A három ezer válaszadó megkérdezésével készült felmérés szerint egyre nagyobb a különbség az amerikai fiatalok és idősek által elfogadott társadalmi, vallási és párkapcsolati értékek között. A két nemzedék között a vietnámi háború óta, vagyis negyven éve nem volt példa ilyen mértékű nézetkülönbségre. Tízből nyolc megkérdezett szerint jelentős különbség van a fiatal és az idős generáció által képviselt értékek között, amely 1969 óta a legnagyobb érték. Az akkori felnőtt lakosságnak „csak" 74 százaléka érezte úgy, hogy a vietnámi háború, az emberi jogok és a nők esélyegyenlőségének kérdésében erősen eltérő nézetek vallanak a két korosztály képviselői - állítja a közvélemény-kutató cég.

Társadalmi és morális kérdésekben legnagyobb a szakadék

A válaszadók 47 százaléka szerint a morális kérdések és a társadalmi értékek közötti nézeteltérések jelentenek leginkább különbséget a fiatalok és idősek életfelfogása között. A 18 és 29 év közöttiek többsége úgy véli, ők más értékeket vallanak az életvitelt, családot, párkapcsolatot és randizást érintő kérdésekben. A 30-49 év közöttiek elsősorban a szokásokat tekintik megosztó tényezőnek, míg a 65 év fölöttiek az egymásra figyelés, a kölcsönös elismerés kérdését látják ellentmondásosnak. Utóbbiak szerint az ő generációjuk meghallgatta és bevonta az idősebbeket a döntésbe, a mai fiatalok viszont azt hiszik, övék a világ, kevésbé vannak tekintettel felmenőikre.

Vallásosság és technológia

Két tényező esetében jelentős különbség mutatható ki. A vallás életviteli szerepe kimutathatóan eltér a különböző generációk felfogásában: míg a 65 év felettiek kétharmada tartja magát hivőnek, addig a középkorúaknak alig fele, a fiataloknak pedig 40 százaléka véli úgy, hogy életében hangsúlyos szerepet kap a vallásos meggyőződés.

A fiatalok mindennapjaiban viszont a technológia kap hangsúlyosabb szerepet. A 18 és 29 év közöttiek háromnegyede naponta használja az internetet, azonban a 65 és 74 év közöttiek 40, a 75 év felettiek pedig alig 16 százaléka böngészik a hálón. A generációk között még nagyobb a különbség a mobiltelefon és SMS-használat esetében: a 65 évnél idősebbek alig 6 százaléka bonyolítja hívásainak többségét mobilról, és csak 11 százalékuk küld vagy fogad üzenetet. Ugyanakkor a 30 év alattiak 87 százaléka rendszeresen ír és olvas SMS-eket, 64 százalékuk pedig szinte minden hívást mobilról intéz.

Fiatalok szerint a hatvan éves már öreg

Érdekes különbség fedezhető fel a generációk között abban, hogy hány éves korra teszik az idős kor elérését. A válaszadók átlagosan a 68 év felettieket tekintik idősnek, a fiatalok közelebbi, a 65 év felettiek későbbi kort jelölnek meg. A 30 év alattiak szerint hatvan évesen az ember már idősnek számít, a 65 év felettiek szerint csak a 74 év fölöttiek tekinthetők igazán idősnek. Abban viszont egyetértenek, ha valaki elérte az időskort, legalább 89 éves koráig szeretné is azt élvezni.

A kutatás rávilágított, hogy mégsem olyan rossz megöregedni, mint ahogy azt sokan hiszik. Bár a válaszok szerint a 65 év alattiak több mint fele tart attól, hogy időskorára megromlik a memóriája, a megkérdezett 65 év felettieknek csak alig negyede számolt be ilyen problémáról. A vártnál kevesebb idős válaszadó panaszkodott komoly betegségre, depresszióra, vagy a mindennapjait megnehezítő egészségügyi problémákra. Sokan hiszik ugyan, hogy a nyugdíjasok korlátlan szabadidővel rendelkeznek, úgy tűnik, a nagypapák és nagymamák nagyon is elfoglaltak. Ezért csalódniuk kell a 65 év alatti válaszadóknak, hiszen míg 87 százalékuk arra számít, hogy nyugdíjasként rengeteg szabadideje lesz, a megkérdezett 65 év felettiek ennél kisebb, csak 65 százalékos arányban mondták, hogy nyugdíjba vonulásuk óta több idejük marad szabadon.

A megszépítő messzeség

- A generációk közötti morális különbségekhez érdekes adalék, hogy az ún. „bezzeg a mi időnkben" érzés az idősebb generációkban mai tudásunk szerint elsősorban annak a következménye, hogy az emlékezetünk megtréfál bennünket. Hiszen gondoljunk bele, ha évezredek során csakugyan minden nemzedék erkölcstelenebb lett volna - ahogy ez az érzés sugallja -, mint az előző, akkor hol tartanánk? - fűzi hozzá a kutatás eredményeihez Síklaki István, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese.

Síklaki szerint valójában arról van szó, hogy miközben rengeteget változunk, úgy érezzük, az énünk, személyiségünk stabil, a lényeges dolgokban változatlan. Lelki egyensúlyunk, vagyis annak az érzésnek a fenntartása érdekében, hogy következetes emberek vagyunk, akik alapjában véve urai az életüknek, feláldozzuk az emlékezeti hűséget a stabilitásba vetett hitünk oltárán. Az emlékezet Síklaki szerint a közhiedelemmel ellentétben egyébként is olyasmi, amit újra és újra megalkotunk a pillanatnyi szituációhoz igazítva. Így azután a mai - például idősebb kori - énünk értékrendszerének megfelelően alakul a memóriánk. Úgy emlékszünk, fiatal korunkban is ugyanezen értékeket követtük állhatatosan. Holott többnyire bizonyíthatóan nem, közelebb volt a fiatalkori értékrendünk a „mai fiatalok" értékrendjéhez, mint ahogy emlékszünk.

(forrás: ELTE TÁTK Hírlevél)

Tökéletes összhang a generációk között