Facebookon való kapcsolattartás között.