A megkérdezettek 55 százaléka úgy véli: az ember akkor szabad, ha az állam biztosítja számára a munkahelyet, 53 százalékuk a szabadság kifejeződését abban látja, hogy bármit megvehet, amit csak szeretne.

A szabad lakhelyválasztás vagy a szólásszabadság már sokkal kevesebb embert vonzott, az előbbi 45, az utóbbi csak 42 százaléknak fontos. Még ennél is kevesebben gondolják lényegesnek, hogy a bírósághoz jogorvoslatért lehessen fordulni (40 százalék), illetve a magántulajdonhoz fűződő jogokat is mindössze 38 százalék hangsúlyozta.

A politikai szabadságjogok az oroszok szemében alig bírnak fontossággal, a többpártrendszer garantálását mindössze 13 százalék gondolja lényegesnek saját szempontjából, és csak 10 százalék a gyülekezési szabadságot - írja a globusz.net.

A jelenlegi orosz alkotmányt, amely a felsorolt jogokat az ország polgárainak megadta, 1993-ban fogadták el. Ugyanakkor az elmúlt tizenhét évben semmiféle fejlődés nem volt tapasztalható, a társadalmat továbbra is patriarchális viszonyok, az államtól való függés kultusza, valamint infantilizmus jellemzi. A Levada által közreadott eredmények elég sok okot adnak a szkepticizmusra - állapítja meg a Nyezaviszimaja Gazeta.